Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

189 Az országgyűlés 5. ülése 194?. rozs és 10 millió mázsa a búza. Ehhez a délelőtt szólott képviselő úr hozzátette, hogy a gazdáknál van egy bizonyos vastartalék. Hát van. Ext el kell! ismerni, mert ha a magyar gazdánál tíz esztendőn keresztül nem lett volna vastartalék, akkor már régen ében döglött volna. (Ugy van! Ugy van! a néppárt és a függetlenségi párt soraiban.) Ez azonban nem lényeges mennyiség, és különösen az idén nem lényeges mennyiség, mert annyi eséplési ellenőr cikázott, hogy még a búzafejekben is megolvashatták volna a szemeket, ha akarták volna. (Derültség az ellenzéken,) Azonkívül is rossz termés esetén nem lehet annyit eltitkolni. Ez világos. Tehát visszatérve arra, hogy 14 millió mázsás gabonatermésünk van, próbáljuk egy kicsit szétszedni ezt: miből hova mennyi jut. A szakértők szerint az ,a helyzet, — és amint magam is itt-ott nézegettem a, termést, pedig olyan vidéken, ahol jobb termés van, arra a megállapításra kellett jutnom — hogy az idei évben körülbelül 15 százalék kendermag esik ki azért, mert a gabona sokkal szemetesebb, sokkal aszottabb a hüdés folytán, tehát az a bizonyos 6—7 százalékos kiesés az idén jóval több. Ha erre 15 százalékot vészeli fel és ezt kiegészítem még 5 százalékkal, azzal a gabonával, amely fajsúlya folytán nem őrlőképes, akkor ez 20 százalékos kiesés. Ez közel 3 millió mázsa gabonát jelent. Három millió holdon felül van az őszi vetésterületünk. Minthogy ennek a legnagyobb részét kézzel fogják az idén elvetni, — mert sajnos, a gépek húzására nincs állat, de nincs is megfelelő gép, amelyet kisemberek tudnának használni, — itt is egy plusszal kell számolnunk és bizony közel lesz a 4 millió mázsához, amit el kell vetni. Ez már maga 7 millió métermázsa. A mezőgazdasági lakosság száma, úgy tudom, 4.5 millió körül jár, ennek a fejkvótája 240 kiló, úgyhogy én rnár nem látok többletet, sőt már a mezőgazdaságnál is hiány van, még pedig nagyon lényeges hiány, amelyet nehéz lesz kukoricával vagy árpával pótolni. Mindenesetre elismerem azt, hogy kényszerhelyzetben vagyunk, kényszerhelyzetben pedig másként, mint kényszergazdálkodással gazdálkodni nem lehet. Ha azonban egyszer hozzányúlunk a kötöttgazdálkodáshoz, akkor azt keresztül kell vinnünk irgalmaitílánul az egész vonalon, mert vagy kötött, vagy szabad a gazdálkodás. Az az öszvérgazdálkodás, amely az elmúlt tíz éven keresztül foVt, nem megy, mert ez csak a feketézések és a visszaélések^ melegágyát jelenti. Hogy aztán az eredmény a kötött gazdálkodásnál megéri-e majd azt az elkeseredést, amelyet a lelkekben okozni fog, ezt a «kormányzati tényezőknek kell megállapítaniuk. Mindenesetre helyesebb lenne a jövőre nézve, ha nem mindig azon gondolkoznánk, hogyan lehet felosztani azt, ami nincs, hanem igyekeznénk termelni olyasmit, amit fel lehet osztani; nagyobb gondot kell fordítani a termelésre, mint a felosztásra. Még egy kérdés van, amelyet délelőtt felvetettek. Gazda lévén, azt hiszem, erre is okom és jogom van felelni. Ez a kérdés a burgonyaellátás. Ebben a tekintetben is nagyon rózsás képet láttam kialakulni a másik oldalon. (Ugy van! az ellenzéken.) 14 millió mázsa burgonya a termésünk. Aki látta idén évi október hó 8-án, szerdán. 190 a burgonyát, nagyon jól tudja, hogy 30% olyan apró van benne, amely emberi táplálékra nem való. Van benne azonkívül 10% olyan, ami megfonnyadt, és ettől, ha a gazda nem vigyázott és nem szedte fel a burgonyát, a melüette lévő is megromlott. A 14 millió mázsa burgonyából ki kell venni legalább 4—5 mil'üó niázsa vetőmagot, s számítsuk le a rothadt és apró bugonyát; akkor már igazán azt mondom, miért érezhető morgás a munkások részéről a gazdák felé; mert ha felvilágosítanák a munkásokat, hogy a gazdának nincs, akkor nem morognának és *nem okolnák a gazdát, hanem ők is belátnák, hogy ahol nincs, onnan nem lehet elővenni. Burgonyatermelésünknek van még _ egy kérdése, amelyet a földmivelésügyi miniszter úr figyelmébe ajánlanék. Az ország területén egészséges burgonyavetőmag, sajnos, nincs. Burgonyavetőmagjaink mind egészségileg, mind fajilag eilkoresosodtak, burgonyaneiuesítő telepeinket szétszedték, szótszórták. (Egy hang a néppártról: Hol a szakértelem'?!) az éveken keresztül történt nemesítéseket megsemmisítették; tehát ebben a tekintetben is radikális intézkedésre van szükség, inert ha nem tudunk a gazda kezébe egészséges vetőgumót adni, akkor jövőre még nagyobb nyomorúság lesz. Ezeket akartam elmondani. Nem akarok rémképeket festeni, szeretném azonban, ha megszűnnék az, hogy a várost a falu ellen heccelik azzal, hogy a gazda elteszi a termését és megvonja a városi embertől, Ez nem vezet jóra, mert az országot csak a falu és a város együtt mentheti meg és építheti újjá. (Taps a néppárton és a függetlenségi párton.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a kormánynak. Következik Dögei Imre képviselői úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a mezőgazdasági üzemanyagok r elosztása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációit feiiolvasniFarkas György jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy az ország egyes vármegyéiben a helytelen elosztás folytán mutatkozó mezőgazdasági üzemanyaghiány súlyosan hátráltatja a mezőgazdasági 'termelést! Mit szándékozik a miniszter úr tenni a mezőgazdasági üzemanyagok helyesebb elosztása érdekében?« Elnök: Dögei Imre képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! a kommunistapárton.) Dögei Imre (kp): T. Országgyűlés! A parasztság, a mezőgazdaság nehéz helyzetét, valamint az őszi szántási és vetési munkálatokat ós ezzel kapcsolatban a jövő évi kenyérellátásunkat tartom szem előtt, amikor felhívom i^í a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét azokra a súlyos mulasztásokra, amelyeknek következménye az üzemanyagok helytelen elosztásában jelentkezik és amelyek súlyosan késleltetik, hátráltatják a mezőgazdasági munkálatok menetét. Tudott dolog, hogy a szárazság, a vetőmaghiány, valamint az igaerőkben mutatkozó hiányosság rendkívüli nehézségeket okoz a magyar mezőgazdaságnak. A nehézségeket természetesen még sokkal jobban fokozza az a tény, hogy meglévő és üzemképes traktoraink is