Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

181 Az országgyűlés 5. ülése 1947, nagykereskedő volt és mennyi van? Ezt is súrolja fel! — Egy hang a magyar demokrata­párt soraiból: Ki adta ki az engedélyeket?) Óriási különbség, hogy az adófizetők keserves filléreibői tartunk el egy ilyen vízfejet, vagy az illető saját maga keresi meg. (Kossá István (kp): De kitől keresi meg? A munkásoktól!) Mélyen t. Ház! Reggelig sorolhatnám fel ezeket a példákat. (Közbeszólás a parasztpárt soraihói: Három textilmunkásra jut egy textil­kereskedő! — Zaj.) És nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy előre megjósoljam, akár fel­állítják ezt a bíróságot akár nem, (Felkiáltá­sok a kommunistapárt soraiból: Fel lesznek állítva!) az olcsóbbá tenni az életet nem fogja. Elnök: A képviselő úr 'beszédideje lejárt, méltóztassék befejezni. Vértes István (md): Azt szeretném, ha az igazságügyminiszter úr ezt a kérdést rendkí­vüli és gyorsan fel nem 1 mérhe'ő jelentő­ségével arányban álló komolysággal hozná a Ház elé, ha ugyan olyan kérdés ez, amelyet a régebbi lehetőségek már meg nem oldot ak. (Taps a magyar demokratapárt soraiban-} Elnök: Az országgyűlés, az interpellációt kiadja az igazságügyminiszter úrnak. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a jogfosztások tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Farkas György jegyző (olvassa): »A vá­lasztói névjegyzék megalkotása során sok száz­ezer állampolgárt és állampolgár nőt szabály­talan eljárással és lehetetlen ürüggyel fosztot­tak meg választójogosultságuktól, anélkül, hogy orvoslásra lehetőséget nyújtottak volna. Sőt a jogfosztások a választás előtti napon is történtek és orvoslásra alkalom nem nyílt. Sok-sokezer tisztességes családanyát és dol­gozó nőt tisztességüket érintő súlyos megál­lapításokkal zártak el a választástól Tekintet­tel arra, hogy ez a körülmény nemzeti tisztes­ségünkkel és a békeszerződésben vállalt kötele­zettségeinkkel is ellentétben van, kérdem a t. kormányt, hogy miként orvosolja ezeket a ba­jokat és miként kívánja lehetővé tenni, hogy a parlamentben a jogfosztottak is képviselve legyenek?« Elnök: Hegymegi Kiss. Pál képviselő unat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál (pk): T. Ház! Vészy Mátyás igen t- képviseillőtársani már foglalko­zott ezzel a témával, merít hiszen részletes és szabatos interpellációjában egyenként, ponton­ként elővette ezeket a kérdéseket, a magam ré­széről tehát ehhez az interpellációhoz alkaílmaz­kodom, amikor ezzel a kérdéssel a t. Ház előtt mégis foglalkozom, annyival is inkább, mert Barankovics István és Moór Gyuilía igen t. kép­viselőtársaim ezt a kérdést már részletesebben feltárták. Nekem ezzel kapcsolaltban bizonyos kéréseim vannak az országgyűléshez, illetőleg a kormányhoz, mert én ezekben a kérdésekben még a parlamentnek mai túlfűtött állapotában is jóvátételt kérek és kívánók­Egyik igen kedves barátom ma megmuta­tott egy könyvet, szocialista író írta, aki azt mondja, hogy demokrácia az, ahol minden pol­gárnak megvan, a maga joga, diktatúra pedig az. ahol a polgárok egy részétől a jogokat el­vonják. Én azt szeretném, hogy a mi demokrá­ciánk, amelyhez a mi sorsunk is kapcsolódik, valóban demokrácia legyen. Hiába beszélnek akármit, mert eigy más világban minket is fe­éin október hó 8-án, szerdán. 182 lelősségre vannak, ha ez a demokrácia nem olyan lesz, amely az emberiség és a magyar nemzet múltjához méltó. A választójogi törvény, amelyet a legutóbb él e^ belép tettek, meggyőződésem szerint ellen­tétben volt azzal a prológussal, amely a köz­társasági törvényben szankció nélkül van fel­állítva, és amely ennek a nemzeti társadalom­nak a szabadságjogait vezeti be. ' (Úgy van! Ugy van! a függetlenségi párt oldalán^) (Az elnöki széket 5 óra 31 perckor Implom Ferenc foglalja el.) Ez a választójogi törvény, meggyőződésem szerint, elleniéiben volt azzal a békeszerző­déssel, amelyet aláírtunk. A békeszerződésben köteleztük magunkat arra, hogy jogfosztások­kal, szabadságelvonásokkal ez a nemzet, ennek kormányzata élni nem fog. (Úgy van! Úgy van! a függetlenségi párt oldalán.) Ennek a törvény­nek háta mögött kát szuverenitás van. Az egyik a mienk, amelyet visszanyertünk, a má­sik szuverenitás azoké a nagyhatalmaké, akik bennünket erre kötelezlek és bennünket fele­lőssé tettek­De van még nekünk egy lelki kötelezettsé­günk is: közeledik a 48-as centenárium és mi meg; akarjuk ünnepelni Kossuth századik év­fordulóját. Kossuth szülőfaluja viszont panasz­kodik, hogy ott az emberek egy részének jogát elvonták. (Egy hang « függetlenségi párt olda­lán: Szégyen!) Lehet, hogy a választójogi tör­vényt röptében és kapásból csinálták meg. le­hetnek benne hibák, hiszen ennek a választó­jogi törvénynek a háta mögött, illetőleg sokak előtt ott lebegett a házfeloszlatás réme s ezérit megszavazták minden keményebb és komolyabb kritika nélkül. De legalább ehhez a választójeigi törvény­hez alkalmazkodtak volna a végrehajtás során. Neui ez töritént, hanem jogf osztási akció indult meg. Mulatságos dolgok történtek- Volt kép­viselők, idegg3^ógyászok, orvosok, ügyvédek elmebajosokká nyilváníttattak, proletárok, dol­gozó emberek B-listár fl helyezett közalkalma­zottakká, holott soha még a hivatal helyét sem látták. És voltak még egyéb olyan apró nevet­séges dolgok, amelyekkel nem lehetett _ volna egy választójogi névjegyzéknél operálni sem, még ha kortézia is voilt a cél. Itt Budapesten,, például hagytak ki olyamokalt. akiket termé­szetesen fasisztáknak minősítettek, de hagytak ki olyanokat is. —- legalább tizenkét esetről tu­dok .— akiket antifaslszitáknak minősítettek. (Derültség az ellenzéken.) Erre nem volt jog­orvoslat. A mi demokráciánknak tulajdonkép­pen roppant nagy hibája, hogy undorodik a jogorvoslattól. Hogy is csinálták a B-listázást? Hároin úr megjelent, hamar B-üiistára az A) ponlt alapján, mert akkor azután nincs helye fellebbezésnek sehova sem. Körülbelül így ment itt is. Adták be a szerencsétlen emberek a jogorvoslatokat, mert mindenki attól felit, hogy ha nem lesz választójoga, akkor esetleg nem kap kenyér­jegyet vagy lisztjegyet. Az emberek tehát fél­tek és beadták a panaszokat. A választási bi­zottságok azonban csak nagyon keveset intéz­tek el és a jogf osztottak nagy része. a, B4istára helyezett miniszteri tanácsos prolik, az anti­fasiszták és egyebek bizony jogfosztottak (ma­radtak és nem szavaztak. Lehet ennek á száma ötszázezer, de én nem vagyok rosszuil számító, ha körülbelül három­12*

Next

/
Thumbnails
Contents