Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-1

11 Az országgyűlés d. ülése 1947­és társadalmi leigázása, a háború és a nyo­mában járó inség és nyomor okozott, még nein •gyógyultak be. A fasizmus ós a reakció által felkorbácsolt szenvedélyek még nem csilla­podtak le, a társadalom megbolygatott békéje még nem állott teljesen helyre. Már pedig az ország talpraállásámak, megerősödésének és jobb jövőjének záloga a nyugodt, békés ter­melő munka. A magyar nép a felszabadulás óta fényes bizonyítékát adta élniakarásának. De nagy erőfeszítésekre csak akkor képes, ha a nemzet egységét nem bontják meg belső egyenetlenségek, h/a tetterejét nem vonják el az alkotó munkától áldatlan belső küzdelmek. A magyar nép millióinak leghőbb vágya, hogy végre eljöjjön számára az az idő, ami­kor (becsületes munkájának élhet és munkájá­nak gyümölcsét zavartalanul élvezheti. r Ez a magyar nép akarata és szerény véleményem szerint ennek megvalósítása a t. Ház legna­gyobb feladata,. Roppant felelősséget ró ez vaiameny­nyiünikre. Szeretném, íia ezt az országgyűlés minden tagja, pártállásra való tekintet nélkül, a koalícióban éís az ellenzéken egy­aránt átérezné- t Mert okulva a^ múlton, egy pillanatra se tévesszük szem elől, hogy ha nem hat át valamennyiünket a felelősségérzet a dolgozó népmilliók demokratikus törekvé­seinek megvalósítása, iránt, ha # az egyetemes nagy nemzeti érdekeken ,a kicsinyes önzés, az egyéni vagv pártérdekek lennének úrrá. ha nem a szebb jövő nemes Jeladatai foglalkoz­tatnának itt mindenkit, hanem a sötét mull kísérteteivel kellene Viaskodnunk, munkánk meddő lenne és ez a törvényhozó) testület nem a munka parlamentje, hanem terméketlen vi­ták és áldatlan harcok szintere lenne, mérhe­tetlen kárára az országnak. Az országgyűlés munkájáért valamennyien egyénenként, de együttesen is a magyar nép­nek tartozunk felelőséggel, amelynek akara­tából és bizalmából küldetésünket végeznünk kell. Akkor, amikor széles e hazában a nép gondokkal és nehézségekkel küjszködve is gya­rapítja anyagi és szellemi javainkat, _ nem lenne erkölcsi állapunk a nép elé állni, ha minden percünket nem az alkotó, teremtő munka töltené ki. Példaképül állítjuk magunk elé a magyar dolgozókat, a barázdáik népét, a gyárak munkájsait, a haladó szellem embereit. Legyünk méltók hozzájuk, dolgozzunk a ha­záért olyan szívveHélleíkkel, mint ők és szol­gáljuk hűséggel, becsülettel, önzetlenül közös nagy ügyünket. Ez a törvényhozó) testület a népakarat letéteményese. Érzem a reámháruló felelősség jsúlyát azért, hogy munkájában igj hamisítat­lan népakarat jusson érvényre. Hiszem, hogy ebben a törekvésemben a t. Ház legmesszebb­menő < támogatására számíthatok. Az előlege­zett bizalmait, amelyre eddigi szerény munkás­ságommal talán nem is szolgáltam rá, de amelyet ezen a felelősségteljes poszton oda­adó munkámmal igyekszem majd kiérdemelni, a t. Ház (számomra nélkülözhetetlen támoga­tása biztosításának bátorkodom tekinteni. A közéletben eddigi munkásságom során is, de a Ház elnöki tisztjében még inkább a piártatlaníság és igazságérzet fog vezérelni, (Éljenzés a néppárton,,) Egy pillanatra sem feledkezem meg arról, hogy az országgyűlés a nemzet egyetemes céljait van hivatva szol­gálni. {Helyeslés és taps.) Pártatlanságom záloga a t. Orlszággyűlés évi szeptember hó 16-án, kedden. 12 iránt érzett nagyrabecsülésem léte az a mély tisztelet, amellyel alkotmányos életünk és köz­társaságunk erős pillére, a parlamentáris de­mokrácia iránt viseltetem. Ez adja meg szá­ánoimria ir az erkölcsi alapot arra, hogy az or­szággyűlés mindlen tagjával szemben ugyan­azt a mértéket alkalmazzam, mint jómagám­mal szemben. (Helyeslés az ellenzéken.) A parlament minden tagjának, annak el­nökének és . ti/sztikarának is a házszabályok­ban lefektetett jogai és kötelezettségei van­nak. Itt a Ház színe előtt jelenthetem, ki, hogy jogaimmal visszaélni soha sem fogok, a kötelejsségteljesítés terén pedig igyekezni fo­gok jó példával elölj árai. (Helyeslés.) Bízom benne, hogy a gyüimíölesöző parlamenti munka eme sarkalatos elveit a, t. Ház osztatlanul magáévá teszi és a mindennapi munkában gyakorlattá emeli. A demokrácia hive vagyok éfs éppen ezért szeretném, ha az eredményes munkához szük­séges nyugodt légkört nem a házszabályok szigorával kellene biztosítanom, hanem a par­lamentáris önfegyelem teremtené meg a hig­gadt, szenvedélymentés tanácskozás és a, pár­tok közötti békés együttműködés alapját, ami az ország annyira óhajtott belső békéjének is (előfeltétele. Ugyanakkor nyíltan és őszintén meg kell mondanom azt is, hogy amennyiben ezek a reménységek nem válnának valóra, ha az ön­fegyelem nem tudna úrrá lenni a szenvedé­lyeken, ha a békés együttműködést bármi is megzavarná, nem jogomnak, hanem kötelessé­gemnek fogom tartani, hogy a házszabályokat bár szigorúan, de igazságosan alkalmazzam. Őrködni fogok azon, hogy a Ház tekintélyén é«s méltóságán, demokratikus íberendezkedé­sünkön és köztársasági államformánkon senki csorbát ne ejtsen és ezáltal hazánk jó) hírne­vének, nemzetünk - 'becsületéinek ne ártson. Ennek keretében a demokrácia egyik legna­gyobb vívmányának, a. szólásszabadságnak vigyázó őre leszek. (Helyeslés a szociáldemo­kratapárton. — Éljenzés az ellenzéken.) A tár­gyilagos, jószándékú, alkotó bírálatot szüksé­gednek és hasznosnak, nemcsak a szóiásszabad^ ság, de a demokrácia szerves részéinek is tartom. Mind a koalíció, mind az építő szándékú ellenzék ebben az országgyűlésben 'eggyé forrhat a nagy feladatok megoldásában. Az ország népe nagyon sokat vár tőlünk. E vá­rakozásuknak megfelelni csak úgy lehet, ha minden demokratikus haladó erőt hazánk gaz­dasági, szociális é»s kulturális __ felemelésének szolgálatába állítunk. Ebben látom a boldo­gabb jövendő zálogát s ez sokszorozza meg erőmet a kölcsönöjs együttműködés megte­remtésére. A hazánk felett átvonult vihar szűnőben van, (de a javakban és lelkekben okozott rom­boló munkájának megszüntetése jórószben még reánk vár. TTjjá kell építeni az ország anyagi léfe szellemi javait, újjá kell építeni a Fasizmus által lerombolt magyar lelkeket, újjá kell al­kotnunk nemzeti ideáljainkat a demokrácia, a humanizmus és az emberiség békés együtt­élése nemes eszményeinek szellemében. T. Országgyűlés! Távol állott tőlem ezt az ünnepélyes alkalmat arra használni fel, hogy programmot adjak jövendő munkámhoz. Né­hány szerény szóban csupán körvonalazni kí­vántam azokat a célokat és elveket, amelyek elnöki tevékenységemben vezérelni fognak.

Next

/
Thumbnails
Contents