Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

153 Az országgyűlés 5. ülése 1947. évi október hó 8-án, szerdán. 154 kedtek, raboltak és résztvettek a hitlerizmus pestisének magyarországi terjesztésében, azokat a demokrácia lángpallosával igenis ki kell űzni ebből az országból, vagyonukat igenis el kell kobozni, mert ha ők győztek volna, nemcsak a magyar állampolgárok vagyonát vették volna el. hanem az egész magyar függetlenséget is. Valahol azonban határt kell húznunk és nem szabad megtörténniük azoknak a sajnálatos, mind az emberiességet, mind pedig a magyar jóhírnevet megcsúfoló jelenségeknek, amelyeknek most, a második svábkitelepítés idején tanúi vagyunk. Ezeket a kilengéseket már csak azért sem volna szabad megtűrni, mert hiszen végeredményben most 'elsősorban azokat a svábokat pécézi ki ez a kitelepítési akció, akik annakidején német anyanyelvüeknek, de magyar nemzetiségűeknek vallották magukat. Éppen a demokrácia pártjainak kell emlékezniük arra, hogy a legnagyobb kifogásunk a múlt rendszerben az volt, hogy nem tartják be az 1868. évi XLIV. törvénycikket, az Eötvös—Deák-féle nemzetiségi törvényt. Ennek a törvénynek értelmében bárkinek joga volt bármilyen nemzetiségűnek vallani magát. Most éppen ezzel a példával szolgáltatunk precedenst arra, hogy olyan tények történhessenek meg Pozsonyban, amilyenekről a Magyar Nemzet mai száma számol be, amely azt írja egy pozsonyi jelentés alapján, hogy október 2-án Pozsonyban magyar családok rendeletet kaptak, hogy október 14-ig ki kell költözniük lakásukból, az indokolás pedig egyszerűen az: »mivel ön magyar nemzetiségű és így állami szempontból megbízhatatlan«. Sajnos, mi még azt sem mondjuk ki a kitelepítés feltételéül, hogy az illető német nemzetiségűnek vallotta magát; elég ha magyar nemzetiségűnek vallotta is magát a hazához hű sváb, de német anyanyelvűnek: rákerül a volksbundista listára. Ezzel kapcsolatban egy másik jelenségre is szeretném felhívni a figyelmet; arra a vagyonpocsékolásra, amely ezzel kapcsolatban történik. (Úgy van! Ügy van! a magyar demokratapárton.) Teljes mértékben helyeslem Eákosi Mátyásnak, a kommunistapárt vezérének azt az indítványát, hogy a háború alatt és a demokrácia kezdete óta szíerzett vagyonokat vizsgálják felül. Nos, én azt szeretném, ha valóban felülvizsgálnák azt, hogy kik kaptak sváb birtokokat, sváb házat, sváb villát, mert elsősorban a Felvidékről kiszorult magyar testvéreinket kellett volna ezekbe betelepíteni, nem pedig nemzeti ajándékként szétosztogatni. (Úgy van! Úgy van! az ellenzéken.) Felül kell vizsgálni ezeket a vagyonokat, valamint más vagyonok felülvizsgálata mellett azoknak a funkcionáriusoknak vagyonát is, akik a svábok kitelepítésében szerepet vállaltak, abban résztvettek és ennek során megvagyonosodtak. Tudom, hogy nem mindenki szerzett igazságtalanul és jogtalanul vagyont, .de igenis, ezeknek a vagyonszerzéseknek felülvizsgálata rendkívül fontos. Ezzel kapcsolatban még egy problémára kell felhívnom a figyelmet. Mi teljesen tisztában vagyunk azzal^ hogy súlyos gondot okoz a kormányzatnak felvidéki magyar testvéreink kiutasítása. Meg kell azonban állapítanunk, hogy felvidéki magyar testvéreink — talán éppen azért, mert ők is ezen a keserves sorson estek át, mert ők is a kollektív felelősségrevonásnak estek áldozatul — a legnagyobb szeretettel fogadják be azokat a svábokat, akiket mostanában igazságtalanul kitelepítésre ítélnek. (Éljenzés és taps az ellenzéken.) Elnök: Az interpellációt az országígyűlés kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Kunszeri Gyula képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a pornográf sajtótermékek tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Fariklais György jegyző (olvassa): »Interpelláció a miniszterelnök úrhoz a pornográf sajtótermékek tárgyában: Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy akkor, amikor az általános papírínség következtében komoly demokratikus sajtótermékek és a legszükségesebb tankönyvek sokszor csak a legnagyobb nehézségek árán tudnak megjelenni, vígan burjánzik az ártalmas és fölösleges pornográfi irodalom? Kimondottan pornográfizű vicclap jelenik meg nyolcoldalais terjedelemben. Egy magát szaklapnak. a »Népbíróság közlönyének« feltüntető folyóirat különös előszeretettel hajhássza a szexuális vonatkozású bűnesetek pertraktáláisát Egy könyvkiadóvállalat pedig a világirodalom klasszikus pornográfiájáit — az Ezeregyéjszaka meséit, Boccaccio pajzán novelláit —_ szállítíja füzetes ponyva alakjában az irodalmilag műveletlen, felkészületlen tömegeknek. _ Félkérem a miniszterelnök urat, hajlandó-e nyilatkozni arról: tűrhetőnek tartjja-e ezt az* állapotot, mikor és miiként kívánj^; rendezni ezt az ügyet és hajlandó-e a rendelkezésére álló eszközökkel gátat vetni a pornografikus irodalom térj édesének í« Kunszeri Gyula (and):T-. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Parlamenti szűzinterpellációmhoz pártom megbízásából stílszerűen egy ilyen szűzies témát választottam: a pornográf sajtótermékekről akarok szólani. A pornográfiát nyugodtan nevezhetnénk porcográfiának, ami szószerinti magyar fordításban annyit jelent, hogy malacirodalom. Ne várjon at!. Ház tőlem valami savonarolai hevületű kirohanást Sodorna és Gomora, vagy Babylon bűnei ellen, ne várja, hogy torquemadai könyürteleniséggel máglyára utasítsam 'Szerzőikkel egyéttejmben ezeket a pornográf sajtótermékeket. Csak engedtessék meg, hogy minden hipokrízis, minden fa;rizeuskodás, minden műfelháborodás nélkül szerényen rámutassak egy-két olyan szempontra, amellyel meg fogom világítani az e kérdés .körül gomolygó veszedelmet. Ady Endre írta egyik versében, hogy az ő elszánt poéta ceruzáját igazán nem érdekli más, csak a politika és szerelem. Való igaz, hogy életünk e kettős tengely, két

< »tika« körül forog s ez a két »tika«: a politika és az erotika, de legyen szabad mindjárt hozzátennem, hogy mindakét »tika« anarchiába fullad akkor, ha nem hatna át egy harmadik »tika« az etika. (Tetszés és taps az ellenzéken.) Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy első politikai közszereplésem alkalmával nem kell politikával foglalkoznom, hanem ezzel az izgalmasabb és érdekesebb témával: az erotikával, éspedig az etosz nélküli — és