Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-24

1221 Ag országgyűlés 24. .ülése 1947, bor Kó'bert, az államvédelmi osztály XIY. ke* riileti csoportjainak vezetője, akik szembem állottak a jelenlegi demokratikus áUamrend­rlel és a demokratikus köztársasággal és aziránt ellenséges érzülettel visel tettek, elha­tároziták, bogy ,a demokratikus államrend- és a cliémokratükus 'köztársaság megdöntésére irá­nyuló mozgalmait kezdeméinyeznek. E célból érintkezést kerestek és (találtak az Északamerâktai Egyesült Államok budapesti hivatalos és nenihivatatos közegeivel, hogy azölkon keresztül adott hamis, illetőleg célza­tosan beállított híreikkel a magyar belpolitikai helyzetről, társadalmi, gazdasági viszonyokról az amerikai közvéleményt a magyar demokra­tikus áUamreDdet illetőleg kedvezőtlenül in­formálják és ezáltal az Északameriktai Egye­sült Államok kormé»nyát a. demokratikus ma­gyar köztársaság ellem: beavatkozásra bírják­E szövetkezés keretében Peyer Károly or­szággyűlési képviselő két alkalommal közvet­len megbeszélést folytatott amerikai hírszerző ügynökkel és követségi titkárral mely meg­beszéléseken a koalíciós kormányzat felrobr •bantása, a szociiáklemokravapart szétszakítása, külföldön emigrációs kormány alakítása és az amerikaiak által nyújtandó anyagi és erkölcsi támogatás volt a tárgy. A tárgyalásokon résztvettek még Bittóné született Portkó Anna, Pisky-Schmidt Fri­gyesné, PAsky-Sehim/ktt Zoltánmé. __ utóbbi mint tolmács, valamint Valentiny Ágostcn volt igazságügyminiszter, volt nemzetgyűlési kép­» viselő. A mentelmi ügyirathoz csatolt f elterjész­téit tanúvallomásokból a mentelmi bizottság . megállapíthatónak látta, ho;gy Peyer Károly tudott a később külföldre szökött Pisky­Schmidt Frigyesnek', a demokratikus állam­rend megdöntésére irányuló tevékenységéről­tudott Pisky szökési tervéről és külföldi tény­kedése céljairól. Tudott arról, hogy emigrált "politikusokkal és katonatisztekkel a magyar­országi demokratikus rendszer megdöntésére kíván ott szervezkedni. E célra Piskyne'k ajánlólevelet is adott. Azonkívül memorandu­mot akart szerkeszteni a szociáldemokrata in~ tern^'cionáléhoz, amelyben az általa vezetett párttöredéket kívánta hivatalos pártnak el­ismertetni a demokratikus államrend egyik oszlopát képező magyar , Szociáldemokrata. Párttal szemben. A memorandumot Kürthy Tamással akarta külföldre kiküldeni, de Kür­thynak 1947. évi október h,ó 9. napján történt őrizetbevétele miatt erre sor nem kerülhetett. Mindezekre való tekintettel megállapítható­nak látszik, hogy Peyer Károly a demokra­tikus államrend és a demokratikus köztársa­ság megdöntésére mással szövetkezett, s a vég­hezvitel előkészítésére irányuló más cselek­ményt is követett el, ezért nevezett cselekvő­sége kimeríteni látszik az 1948: VII. te. 6. §-ában meghatározott, s az 1. § szerint büntetendő, a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetke­zés bűn tettének tényálladéki elemeit. E bűncselekmény büntetési, tétele . a tör­vény 10. 4"ának"(2) bekezdése szerint kényszer­éinovember hő 21-én pénteken. 1222 munka, melynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb' nem lèhet. Ennèfc a büntetési tétel­nek a nagyságára .tekintettel a budapesti nép­biróság nevezett mentelmi jogának előzetes letartóztatása melliett történő felfüggesztését hozta javaslatba,, . , -.> A bizottság megállapította, „ hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a nevezett képviselő személye s a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges» zak­latás eisete nem forog fenn, ezért javasolja a t. ^Országgyűlésnek, hogy Peyer Károly or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát nevezett előzetes letartóztatására is kiterjedő jogha­tállyal függesszél fel. (Helyeslés a kommunista parton.) Elnök: Kíván-e valaki a mentelmi bizottság jelentéséhez r hozzászóiail (Nemi) Ha szólni seinfci .niem kíván, a vitát bezárom és a, 'tanács­kozást befejezettnek nyilvánítóim Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az ország­gyűlés Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát nevezett előzetes letartóztatá­sát is magában foglaló joghatállyal felfüg­geszti. . . , , . T. Országgyűlés"! Az ülést öt percre felifüg­gesztem. (Szünet 11 óra 3 peretői 11 óra 32 percig.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Bejelentem a t. Országgyűlésnek, hogy a Választási Bíróság átiratot intézett hozzám. Kérem a jeígyző urat- szíveskedjék az átiratot felolvasni, Czéh József jegyző (olvassa): »V. B. 20/1947/13. szám. A Magyar Köztársaság nevé­ben! A Választási Bíróság a Független Kis­gazda, Földmunkás és Polgári Párt» a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt és a Magyar Radikális Párt országos vezetősége által benyújtott és az 1947. augusztus 31-én megtartott országgyű­lési képviselőválasztással kapcsolatban a Ma­gyar Függetlenségi Párt listáján megválasz­tott képviselők képviselői megbizatásának és a pótképviselők jelölésének megsemmisítésére, illetve a választás eredményének helyesbítésére irányuló panaszok folytán az 1947. évi október hó 20. és 29. napján, továbbá november hó 4., 12... 13., 14.. 15., 18. és 20. napján megtartott nyilvános szóbeli tárgyalások után a legutóbb említett napon meghozta a következő ítéleteit: a Magyar Függetlenségi Párt listáján megválasztott valamennyi és az ítéletben név­szerinít felsorolt, országgyűlési (képviselő kép­viselői megbízatását, valamint valamennyi és az ítéletben felsorolt pótképviselő jelölését az 1916: VIII. te.. 56. §-ának c) pontja alapján t*vá­lasztás eredményének helyesbítése mellett meg-' semmisíti. (Hosszantartó élénk taps a kommw' nista-pdrton. '— Taps a többi kormánypárton.) Budapest, 1947. évi november hó» 20. napján. ür. Major Ákos elnök, dr. Somogyi Ödön elő- ' adó.« " .. . 77* '

Next

/
Thumbnails
Contents