Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-17
nn:j Az országgyűlés 17. ü J ése 19Í7. évi november hó 11-én, kedden. 804 mai ülés előtt a házszabályok 3. §"ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a soros jegyzőkkel együtt megvizsgáltam Sz-klaj Istvánné, a szabolcs-szatmárberegi választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő megbízólevelét és megállapítottam, hogy az a törvényben előírt kellékeknek mindenben megfelel. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi és Sziklai Istvánné képviselőt feltételesen igazoltnak jelenti ki. Bemutatom a t. Országgyűlésnek Futó Dezső képviselő úr levelét, amelyben közli, hogy a M. gyár Függetlenségi Pártból kilépett. Az országgyűlés a bejelentést luaoicasul veszi. Bemutatom a t. Országgyűlésnek Katona Jenő képviselő úr levelét, amelyben egészségi okokból egyhónapi szabadság engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni? \lgen !) Az országgyűlés a kért szabadságot engedélyezi. Bemutatom továbbá Acsay László képviselő úr levelét, amelyben külföldi tanulmányútja idejére 60 napi szabadság engedélyezését kéri. (Derültség és mozgás a kommunistapárton és a szociáldemokrai apart on.) Méltóztatnak a kért sz badságot engedélyezni? (Nem!) Akik engedélyezik, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kérem azokat, akik nem engedélyezik a kért szabadságot, szíveskedjenek feláluu. (Megtör ténik. — Közbeszólás a kommunistapártról: Gondolják, hogy visszajön! — Derültség a kommunistapár, on.) Megállapítom, hogy a többség nem engedélyezi a kiért szabadságot. A. kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr kíván szólni. Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: T. Országgyűlés! Van szerencsém benyújtani a Magyar Köztársaság és a Szoeklista Szovjelköztársaságok Szövetsége között Moszkvában az 1947. évi július hói 15"én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezésérői szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslatnak előzetes tárgyalás és jelenté tétel végett a közgazdasági ée közlekedésügyi, valamint külügyi bizottsághoz való utasítását; egyszersmind a házszabályok 74. §"a alapján kérem annak kimondását, hogy a bizottságok a benyújtott javaslat tárgyalását a 35. § ban előírt 3 nap mellőzésével kezdhessék . meg. i Elnök: A miniszter úr ál tail benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja» »tagjai közt szétosztatja « előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadia a miniszter úr által javtasolít bizottságokiniakMinthogy a miniszter úr a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásának megkezdésére előírt 3 napos határidő mellőzését kérte, kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. (A -vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Országgyűlés! Van szerencsém benyújtani a bevett és elismert vallásfelekezetek között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről szóló törvényjavaslatomat- Kérem a törvényjavaslat kinyomtatását és szétosztását elrendelni és azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az alkotmányjogi és közjogi bizottsághoz utasítani. Van szerencsém e mellett a törvényjavaslatom mellett benyújtani a »Magyar Köztársasági Sportérdemérem« alapításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslat kinyomtatását és szétosztását elrendelni és azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel .céljából az alkotmányjogi és közjogi bizottsághoz utasítani. Elnök: A miniszter úr által benyújtott két törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik a magyar köztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazás újabb meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. Dulin Jenő (kg) előadó: T. Országgyűlés! A törvényjavaslat általános vitája befejeztetvén, méltóztassanak megengedni- hogy az ellenzéki felszólalásokhoz röviden néhány reif lexiót fűzzek. Szorosan a tárgyhoz kívánom tartani magamat és így a kormányzat általános gesztióira vonatkozó bírálatokkal foglalkozni nem kívánok. Az ellenzéki felszólalások lényegét — úgy gondolom — Barankovics István képviselőtársunk fejtette ki, azt mondván, hogy a szuverenitás forrása és főbirto kosa a nép; törvényhozóit azért választotta, hogy azok törvényeket hozzanak; következésiképpen jogosan megköveteli az országgyűléstől, hogy ezt a kötelességét teljesítse; s megkövetelheti az országgyűléstől azt is, hogy hatáskörét óvja meg és arról ne mondjon le. T. Országgyűlés! Első hallásra megállapíthatjuk, hogy ez a tétel abszolúte nem új, s megállapíthatjuk azt is, hogy neun az ezidőszerint együtitülő országgyűlésben helyet 'foglaló ellenzék kizárólagos saját szellemi terméke. Körülbelül három és fél évtizede folyik itt e falak közt ilyen felhataltmiazási vita. Ezt a gondolatot 35 esztendő óta számtalan szónok évről-évre megismételte, a legszebben ós á legklasszikusabban talán 17 évvel ezelőtt Ap^onyi Albert. Ez a tétel általánosságban égy gyakorlati következtetés a Montesquieu'féle hatalommegosztási elméletből. Ebben a •Házban nincs egyetlenegy képviselő sem, aki ennek elvileg ellene mondana. Ez természetes is, mert hiszen ez folyik a parlamenitarizmus gondolatából, márpedig a magyar köztársaság kétségtelenül a parlamentáris demokrácia elvi síkján épült fel, tehát a koalíció pártjai is ennek a tételnek elvi igazsáigát osztják. Az igen t. ellenzék tehát e vonatkozásban nyitott ajtót dönget. Más lapra tartozik természetesen az a kérdés, hogy az ellenzéknek az a törekvése, lamellyel ennek a tételnek állandó hangoztatásával saját ellenzéki álláspontjának alátámasztást kíván nyújtani, helyes-e. Igénytelen véleményem szerint az ellenzéknek ez a törekvése eredményre nem vezethet. ; T. Ház! Annak a kérdésnek eldöntése, űiogy ezt a' konkrét javaslatot elfogadjuk^e.
