Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

807 Az országgyűlés 16. ülése 1947. kormány nem tehetne többet a dolgozók érdekében» és, hogy mi nem kívánunk többet. De mi azt kívánjuk, hogy a kormány még szigorúbb és élesebb intézkedéseket foganatosítson a spekulánsok és a feketézők ellen, de főleg azok ellen, akik a dolgozók érdekeit szolgáló kormányrendeleteket szabotálják. Mert tudjuk- hogy a gazdasági és politikai kártevők- a rémhírterjesztők, az ilyen híreket terjesztő sajtó és a háborús uszítók ellen irányuló > drákói intézkedések nélkül nem alakulhat ki hatásos harc» továbbá egy olyan erőteljes kormány nélkül sem» amely a munkások és parasztok széles rétegeire támaszkodik és _ ilyen kormány a jelenlegi koalíciós korín ány. Ha sikeresen akarjuk teljesíteni hazánk és a dolgozók milliói iránti kötelességünket, akkor egyesíteni kell erőnket és ebben a Házban olyan törvényeket kell hoznunk» amelyek meggyorsítják a fasizmus maradványainak és a reakciónak felszámolását. Most, amikor minden erőnket latba kell vetnünk a hároméves terv megvalósításáért, amely feltétlenül nagy mértékben hozzá fog járulni a dolgozók életszínvonalának felemeléséhez és a demokrácia megszilárdításához, úgyszintén a béke megerősítéséhez Európának ebben a részében, szükséges, hogy gyorsan hozzanak rendeleteket, de ezeket a rendeleteket nem lehetne gyorsan meghozni, ha minden rendelet felett hetekig viták folynának, hanem szükséges, hogy adott feltételek mellett a kormány az országgyűlés előzetes beleegyezése nélkül is hozhasson ilyen rendeleteket. Jó lennie-, ha a t. ellenzék a parlamentben ezt belátná és példát venne olyan országoktól, ahol a parlamentben nem folyik vita arról, hogy n fékezzék meg a fejlődés és a demokrácia iramát, mint ahogyan ez például a nyugati demokráciáknál történik» hanem vegyünk példát a szomszéd országoktól» így Jugoszláviától, ahol a demokrácia három év lefolyása alatt fejlődésében sokkal messzebbre jutott, mint az angol és az amerikai demokrácia egy évszázad alatt Lehet» hogy valaki azt fogja kérdezni, mivel tudom ezt megindokolni. Csak néhány konkrét esetet sorolok fel: amíg az angol birodalomban még mindig vannak leigázott nemzetek, amelyeknek nincsenek meg azok a jogai, amelyeket az angolok élveznek, amíg az Egyesült Államokban még mindig üldözik és lincselik a négereket, amíg az angol és amerikai kormányoknak imperialista szándékaik vannak, hogy leigázzanak idegen népeket, addig a Balkán népi demokráciáiban, így Jugoszláviában, minden ember, bármely nemze-i tisóghez, vagy valláshoz tartozik is, egyenlő szociális és nemzetiségi, úgyszintén emberi jogokat élvez. És Jugoszláviának nincsenek imperialista szándékai egy nép ellen sem» sőt ellenkezőleg, baráti szerződéseket köt szomszédaival és szorosan ott áll a Szovjetunió, a béke és a világ össszes dolgozóinak szabadságharcosa mellett. (Taps a, kommunista- és a szociáldemokratapárton. Szórványos taps a par. sztpárt és az ellenzék soraibanj Elnök: A (gyorsírói jegyzetekből utólag meg'állapítom, hogy a múlt hét csütörtöki ülésén Pászthory István képviselő úr az ekwfi tekintélyét durván megsértette- Ezért javaslatot teszek a t- Országgyűlésnek, hogy Pászthory István képviselő urait' utasítsa a nienteltmi bizottsághoz. (Helyeslés a kommunista- a szoévi november hó 5-én, szerdán. 808 ciáldemokrata- és a pirasztpárton.) Méltóztatnak javaslatomat elfogadni! (Igen!) Ha igen, kimondom a hartározatoít, hogy Pászthory István képviselő urat az országgyűlés a .mentelmi bizottság elé utasította. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Czövek Jenő jegyző: Grróh József! (Mozgás és felkiáltások a kommunistapárton: Nincs itt! — Halljuk! Halljuk! az ellenzéken. — Egy hang a kommunis

.aparton: Slachta helyett beszél?) Gróh József (nt): T- Ház! Az emberiség életének egy része harcokból áíll azok ellen, akik őket elnyomták és lehetetlenné tették legelemibb szabadságjogaik gyakorlását- Ez a küzdelem nem volt eredménytelen és az elmúlt évszázad a gyakorlati és elméleti politika közrehatása mellett szinte teljes biztonsággal fektette le, hogy egy országban a szabadságjogok tiszteletét az, államhatalom hármas megosztása biztosítja, itiehát a törvényhozás elkülönítése a végrehajtó hatalomtól és mindkettőtől való elkülönítése az igazságszolgáltatásnak. A politika törtenete ezt a megállapítást helyesnek pecsételte- Megpecsételte pedig azzal, hogy amiikor: egy országiban az államhatalomnak ezt a hármas 'megosztásált keirosztülv itták s azután ez bármilyen okokból mégis megbomlott, ez mindig a szabadságjogok veszélyeztetését eredmiéinyezte- Olyan országban, ahol a nemzeti temperamentum eredményekémit ,a hatalom viselői hajlandók túlzásokra, egyegy erélyes kormány mindig nagy veszélyt hordoz magában- Az ilyen kormány talán kiváló eredményeket ért el addig, amíg erélyessége megmaradt; az alkotmányosság

1 sáncai^ között, de amikor a kormány & maga erejének tudatában túltette magát a törvényeken, amikor srra az álláspontra helyezkedett, hogy »a végrehajtó rendeleteket én hozom meg és én is hajtom végre«, ' amikor hatalmának túltengéseképpein semmibevette! a törvényeket, sőt eljutott arra a pontra, ho|gy a törvény hozást a. saját képér© és hasonlatosságára maga teitemtette meg, és él: tudita érni megfelelő eszközökkel azt, hogy a törvényhozás kialakulásában, nem polgárok akarata, hanem az ő akarata, nyilvánult meg és .ahoi a kormánynak sikerült tőle függő viszonyba hozni az igazságszo'gáltaítlást, — természetesen a,z .igazsáigszoIgáitatiásnak nem apró, haneni nagy kéndéseitben — szóval ahol csak az, történt, amit a végrehajtó hatalom akart, ott ez a hármas hatalmi megosztás összeomlott és helyéit a diktatúra foglalta elA diktatúra fölyaniányai közismertek: a ^örvények megsértése, a hivatalos hatalommal való visszaélés, a polgárok jogainak lábbal tiprása, kellemetlen polgárok internálása, bizonyos társadalmi rétegeknek deportálása és — amit a modern gazdaságii életben, hangsúlyozni kell — mindezekhez csatlakozik még az infláció. Érdemes mérlegre tenni, amikor larról a kérdésről tárgyanunk: adassék-e a kormánynak fellhataimtazás vagy sem, hogy m a hármas hatalmi megoszlás hogyan érvényesült a háború előtti években és mennyiben érvényedül jelenleg. Háború előtti évek alatt pusztán csak azokat értem» amelyek közvetlenül a háború előtt, tökéletesen a mi korszakunkban zajlottak le és amelyéknek részleteit jó] ismerjük. Kérdés, vájjon mennyiben tartotta tiszteletben az akkori kormány azt a vezérel-