Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

803 Àz országgyűlés 16. ülése 1947. évi november hó 5-én, szerdán. 8Ô4 ságot — {kihasználta a jugoszláv reakció, a gyűlő 1 ! kényúr, Jelasics bánnal az élén és harcba indította a jugoszláv népeket a Habs­burgok oldalán a magyar dolgozók ellen, akik a szabadságért és fa. függ tlenségért harcol­tak. Mi Kossuth Lajost nagyrabecsüljük és tiszteljük, mint forradfalmárt, mivel a ma­gyar népe't a függetlenségéért íó'yó harcban vezette, de még inkább becsüljük azért, mert mint igazi forradalmár bevallotta hibáját — habár későn is, 1856'ban — melyet 1848-ban kö­vetett el a déliszlávolkikal szeimben. A délszlávok nagy helyesléssel fogadták 1941-ben a Magyarország és Jugoszlávia kö­zötti barátságot, úgyszintén a magyar nép többsége- Es itt! mindkét nép bebizonyította, hogy barátságban, együttártésben és bekében kíván élni De az akkori rendszernek uralmon lévő vezetői mindent megtettek* hogy szembe­ái íteáik ezt a két nemzeteit A magyarországi Horthy-rendszer orvul megtámadta Jugoszlá­viát és ezzel segített a németeknek Jugo­szlávia feldarabolásában. Horthy csendőrei vér" szomjas tisztek vezetése alatt töinegmészárílást vittek véghez, és ezzel súlyos bűntettet követtek el a dálszlávokkal szemben. A demokratikus Magyarország gyökeresen szakított a Horthy-rendszer politikájával. A sikerek, amelyeket Magyarország a felszaba­dulás utáin politikai ós gazda sági téren elért, megnövelték a magyar nép tekintélyét- A népi : demokrácia kiépítéséhez vezető út végül a, két | nép őszinte barátságának megvalósításait hozta | létre. Tito Jugoszláviáját neim vezette bosszú­vágy és gyűlölet a noviszádi bűntettekért és j Jugoszlávia megtámadása miatt. Tito Jugo­szláviája, nem a magyar népet vonta felelős­s gre, hanem a Horthy-rendszert és annak uralkodó osztályát. A magyar néppel Tito Jugoszláviája őszinte barátságot kíván és ezt a nemzetközi együttműködés célzatával teszi. A kulturális együttműködésről! szóló egyez­mény, amely Magyarország rés Jugoszlávia kö­zött Iköttetett meg. bizonyítéka a Jugoszláv Népköztársaság elismerésének a magyar de­.mokrácia számára, és ez .meg fogja szilárídí­tani a két nép közötti együttműködést, s meg fogja erősíteni és ki foarja szélesíteni a bék^ erőinek arcvonalát Európának ebben a részé­ben. Ez az első lépés a két nép barátságos együttműködéséhez és kölcsönös segélynyúj­tásához. t Annak ellenére, hogy a Horthy-rendszer óriási bűntetteket követett el a délszliávoikkal ^zembein, Tito Jugoszláviája a jugoszláviai magyar kisebbségnek teljes nemzetiségi jogot adott és biztosította a teljes kulturális fejlő­dést nemzeti szellemben. Ma — jugoszláviai magyarok beválása szerint — a jugoszláviai magyaroknak több népiskolájuk és középisko­lájuk, több 'kultúrházuk és színházuk van, misait bármikor azelőtt, sőt még a Horthy-rend­szer a'tatt iis. Ezenkívül ma a magyar munká­soknak és parasztoknak Jugoszláviában minden hatósági fórumban vannak népképviselőik, köz­ségi tisztviselőtől miniszitletrig, úgy az önkor­kormányzati testületekben, miiut a parlament­ben, a lakosság százalékarányának megfe­lelően. Itt meg kell említenem, hogy a csehszlová­kiai magyarság helyzete nem ilyen- Csehszlo­vákia a mlagyar kisebbségekkel szemben nem folytat demokratikus politikát. (Ugy van! Ügy van! az ellenzéken-) Csehszlovákia nem folytait olyan nemzetiségi politikát, amely a csehszlo­vák és a magyar nép együitműködéséneík ér­dákéi szolgálná, úgyszintén a dunamenti álla­mok közeledését. Mi magyarországi délszlávok 1-­hif-vzüík, hogy ez a probléma Magyarország és­Csehszlovákia között kedvező megoldást nyer baráti alapon, a két nép együttműködésének szel eimében, és hegy a csehszlovákiai magya­rok meg fogják ikapni teljes nemzetiségi és kulturális jogaikat, mivel ez a dunamemti né­pek együttműködésének és békéjéinek érdekét szolgálja. (Helyeslés.) A magyarországi délszlávok egészen a felszabadulásig teljesen meg voltak fosztva jogaiktól. A Horthy-rendszer minden lehetőt megtett, hogy a délszlávokat alázatos szolgái­ve, sőt mi több, janicsárokká tegye. A dél; szlávok helyzete a felszabadulás után. az új demokratikus Magyarországon gyökeresen megváltozott. A magyar kormány igyekszik a délszlávok számára biztosítani összes nem­zetiségi, kulturális és emberi jogaikat. Ne­künk ma már negyven középiskolánk és egy tanítóképzőnk van. A kormány rendeletet adott ki. amelynek értelmében mindazon hely­ségekben, ahol délszlávok élnek, a hirdetések délszláv nyelven történjenek. Ugyancsak az összes feliratok a közhivatalokban és intéz­ményeknél a magyar mellett jugoszláv nyel­ven is ki vannak függesztve. A hivatalno­kokkal történő érintkezést ennek ^ értelmében a délszlávok anyanyelvükön is végezhetik. A magyarországi délszlávoknak ma már vannak saiát kiiltúrotthonaik, műkedvelő színtársula­taik és könyvtáraik. Ugyancsak van lapjuk is. amely hetenkint jelenik meg szerb, horvát és szlovén nyelven. A magyarországi délszlávok bizalommal viseltetnek a mai kormány iránt és elvárják, hogy a kormány mindent mege­gyen, hogy éppen olyan szabadságot biztosít­son az itt élő délszlávoknak- mint amilyent a magyarok élveznek Jugoszláviában. Itt meg kell állapítanunk, hogy a kormányrendelete­ket és rendelkezéseket, amelyek délszlávoknak adandó nemzetiségi és kulturális jogokra vo­natkoznak, szabotálják azok a régi reakciós tisztviselők, jegyzők, tanítók és a közoktatás­ügyi minisztérium egyes magasabbrangú tisztviselői, akik a Horthy-rendszerből marad­tak meg. Szeptember közepe táján a belügyminisz­ter rendeletet adott ki az összes alispánok számára, azokban a megyékben, ahol délszlá­vok élnek, úgyszintén a polgármestereknek, hogy fegyelmi eljárás terhe mellett kötelesek végrehajtani azt a rendeletet» amely a jugo­szláv nyelv használati szabadságára vonatko­zik Magyarországon. Azóta már csáknem két hónap elmúlt s az alispánok és a többi végre­hajtó szervek mindmáig nem tettek semmit ebben a kérdésben. Az iskolák kérdését ille­tőleg a kultuszminisztérium, illetve az az ügy­osztály, amelynek hatáskörébe tartozik a dél­szláv _ tanítási nyelvű iskolák ellenőrzése és áttekintése, nem gondoskodott arról, hogy idejében nevezzenek ki tanítókat oda, ahol ilyen iskolák vannak, habár mi már több mint két hónapja benyújtottunk egy előterjesztést a_ kultuszminisztériumhoz, a tanítók kineve­zését illetően egyes helyekre, de ők mindmáig sincsenek kinevezve. Ugyancsak két hónappal ezelőtt előterjetsz" test adtunk be, hogy Janesics Nikola okleveles tanítót a közoktatásügyi minisztériumba a dél-

Next

/
Thumbnails
Contents