Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-16
789 Az országgyií ] és 16. ülése 1947. pusztulás mind f olyan tényezők, amelyek az áruoldalofn is pénzünk romlását idézik elő. Ha azután tovább vizsgáljuk a kérdéseket, feltehető kérdés is, hogy talán a Gazdasági Főtanács vagy a tárcaközi hitelvélemé" nyező bizottság járt! volna el 'könnyelműen a thitelkibocsátásokkak Meg kell azonban mondanunk, hogy a Gazdiasáigi Főtanács és a tárcaközi hitelvéleményező bizottság a nehéz helyzetiben nemcsak az említett tilalmat volt kénytelen figyelembe venni, hanem azt is* melyek azok a hiteligények, amelyeknek kielégítése elkerülhetetlen. A magyar gazdasági élet magy veszteségei miatt pedig az elkerülhetetlennek látszó hiteligények isi messze túlhaladják azokat a lehetőségeket, amelyek a termelés és a fogyasztás különbözeteként jelentkeznek és az igények nagy részének kielégítése elkerülhetetlenül szükséges. T. Országgyűlés ! Vizsgál jukj meg- .jezekután, hogy a hitelnyújtás milyen célokra történt. Az augusztus 314 adatok szerint ipari hitelekre 55.6 százalékot folyósítottak. Ha ezt felosztjuk: forgóhitelre és beruházási hitelre, akkor a következő kép alakul ki: forgótőkehitelre 42.5 százalékot, beruházási hitelre pedig 13.1 százalékot folyósítottak. Mezőgazdasági hitelre 7.7 százalék, közellátás céljaira* áruk felvásárlására 12.1 százalék, egyéb célra pedig 2.7 százalék hitel jutott. Ha ezeké" az adatokat ves zük figyelembe, látszólag nines is semiini baj, mert a hitelek nagyobbik része rövidlejáratú hitel, hia Tzonban'a valóságos életet megnézzzük, azt kell mondanunk, hogy ezek a hitelek immobil hitelek, mert vagy állandó forgótőkeszükséglet kielégítését szoltrálták, vagy vissza nem váltható hitelek voltak, vagy beruházásra használtattak fel. vagy pedig az egyes vállalatoknál jelentkező deficitek fedezésére fordíttattak. A visszaváltás gyorsasága, a rövid lejárat nagyon fontos ezeknél a váltóknál, ezeknél a hitelfolyósításoknál. Meg kell mondanunk még azt is, hogy a rövidlejáratú hitelnyújtás' álláspontjára helyezkedtek a magánbankok is, és ez is csak súlyosbította a pénz- és hiteléletünkben előállott helyzetet. De ha a külkereskedelem felé vetjük tekintetünket és devizagazdálkodásunkat vizsgáljuk, ott sem kielégítő az eredmény, illetőleg ott js aggasztó tüneteik jelentkeznek. Külkereskedelmünk 1946 el<--ő felében méer a.z infláció alatt passzív egyenleget mutat; forintra átszámítva körülbelül 4 millió forintos paszszív egyenleget havonkint, 1946 második fellép ben, a stabilizáció után körülbelül 12 millió forintos aktív egyenleget mutat külkereskedelmi fiO'Pg?lmunk. A folyó évben minden hónh;oban passzív egyenleget mutat külkereskedelmi forgalmunk, mégpedig erősen emelkedő passzív egyenleget. Igaz, hogy a forint megteremtése után egyrészt a jóvátételi terhek határidejének meghossizabbítása, másrészt a progresszív teljesítés életbeléptetése, pénzforgalmunk fokozatos feltöltődése, valamint a külföldi és nemzetközi segélyek útján nyert kedvező eredményeik befolyásolták külkereskedelmd mérlegünket. Jelenleg külföldi és belföldi forgalmunk" ban érdekes jelenséget tapasztalhatunk, mégpedig azt, hogy 'különösem az áremelkedés folytán egyre nehezebb külkereskedelmünk fokozása és javítása. Igen fontos; körülmény az is, hogy egyes cikkeknél — nemcsak a nehezet??, november hó 5-én, szerdán. 790 ipari cikkeknél, hanem mezőgazdasági cikkeknél is — az áremelkedés és a verseny miatt bizonyos támogatásokat kell adnunk. Ilyen Magyarország gazdasági helyzete főleg pénz- és hitelpolitikai területen. T. Országgyűlés! Nem elég, ha csak megállapítjuk a bajokat, hanem a Nemzejti Parasztpárt, véleménye szerint felemelkedésünk útját, a bajokból való kiemelkedés útját is meg kell jelölnünk. Ha az említett bajokon segíteni akarunk, csakis aprólékos részletmunkával, minden egyes szükségleti és fedezeti elem gondos megvizsgálásával, a csökkenthető szükségletek lefaragásával, a józanságnak és önfegyelemnek, a racionális gondolkodásnak minden téren való érvényesítésével érhetünk célt. Ennek a részletmunkának ki kell terjednie gazdasági és pénzügyi életünk csaknem minden szektorára. Feladatunk itt, a rendeletek kibocsátására adott felhatalmf záenál az, hogy rámutassunk azokra az általános szempontokra és alapelvekre, amelyeket a kormánynak a kibocsá- tan dó rendeleteknél gazdasági életünkkel és államház'artásunkkal kapcsolatban figyelembe kell vennie. T. Országgyűlés! Először is talán hitelszükségletünk csökkentésével foglalkozom. Miből állanak elő ezek a tételek? Először is a jóvátételi tartozásainkból. Jóvátételi tartozásainkat viszont teljesítenünk kell, legfeljebb kedvezőbb szállítási feltételeket és időponthataeztásokat érhetünk el. Másodszor szükséges az állsimi vállalatok deficitjének megszüntetése. Ezen a téren örvendetes az, hogy a magyar köztársaság •kormánya 'megalakulása után a kormányprogrammban szinte kötelezte magát, hogy 1948 május végéig megszünteti a deficitet az állami vállalkozásoknál, a NIK-nél és a MÁSz-nál. Nagy tőkeszükséglettel és hiteligénnyel jelentkezik a hároméves terv is. A hároméves terv programmjának a megvalósításánál szintén lehet segíteni. A hároméves terv beruházásainál 25% nem produktív beruházásokat jelent, hanem lakásszükséglet kielégíitiélsére, szociális és kulturális szükségletek kielégítésére szolgál. Vannak azonban olyan területek, amelyeknek a termelést növelő hatása csak később jelentkeizik. Ezt a szempontot is figyeleimbe kell venni a beruházásoknál. A műtrágyagyári ásnál például a forgótőke befektetése közvetlenül a termelésnél érezteti a hatását, (és? közvetlenül elősegíti a nagyobb termelési eredményt. A beruházásoknál főleg azokra a tételekre kell tekintettel lenni, amelyek egy termelési eljárásban az utolsó beruházási aktus', a termelés feltételeinek utolsó pontját jelentik. Ugyanilyen fontos a munkanélküliek megsegítése a hároméves terv során, vagyis olyan beruházások eszközlése, amelyek kiapcsán a szakképzetlen munkanélküliek, a szakképzetlen munkások is rögtön munkalehetőséghez jutnak. De ugyanígy a tőkeszükségletnél és a hitelszükségletnél sem szabad figyelmen kívül hagyni a magánhitelek megvizsgálását. Vian is egy rendelet, :amielynek értelmében minden 200.000 forintnál nagyobb magánberuházást be kell mutatni jóváhagyás végett a tervhivatalnak. Az eddigi kimutatás szerint azonban a magántőke részéről 200.000 forintnál nagyobb beruházás csak olyan esetben volt, amikor az államtól kérték a hitel kielégítését. A közellá50*
