Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-11

517 Az országgyűlés 11. ülése 1947. évi október hó 24-én, pénteken. 518 lyois, mondhatnám már vigasztalan helyzet odakinn, amely a teljes lerongyolódáskoz vezetett. Higyjék el, igen t képviselő társaim, hogy az aszály mellett a katasztrofális termés Tel,eintőis mértékben annak is tulajdonítható., hogy mezőgazdaságunk ilyen súlyos és feronr

1 gyoiliódott állapotban van. ; Nemcsak a temmelésit nem tudták fokozni, de természetszerűleg a igyengébb vetőmagigial, a gyengébb trágyázással;, igavonoero híján a gyengébb »zámtássa)l — nem akarok nnoslt mindenre fcitéimi — még „súlyosabbra fordult a helyzet. Hapannakidejénj gondoskodott volnia a kormányzat orrok hoígy a komoly, mély őszi szántásokat mindenütt végrehajtsák, higyjék el, hojgy a legnagyobb szárazság ellenére is feltétlenül sofeíklal jobb termést tudtunk volna biztosítani az országban. •, T\ Országgyűlés! Ha nézzük a vidék helyzetét, azt kell tapasztalnunk, hogy a hitelhiány, a pénztelenség mefilett <as vetőmag minűtsiéigie is állandióiaa romlik. A földek trágyázaílíaniok maradnak, kiimerulmek, s az > állatláler many, amely a magyar mezőgazdaság alapja lehetne, megint visszaesikPedig t. Országgyűlés, az a végzetes aszályamely idén reánk zúdult, és ez a súlyos helyzet bebizonyította, hogy ennek az országnak az alapja a magyar mezőgazdaság, a magyar falu. (Ügy van! Ugy van! a függetlenségi párton és a néppárton.) Most valamennyien érezzük ennek az aszálynak következményeit, és legyen ez mementó, hogy igenis, ha a gazdasági élettel foglalkozni akarunk, akkor elsősorban az ennek az országnak alapját alkotó magyar mezőgazdasággal kell foglalkoznunk. (Ugy van! Ugy van! Taps az ellenzéken.) ^ De engedjék meg, hogy itt mellékesen megjegyezhessem: ez a mai helyzet még valamit "bizonyít. A sajtóban is fölmerült, de még ebben a teremben is — hacsak úgy mellékesen is — elhangzottak olyan megjegyzések, mintha a magyar parasztság túlsókat keresne, túlnagy volna a jövedelme. (Egy hang a parasztpártról: Ez csak a maguk részéről hangzott el! .— Rudas László (kp): Ki mondta ezt? — Szűcs Ferenc (pp) a szónok felé: Ezt Vértes mondotta, az ön képviselőtársa, aki azt mondta, hogy ipari olló van! — Zaj a kommunistapárton. — Az elnök csenget.) Nem a mi pártunkhoz tartozik. Én nem kívántam személyeskedni, áll'alános megjegyzést kívántam tenni. (Zaj a kommunista párton. — Az elnök csen,get.) Csak arra akartam rámutatni* t. Országgyűlés, hogy a kötött áron való beszolgáltatás mellett — higyjék el — szabadon értékesíthető mezőgazdasági portéka, amely még^ a falun megvan, olyan lényegtelen mennyiség, hogy abból a gazdák nem tudnak busás jövedelemre szert tenni. Mi sem bizonyítja jobban ennek az állításomnak helyességét, mint az -az akció, amelyeit a kormányzat a mostani szuperfoszfátosztogatással kezdeményezett, ahol hajlandó volt a szuperfoszfátnak azt hiszem 86 forintos árából egy jelentős részt átvállalni; ugyanis 60 és 30 forintért akarta vidéken a gazdák rendelkezésére bocsátani. A 15.000 vagonnak azonban körülbelül a felét nem tudták a gazdák átvenni, pedig t. Országgyűlés, nagyon jól ismerhetjük a magyar gazda természetét, tudjuk,^ hogy földjéért, a jövő évi termésért mindenét, az utolsó értékét is odaadná. (Ugy vcm

f Ugy van! a függetlenségi párton. — Prieszoí József (kp): Bár a műépítészek is ezt tíennék!) Megtesszük. (Prieszoí József (kp): Nehogy véletlenül ?a' műépítész urait; egypár kőműves leleplezz© itt a parlamentben! — Az elnök csenget.) Igen t. képviselőtársam,, nem tudom hányadszor kell itt megjegyeznem, hog}- nem vagyok vállalkozó- (Egy hang a kommunistapártról: HáztuJiajdonos!) szemben állok a vállalkozókkal, mint tervező és ellenőrző építész. (Földes Mihály (kp): Hány háza van!) Hogy hány házam van igen t. képviselőtársam nem függ Össze a foglalkozásommal- (Derültség a kommunistapárton. — Közbeszólás ugyanott: A magatartásával összefügg!) Ez6 már annyiszor elmondtam. (Nagy Károly (kp): De miért akar mindenáron a parasztokkai foglalkozni! Ezt mondja meg! — Derültség a kommunistapárton. — Felkiáltások a függetlenségi, párt soraiban: Fáj ez! — Pászthory István (f): Ez egyetemes nemzeti érdek! Azért, mert képviselő! — Az elnök csenget.) t Igen t. .képviselőtársam, amikor Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes úr foglalkozik ja mezőgazdaság kérdésével, ezt az oktalan kérdést sohasem szoktuk megtenni. És higyjék el nefcenn mint egy tiszta parasztvármegye képviselőjének, ahol — büszkén mondhatom — 45 százalékban szavaztak a pártunkra, (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Valószínűleg nem ismerik!) nemcsak jogom, hanem kötelességem is ezzel a kérdéssel foglalkozni. (Földes Mihály (kp): Én ott voltam' végiighallgattam önnek egy beszédét Abaujban! Végighallgat! Tudok belőle idézni! — Zaj a kommunistapánton és a függetlenségi párton.) Elnök: Tartózkodjanak a képviselő urak a közbeszólástól. (Pászthory István (f): Ök kezdték!) Aesay László (£): Igen f,. képviselőtársam, engedje meg nekem, (Földes Mihály (kp): Boldogkőváralján mit mondott! Csak emlékezzék!) hogy közbeszólására csak azt válaszoljam: az egész vármegyében egyetlenegy gyűlést nem tartottam> tehát nem hiszem, hogy a választás során ;a beszédemet hallhatta volna. (Egy hang a függetlenségi pártról: Ny i 1 vá n hazudük !) T. Országgyűlés ! De térjünk visisaa. Ha tehát nézzük a vidék szomorú helyzetét, aizítdáitjulk, hogy nincs vetőmag, nincs takarmány, mines hitel és mindenütt a pénztelenség öaniöttt el a m!2jgyaír falvakon, különösen a; felsőbb meigyékben, (Dögei Imre (kp): Azért az ügyvédek mégis perelik a parasztokat!) ahol egy-két községtől eltekintve, 70—90%-os aszálykárt ismert el még a pézügyi bürokrácia is- A partos dűlőkben még kukorica sínes, de éppen úgy, mint ahogyaln nem termett kalászos- a cukorrépa sem termett meg és nagyon sok helyen még szalma sincsen. Azt hiszem, nem kell vázolnom különösen

1 egyes képviselőtársaimnak, akik a vidéki helyzetet jcèlban ismerik. (Egy hang a kovnmumstapárton: Még jó. hogy beismeri!) hogy mennyiszer és milyen szomorúan kell látni a vidék helyzetét; néha egy-egy vásárnál az a szegény szomorú tehén alig szedi a lábát, amikoir a vásárra viszik. (Egy hang a kommunistapárton: Nem hiszem, hogy magának belül is úgy fáj. mint ahogy itt mondja! — Pászthory István (f): De ez így van, akár fáj- akár nem! — Közbeszólás a függetlenségi pártról: Ez tény, urak! — Dögei Imre (kp): Ezt tudja más is! — Egy hang a kommunistapártról: A notó33*