Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

, 487 Az országgyűlés 10. ülése 1947. esők ítéletei. (Nagy László (md): Dehogy!) Az ötös; 'tanács ítélete ellen anam. volt- fellebbezésnek helye. De erre már nem nagyon, emlékeanieik,^ mert azok esaik szocialistáikat és "kommunistákat ítéltek el. (Egy hang a kommunista. •párton: Az ellen nem tiltakoztak! — Lévay Zoltán (mid) gúnyosan: Követendő példa! — Eszterhas György (din): Ezzel nem lehelt indokolni !-— Lévay Zoltán (md): A rosszat átveszik!) A közvélemény tehát ezzel nem sokat törődött. i De, tovább megyek. A külföldi népbíráskodás terén általános szabály, hogy az ítélet el' len nincs helye jogorvoslatnak, hanem az elsőfokú ítélet kegyelmezési^eljárással felmegy az államfőhöz és azután végrehajtják vagy nem hajtják végre- (Nagy László (md): Ez rossz!) Mi ezen a téren túl messzire mentünk, túlságosan jogászkodtunk (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.) és túlságosan gyengeszívűek voltunk, (Révai József (kp): Úgy van!) amikor néha • száz- és ezerszeres gyilkosoknak is megadtuk a. feHebezés jogájtl (Ugy {van! ügy y

oan! a kommunistapártonj Hogv milyen bajok vannak ezekkel a felebbezésekkel is és mennyire odadobjuk néha a jó ítéletet pusztán egy jogi felfogás miatt, hogy elrontsák, azt bizonyítja az, hogy a népbíróságok is elkezdtek játszani. Hiába vádoltak valakit a 11. §. (6) bekezdése alapján, ha volt mellette egy másik szakasz is és bár a vádlottat több". szőrös gyilkosság miatt halálra ítélték, fellebbezési jogot adtak neki azért, mert a vád nemcsak erre szólt, hanem egy olyan cselekményre is. amelyért van helye felebbezésnek. Ez komikusan azt jelentené, hogy fel kell akasz~ tani ugyan a vádlottat, de lehet, hogy van egy vádpont, amelyben fel kell menteni. (Derültség «• kommunista-^ és a szociáldemokratapárt oldalán.) vigasztalódjék tehát szegény azzal, hogy ha fel is akasztják, mégis egy vád alól felmentik. (Lévay Zoltán (md) : Ezt is laikus bírók- hozták!) Ezek viccek, de mondok még imáist is. Egyik képviselőtársunk itt a statáriális eljárást említette. Tagadhatatlan, igenis van itt bizonyos rokongondolat- Miért? A törvény szerint statáriumot kell hirdetni, ha bizonyom bűncselekmények nagyon elszaporodtak és az ország közrendjét veszélyeztetik. (Nagy László (md): Ez a kivétel!) Nos tehát, nem szaporodtak el Magyarországon az árdrágítások és nem veszélyeztetik az ország rendjét? Nem is a rendjét, hanem a létét veszélyeztetik! (Ugy van! Ugy van! a kommunistapérton.) Nem vagyunk-e kötelesek ugyanazzal az eréllyel nyúlni bele ezekbe az ügyekbe, mint amilyen eréllyel kell belenyúlnunk abba, ha vetkőztetnek, vagy ha éjjel betöréseslopást követnek el? (Nagy László (md): Ot't van felebbezés!) A statáriumnál? (Lévay Zoltán (md): A vetkőztetőkről beszél!) Dehogy van! Sőt még csak a kegyelmi kérvényt sem kell felterjeszteni, hanem az ítéleteit két órán belül végrehajtják. (Farkas Mihály (kp) Nagy László (md) felé: Megbukott a jogból!) Itt pedig minden esetben fel kell terjeszteni az ítéletet. Éppen erre akartam végül kitérni, hogy nem kell félni igazságtalan halálos ítélettől, mert hiszen az iratok a minisztériumon keresztül felkerülnek az államfőhöz. Ez még: na' gyobb szűrő, mert hiszen a kegyelmezési eljárásnál sok olyan körülményt lehet figyelembe venni, amit egyébként a bíróság nem vehetne figyelembe. Tessék meggyőződve lenévi október hó 23~án~ csütörtökön. 488 ni arról, hogy egyetlen magyar munkás, egyetlen munkáspárti sem akar ártatlan embereket kivégezni. (Ugy van! Ugy van! — Taps a szociáldemokrata- és a komwnunistapárton,) Mi nem bosszút akarunk állni, hanem meg akarjuk előzni a bűncselekményeket azzal, hogy fi" gyelmeztetjük az árdrágítókat: nem játszunk tovább (Ugy van! Ugy van! a kmnmunis)tapárton.) és minden esetet a legszigorúbban meg fogunk torolni- A cél tehát nem a

r boszszú, hanem a bűncselekmény elkövetésének megelőzése. (Ugy van! a szociáldemokratapárton.) Én csak örülnék annak, ha ennek a törvénynek az lenne az eredménye, hogy magát a törvényt tenné feleslegessé és nem kerülne sor a törvény alkalmazására. Matheovits képviselőtársam és még egy képviselőtársam azt mondta, hogy ez a törvényjavaslat azért is veszedelmes, mert ez a bíróság más bűncselekményeket is ítélkezése körébe vonhat. Azt hiszem, tévedett a képviselő úr, mert a 7. §a nem ezt mondja. A 7. §. két esetben módot ad arra, hogy ez az uzsorabíróság ítélkezése körébe vonhasson ^ egyéb bűncselekményeket- Először is a vád tárgyává tett bűncselekménnyel összefüggésben elkövetett más bűncselekményt, (Egy hona a

n néppárton: Ez helyes!) tehát nem önálló bűncselekményt vonhat ítélkezése körébe. A (2) bekezdés pedig azt mondja, (Felkiáltások a néppárton: Ez az!) hogy a vád tárgyává tett bűncselekményt a különtanáes akkor is elbírálhatja, ha annak tényeleme nem a vádbeli cselekményt meríti ki, hanem a tettazonosság körén belül más cselekményt valósít meg. (Matheovits Ferenc (dn): Például csalást!) Az árdrágítás és a csalás között végre is elméié tileg el lehet képzelni tettazonosságot, de nem hinném:, hogy volna olyan bíró, aki azt ilyenkor megállapítsa. De ettől eltekintve van egy bizonyos büntető jogpolitikai elv is. amely szerint az ügyeket ne ráncigáljuk egyik helyről a másikra, ha el tudjuk bírálni őket azon a fórumon is, ahová először kerültek. Végül még egyet. Talán vannak az országgyűlésen jóhiszemű emberek^ akik azt mondják, igen, de hát elkövetnek ádrágításokat azért is, mert eltévesztették a kalkulá; ciót. Ez olyan» mint a főpincér esete, aki sohasem téved a saját terhiére, hanem mündig a vendégére. Az árdrágító ugyanígy sohasem a saját terhére, hanem mindig a vevő terhére téved. De tegyük fel, hogy ez megtörténik. Ez a javaslat, igen t. Országgyűlés, a legsúlyosabb eseteiket utalja ez elé a bíróság elé, azokat az eseteket, amelyeket visszaesők követnek el; olyan eseteket, amikor az árut az országból kisíboljáik» egyszóval olyan eseteket, amelyekre az anyagi jog legalább tíz évi fegyházat állapít meg. Tessék nekem megmondani, hogy azoknál az embereknél, akik ilyesmit követtek el, szabad'e nekünk a szigorú Justitia legfinomabb mértékével mérni, hogy jaj. ne a bíróságinak: legyen igaza, hanem ha lehet! akkor enyhe büntetéssel sújtsuk azt az embert, aki .nemcsiak az ipari munkásokat, hanem önöket is, az önök hozzátartozóit is ínségre, akarja ítéW! Azok között' akik ilyen cselekményeket követnek el, nagyon sokan vannak, akik azt szeretnék látni

% hogy ez a magyar demokrácia megbukjék és visszaállíthassák azt a rendszert, . amelyben ők nemcsak vagyont kereshetne k» .hanem ezt a vagyont szaporíthatják is a munkás véréből kisajtolt nyereségből.