Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

407 Az országgyűlés 10. ülése 1947. nagy elkeseredéséit' a feketézők és a gazdasági élet többi, mindenféle névvel illtethető kárte­vői ellen keletkezett elkeseredését az igazság­ügyi kormányzat formák közé szorítja, ép­pen az veszi el a forradalmi jellegét ennek a in ár 'kirobbanni készülő elkeseredésnek. Azok, ak ; ik annyira félnek a forradalmi je­lenségektől' most tulaj dónk éppen hálásak le­hetnek- (Egy hang a néppárton: A parasz­tok hálásak lesznek! — A kloHirlámpa kigyul­lad.) Azonnal befejezem. Mondom, hálásak le­helnek azért, hogy ezt a nagy társadalmi elé­gedetlenséget a _ demokrácia még mindig for­mába önti. Amint egyszer már figyelmeztet­tem erre az elmúlt nemzetgyűlésben, tulaj­donképpen az a nagyon sokat kifogásolt és éppen az úgynevezett reakciós oldalról kifo­gásolt — (Nagy r László (md) felé Ne tessék magára venni képviselő úr. (Élénk derültség. ••-- Nagy László (md) : Nem vészein!) — snépbíró­ságnak is ez volt a hivatása. (Nagy László (md) — gúnyosan: Képviselő úr. én nem vol­tam nyilas! — Taps az ellenzéken.) A képvi­selő" úr csak egyben téved. (Zaj a néppárton­— Az elnök csenget.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kondor Imre (pp): Egypár perc rmeg­h osw zabb ítás t kérek. Elnök: Méltóztatnaik a megihosszaibbítást megadinii! (Felkiáltások: Megadjuk!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Kondoir Imre (pp): A néphíróságnak is ép­pen a?» volt a nagy jelentősége, hogy formát hidott adni mz akkori forradalmi meermozdu­lásoknak, hiszen éppen a túloldal titakozott akkor, amikor formátlanná, népítéletekké vál­tozott HZ elkeseredés az elmúlt rendszer expo­nált képviselői ellen. Ugyanígy ennek a, tör­vényjavaslatnak is éppen abban látom a .kom sziolidáció érdekében való nagy funkcióját, hogy most., amikor gazdasági téren éleződött ki az a nagy ellentét, amely a dolgozó társa­dalmi osztály és az ő munkájának gyümöl­csét elrabló gazdasági kártevők között van, akkor a"/i igazságügyi kormányzat szintén ép­pen azért, mert ebben az országban az építés az aktuális, konszolidációt iakar mindenki, formát ad ennek a már kitörni készülő elé­gedetlenségnek és ennek jegyében mind pár­lom, mind a m'againi nevében elfogadom és el­fogadásra ajánlom ezt ia javaslatot. (Élénk taps a kommunista , a szociáldemokrata- én a parasztpárt soraiban.) Elnök: Szóílásiia következik ai kijelölt szó­nokok közül? Czövek Jenő jegyző: Vészy Mátyás! Vészy Mátyás (pd): T. Országgyűlés! Az előttem szólott igen t. képviselőtársam igen érdekesen elmondott szavaihoz (Zaj. — Az el­nök csenget.) nincs sok lrnzzatennivatem, mert nem abban a hang-nemiben szeiretnéui foly­tatni, hanem inkább visszatérek Faragó igen t. képviselőtársam felszólalására és ezt a nagy­jelentőségű kérdést lehetőleg szenvedélytől mentesen a magunk meggyőződésének tiszta, becsületes mego'kolásával próbálom tárgyalni­(Helyestlés a néppárton.) Azzal szeretném kezdeni» hogy én. aki most első alkalommal szólok hosszasabban ebben a Háziban, vallom azt az álláspontot, hogy itt az omszrg házában mindienlkit abíszo­lut jóindulat és jószándék vezet és bármi­lyen álláspontot képviseljen is valaki, csak addig van itt helye, amíg legbensőbb meg­gy őződését és üegjobb szándékát, a nemzetet legjobban építő gondolatát juttatja kifeje­évi október hó 23'án, csütörtökön. 4G8 zésre. (Gyurkovits Károly (szd): így kellene lennlel) Ezt szeretném a magáim számára el­igazító álláspontnak: tekinteni minden felszó­lalásomban s amiképpen ugyanez az érzés hat át _ minden képviselőtársam beszédének hallgatásakor: szeretném, ha ugyanezt a jó­szándékot képviselőtársaim rólam is feltéte­leznék. Az első dolog, ami,it szeretnék ebből a vi­tából kikapcsolni' a következő. Nem tndom elképzelni, hogy a magyar nemzet mai vég-te­li nül nehéz és keserves helyzetéhen. ebben a századok óta nem tapasztalt aszályos eszten­dőben, amelynek gazdasági kihatásait nem lehet figyelmen kívül hagyná» legyen ebben a Házban egy képviselő úr is, aki ne érezze, hogy miinidemt meg kell adnunk a magyar kor­mányzatnak, hogy a feketézést a jogtalan ár­drágítást büntesse és próbálja megakadá­lyozni. (Helyeslés a függetlenségi párton.) Ez a Ház mikiden tagjának kötelessége és nem hi­szem, hogy bárkinek iisi más álláspontja legyen ebben a kérdésben. (Egy hang a kommunista­párton: De van! 1 ) Ebből a szemszögből kell vizsgálni ezt a törvényjavaslatot, amelyet az igazságügyminiszter úr nyilván azzal a jó­szándékkal terjesztett elő, hogy egy lépésseb vagy legalább egy vonallal csökkentse ezt a veszélyt és még inkább — beszéljünk erről is őszintén, hiszen ez kiérzik a törvényjavaslat indokolásából _— legalább a hangulatot pró­bálja levezetni, amely hangulatot) — ezt meg kell mondanom — sokszor a kormányt támo­gató sajtó megnyilatkozásai vezettek oda, hogy bűnbakká váltaik olyan rétegek, amelyek ezl nem érdemlik meg (Úgy van! «: függeHen* seat párton. — Ellentmondások a kommunista­párton.) és elsikkadt ezzel szemben az a vonal. amely mindannak alapja, ami ma gazdasági téren uralkodik. (Uqy van! Ugy van! a füg­getlenségi párton.) Sajnoisi adottságok vannak Könnyű a varázslói nasnak felnyitni az üveget és kiengedni a szellemeket, de nehéz azután őket oda visszatéríteni. (Gúnyots derültség a kommunistapárton: ) Ennek megnyilatkozása it, sajnos, mindnyájan keserűen érezzük és látjuk, Egy ilyen visszatartó erő akar ez a tör­vényjavaslat lenni és nekem az a meggyőző­désem. — itt ismét szemben állok az én ked­vei Matheovits képviselőtársam elgondolásá­val -- azt vallóim, hogy az egyik legjelentő­sebb személyiségi joga az egyesnek a létfenn­tartás joga, (Gynrkovits Károly (szd) : Űgy van!) amint ezt nehezebb időkben, egy ne­gyedszázaddal ezelőtt is valiottani és ez a lét­fenntartás joga megilleti a nemzet egyetemét is- amikor pedig a nemzet_ létéről van szó, akkor minden törvényhozása rendelkezés jo­gos és igazságos lehet, ha vele azt a célt, amelyet meg akarunk valósítani, el tudjuk érni. (Dénps István (md): Ezen van a hang­súly!) Kizárólag ezen van a hangsúly. Mert hogy itt elöljáróban még egy problémát pró­báljak tisztázni, nem osztozom abban az ál­lá spontban, amely a tailkns bíráskodással oly élesen szemben áll. Végül is a bírói gondolat, •ÓV a magyar bíráskodás is- történelmi előzményeket vizsgáljuk, a lai'kus bírásikodás­ból indult és ^ indul ki és ha ez később át is alakult szakbírósággá, jól tudjufk. hogy min­dig versengett egymással még Magyarorszá­gon is. de szerte a világon a szakbíróság és a laikus bírájskodáiS gondolta ta. A törvényja­vaslatnak ez a rendelkezése tehát megint nem az, amelyből a javaslat demokrácia*llene*

Next

/
Thumbnails
Contents