Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
457 Az országgyűlés 10. ülése 1947. szetjog rovásáiia esik, amit én a magara részéről nem tudnék elfogadni.. A másik kérdés a szakértelem kérdése. Az előttem szólott képviselő úr azt mondottja, hogy azok a kérdések, >smelyek az uzsorabírósági különtanács ettié kerülnek, olyan természetűek, faagy azokban a bíróság fis a szakértők véleménye alapján dönt. A szakértő csak véleményt ad, :azt a véleményt mérlegre tenni és .abból következtetéseket levonni egyedül -és kizárólag a bíróságnak .a joga. Ahhoz azonban, bogy egy adott esetben meg lehessen állapítani azt, hogy forog-e fenn üzletszerűség, forog-e fenn valakire nézve kivételes jövedelem, szükséges megállapítani, hogy annak iaz iparosnak mennyi a rezsiköltsége, mennyi az adója, mennyi laz OTI-díj, mennyi a személyi kiadása. Ezek pedig mind olyan tényezők, (Közbeszólás a kommunistapártról: Amik nem jogosítják fel árdrágításra!) amelyeket csak az tud áttekinteni, aki mint bíró hosszú időn keresztül teljesített bírói tevékenységeit és ezekből az eredményekből, szakértői vélemények mellett is le 'tudja, vonni a helyes' következtetést. De különösen egy körülményre kell rámutatnom. Az árak alakulása a törvényjavaslat indokolása szerint is és a ma az eladási árakat meghatározó gazdasági tanács megállapítása szerint is sok vonakozásban a kínálat és kereslet törvénye szerint alakul. Amikor áremelkedést okoz az, hogy kevés az áru és nagy a kereslet, amikor az áremelkedésnél mérlegelni kell, hogy a pénz értékében milyen mérvű esés állott elő, — hiszen ez előállott 1946 augusztus l-e óta bőségesen — amikor számolni kell az utánpótlási árral és amikor azt látjuk, hogy ezekben a kérdésekben most már 1919 óta hosszú időkön keresztül a bíróságok mennyit szenvedtek, vergődtek, hogyan oldattak fel alsóbírósági ítéletek egyszer, kétszer, háromszor, s ezekben a kérdésekben nem tudtak megnyugtató ítéletet hozni: akkor meggyőződésem, hogy ezeket a kérdéseket egyedül és kizárólag szakbíróságokra lehet bízni. Ennek a népnek, a magyarságnak, ezer esztendő óta megvoltak a bírái, a törvényszékei, a táblái és kúriája. (Justus Pál (szd): Milyen jó volt ez!) A magyar nemzet lelkében • minidig élt a fellebbezés jogának lehetősége; amikor tehát most ilyen főbenjáró bűncselekményeknél el akarja venni ez a törvény fa*_ fellebbezés lehetőségét, méltóztassék el* hinni, hogy ez az egész nemzet meggyőződésével fog ellenkezni. (Ellentmondások a fcommunistapártról.) Már idáig is el lehet mondani, hogy a bírói ítéletek... (Zaj a szociáldemokratapárt oldalán. — Gyurkovits Károly (szd)^ A statáriumot a rendkívüli idők teszik szükségessé!) Türelemmel megvárom, míg a képviselő úr befejezi. Sajnos, azt kell mondani, hogy már ma is igen sok esetben a nemzeti közvélemény nem tudja magáévá tenni a meghozott bírói ítéleteket. Mikor a nemzeti közvélemény és iá* bírói .ítéletek között nagy distancia, nagy különbség mutatkozik (Gyurkovits Károly (szd): Huszonöt éven keresztül láthattuk!), ez mindig súlyos válságok jeleit hordozziaj magában. Az igen t. előttem szólott képviselő úr arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérdés elbírálásánál azt kell mérlegre tenni, vájjon van-e elegendő erkölcsi tartalom azokban, akiket a munkásosztályból ki fognak választani évi október hó 23'án, csütörtökön. 458 az ítélkezésre. A kérdésre a z előttem szólott képviselő úr azt a választ adta, hogy annyi erkölcsi tartalom mindenesetre van bennök, mint amennyi van a szakbiróságainkban. Felette súlyos tartalmú kijelentéi? és ha mégis ezt kénytelen vagyok bírálat tárgyává tenni, akkor én egyszerűen utalok az újságok bűnügyi krónikájára, mely szerint az intelligencia, tehát a magasabb szellemi foglalkozásúak körében, százával és ezrével látjuk a megtévedt embereket és ez a megtévedés sok tetekintetben folyománya a mai életnek, hiszeu a marxizmusnak az álláspontja a z, hogy az élet jelenségei mindig a gazdasági élet függvényei. De amikor mégis olyan par excellence állítja, hogy a munkásoknál megvan ebben az országban a teljes és tökéletes erkölcsi tartalom, akkor anélkül, hogy én ezt kiélezném, valóban szinte egy mentalis reservatio-val azt kell egész hallgatagon mondanom, hogy hiszen abból a munkásosztályból százezrek és százezrek kétszerháromszor-négyszer szavaztak és meghamisították a magyar nemzeti közvéleményt. (Úgy van! Ugy van! a népvárt és a, függetlenségi párt: soraiban. — Rudas László (kp) gúnyosarc Mi az a »memtalis reservatio«!! — Za}.) T. Ház! A kérdés nem büntetőjogi útra, hanem egyedül gazdasági térre tartozik. Méltóztatik látni azt a nagy ellentétet, amely a tegnapi nap és a mai nap között ebben a Házban megjelenik. Tegnap arról hallottunk, milyen nagyszerűen áll a mi egész gazdasági életünk, nincs abban semmi kívánnivaló, minden rendben van, minden tökéletes. Ma egy ellenkező képet festenek elénk és azt mond' ják, hogy a magyar gazdasági életnek a nehéz és szorult helyzete, kétségbeejtő szegénysége és nyomorúsága (Gyurkovits Károly (szd): Egész Európában így van! Nemcsak Magyarországon!) azt követeli, hogy a legrettenetesebb ítéleteket hozzuk ebben a kérdésben. T. Ház! Itt megint azt a választ kell adnom, hogy ez a törvény nem segít, ezek r az állapotok, amelyek most vannak, ugyanígy vannak az összes háborús államokban és másutt sem sikerült a legdrákóibb büntetésekkel sem segíteni. A gazdaságtörténelemben ezzel a kérdésseb amely ma itt szőnyegen van, ebben az országban körülbelül 1800-tól kezdve találkozunk- 1810-ben vagy 1811 ben volt az osztrák; magyar monarchiában az első óriási mértékű devalváció. Ausztria gazdaságtörténetében nagyon szépen meg van írva, hogy minden pénz, minden jövedelem,' minden föld. minden vagyon az állatkereskedők és az élelmiszerkereskedők kezébe vándorolt. Bécs utcáin naponkint tíz-tizenöt embert akasztottak fel, de attól az időtől kezdve, egészen mostanáig, amikor a gazdasági életnek olyan megrendülése állott elő, mint nálunk e bajok folytán, a büntető' törvénykönyv, a megfélemlítés, a bezárás vagy akasztás sohasem segített, (Zaj a szociáld&mokraiw és a komm,umstapárí soraiban.) Nagyon helyesen mondja az indokolás, hogy anyagi jogi vonatkozásban nincs újabb rendelkezés, pasztán csak eljárási részben. Méltóztassék elhinni, hogy ez a helyzeten nem fog változtatni, de nagyon sok derék, becsületes, komoly ipafost és kereskedőt el fog rettenteni, (Hajdú Gyula (kp) előadó: Ez a oéü!) mert azok nem lesznek hajlandók magukat és családjukat ilyen veszélynek kitenni és ezért inkább készek lesznek egész gazdasági tevékenységüket beszüntetni. (FelkiáMások a karmmu' nistapárt oldalán; Ne feketézzenek!)
