Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
401 Az országgyűlés 10. ülése 1947 va 1 a közérdek, a dolgozók érdeikeinek sóm" mibe vétele mellett,, túlhajtva az árakat, megnehezítve az elosztást, olyan helyzetet teremt, hogy. egy kis réteg ebbeín az országban dőzsöl" het, jómódban élhet, viszont a nagy tömeg, a dolgozóik'nagy tömege nem tudja megszerezni még a legszükségesebb élelmi és ellátási cikkeket selm. A spekuláció tehát, amely itt a háború véréből, az infláció verejtékéből, a stabilizáció pénzszűkéből és nehézségeiből aranyat teremt magának és ezzel az arannyal szemben szegénységbe, nélkülözésbe, nem ritkán nyomorba taszítja azokat, akiknek munkája^ segítségével az elpusztított ország talpra; állítását már ilyen mértékben előre tudtuk vinni, hogy Európa országai között — minden nehézségünk ellenére — az elsők között vagyunk az újjáépítés terén. És ezzé 1 , a tömeggel szemben a spekuláció, az aranycsinálók; a harácsolok dőzsölve élnek, míg a másik oldal a maga nyomorúságában zúgolódással és elégedetlenséggel keresi a kiutat. Igen t. Országgyűlés! Ez .a törvényjavaslat, amelyet most, tárgyalunk, a drágaság okainak ezt a második csoportját igyekszik megszüntdtni, ezt a forrást igyekszik betömni. Ez a leendő törvény természetesen nem alkalmas arra, hogy a gazdasági okokat mérlegelve gazdasági téren teremtsen megfelelő helyzátet, erre vonatkozólag más törvényeknek más intézkedéseáré lesz szükség. Ellenben a spekuláció megfékezésére, az árdrágítók megsemmisítésére, szóval az árfelhajtás lehetetlenné tételére kell, hogy ez a törvény egy hatalmas adalékot, döntő erőt szolgáltasson az. állami kormányzat, az állami igazságszolgáltatás kezébe. T- Országgyűlés! Eddig is voltak törvényeink, voltak rendeleteink, amelyek az* árdrágítást nagy erővel, vagy büntetésekkel sújtva igyekeztek megfékezni. Az árdrágítók ellen hozott törvényekben tehát nincs hiány. Tudjuk, hogy a múlt esztendőben jelent meg az a rendelkezés, amelyik ïa halálbüntetésig 'terjedő szigorú büntetésekkel fenyegeti még azokat, akik súlyos mértékben, jelentős mértékben veszélyeztetik spekulatív árdrágításuk folytán a közérdeket, a dolgozók érdekét. A törvény megvolt, de áz árak nem álltak meg és ' az árdrágítók továbbra is űzték a maguk becstelem, káros', országrontó tevékenységüket. Űzték azért, mert a törvény alkalmazásia nem volt megfelelő. Az anyagi törvény halálbüntetést rótt ugyan ki % de halálbüntetéssel ezideig egyetlen árdrágítót sem sújtottak. Nagyon erős börtönbüntetések vannak előírva a különböző törvényes rendelkezésekben, a gyakorlatban pedig az árdrágítók — majdnem azt mondhatnám — könnyűszerrel szabadulnak. És ha el is ítélték őket, az ítélet komolyságában az ország közvéleménye, az ország äoligozói immár alig hihetnek. T. Országgyűlés! Éppen ezérit az elnéző, a tapogatózó demokráciának a korát le kell zárnunk. El kell következnie a kíméletlenül • sújtó demokrácia korszakának. (Egy hang a néppárt oldaláról: De az igazság korszakának is!) annak a korszakmaik, amely igazságosan, de szigorúan a demokrácia rendje, a dolgozók érdeke, az ország érdeke ellen elkövetett minden cselekményt csakugyan kímélet nélkül, erős kézzel büntet és sújt. Meg kell állapi tanunk azt, hogy mindenfele humanista szempontra való apeiiálás, a különféle büntetőOaSZÁGGYÍÍLÉSI NAPLÓ I. . • . ' évi október hó 23~án, csütörtökön. , 402 perrendszerű manipulációk, akciók következitében az árdrágítók eddig szabadultak- Most kell hoznunk egy törvényt, amely törvény, ennek a 'helyzetnek radikálisan, minden kétséget kizáró módon véget vet és eléri azt, • hogy erélye vei lesújt azokra, akik a dolgozók és ezen keresztül az ország egyetemes érdekét nemcsak veszélyeztetik, hanem egyenesen halálos veszedelembe döntik. El kell érnünk azt, hogy a törvény ezen a téren véglegesen, igazságosan, de kíméletlenül rendet teremtsen. T. Országgyűlés! Az anyagi rendelkezések mellé tehát,! amely rendelkezések már megvannak', meigi kell teremteni azt az eljárási, szabályokat tartalmazó törvényt, amely az •anyagi rendelkezésekből valóságot teremt 'és módot ad arra,, sőt megteremti, kötelezővé teszi az anyagi rendelkezéseknek olyan alkalmazás át, hogy a spekuláció valóban ne legyen többé tűrt tevékenység és az árdrágítás ténylegesen letöressék., T. Országgyűlés! A magyar dolgoz óknak a demokratikus rend tartama alatt nem egy Tízben támadt olyan, követelésié és hangoztattak olyan törvények szükségességére vonatkozó kívánságokat, amely törvények a demokrácia elleni támadásoknak, a demokrácia elleni merényleteknek - véget vetni voltak hivatottak. Meg kell állapítanunk, hogy ezek a rendelkezések, amennyiben törvényerőt kaptak, egész sorozatukban nem. a kívánságok megoldását, hanem csalódást hoztak a dolgozók részéreMeg kell állapítanunk azt, hogy csalódás volt az igazolási eljárás, csalódás volt a B-lis'ta, csalódás volt a népbírósági • eljárás, csalódást hoztak az árdrágítás ellen hozott eddigi törvények, most tehát vonalat kell húznunk végre ezen időszak alá, a csalódások korszakát le •kell zárnunk, teremtsünk tehát olyan rendet, hogy a dolgozók által megkívánt, az ország érdekét kétségtelenül szolgáló törvény ne csalódást, hanem végre valóban az árdrágítás megszüntetését, az árak letörését, a spekulánsok megsemmisítését jelentse. Igen t. Országgyűlés! Ezt a célt szolgálja tehát majd ez a törvény, amely azt akarja, hogy az árdrágító dúvadakat végre leterítsük. Eddig- vadászat volt az árdrágítók ellen, de a 'vadászat végén nem" a vadak, hanem a vada- ' szók, a dolgozók kerültek terítékre. Most teremtünk egy törvényt,. amelynek segítségével .csakugyan az árdrágítók lesznek azok, akik halálra, pusztulásra ítéltetnek. (Élénk helyeslés és taps a kommunistapárton, taps a. szociáldemokratapárt és a parasztpárt, soraiban.) T. Országgyűlés! Hogyan akarjuk ezt elérni? El akarjuk érni ezzel a törvényjavaslattal, amelyet az igazságügyminiiszter úr beterjesztett és amelyet az igazságügyi bizottság a maga nagy többségében egyes módosításokkal, amelyek azonban az érdemet nem érintik. itt most elfoigiadásra ajánl- ' Ez a törvényjavaslat különtanácsok szervezését kívánja elrendeltetni azokra a bűn- • tettekre, amelyeket különböző törvényeink és rendeleteink - az 1920:XV. te, az 1940:XVIII. te, az 1941:X. te, az 1944:VL te ós különösen a 8800/1946. M. E. számú rendelet —a gazdásági rend 'büntetőjogi védelmének érdekéiben súlyos delliktumokként határoznak meg. A törvényjavaslat tehát nem kíván jelentéktelen, kisebb fontosságú árdrágítások esetében alkalmi árdrágítókat különtanácsok elé utaltatni, haneon azokkal kíván foglalkozni, akiknek cselekménye oily súlyos, hogy bűntetté minő26
