Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-9

393 Az országgyűlés 9. ülése 1947. pontok nélkül' egyedül a termelés, így' kü­lönösen 'a kisgíazdák jogos <é,xúékeAt tlartsa, szem előtt?« Elnök Bodnár Károly képviselő urat il­leti a szó. •••;."•' Bodnár Károly (f): Igen t- Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a függetlenségi náft sorai­ban,) A tiszafüredi, tiszabői, tiszaderzsi öntö­zési mű kibővítése, illetőleg megépítése tár­gyában kívánok a, földmívelésügyi minisz­ter úrhoz interpellációt intézni. A Tiszántúlion már szinte rendszeressé váló aszályos élvek mind szélesebb , < téren kényszerítik előtérbe az öntözéses gazdálko­dás gondolatát. A lehetőség adva van, hi­szen a Tisza • vizének tervszerű tárolásával előrelátó csatornázással 'és megfelelő víz­kiemelő erőművek beállításával akár az egész Nagy-Alföld öntözés alá kerülhetne. Foglalkozott ezzel a kérdéssel már a régi letűnt rendszer is, ám a kort jellemzően oly szűk látókörrel hozták létre a tiszafüredi öntözőrondsizeirjt. hogy az kilene esztendei szereplése - utam az idén már szinte teljesen csődöt mondott Ugyanis fele területet sem tudia ellátni vízzel, (Egy hang a kommunista­párt soraiból gúnyosan: A régi szakértek!) mint amennyi területen a jövő évben rizst terveznek termelni. Egy ilyen (nagyszabású mű létesítésénél nem lehet mentség az, hogy 1988-ban még nem tudták, falogy ' 1948-ban ilyen tömegével. térnek át a rizstermelésre­Ha nem tudták, akkor ez csak arra bizonyí­ték- hogy a letűnt rendszer nagybirtoki ter­melésre beállított urainak fogalmuk sem volt a 'magyar kisgazda termelési készségé­ről, fogalmuk sieni víolt a magyar iparaszi haladni vágya sár ÓL De arról sean. volt fogal­muk, <hogy milyen beláthatatlan távlatot jelent mezőgazdasági termelésünkben az ön­tözéses átállítás 'mind a termelők, mind az állam szempontiából. (Mozgás a 'kommunista­párton. — Az elnök csengeti.) Nagyon lesújtó lenne ha mindezeket az új rend koalíciós kormányáról is meg kel­lene állapítanunk, inert bizonyos jelek arra vallanak, . hogy a múltnak ezeket a nagy hibái't. mulasztásait nem olyan irániban igyekszik a jelen kormányzatuinik kiküszö­bölni' mint ahogyan azt a nagyszerű lehető­ségek kínálják. (Mozgás a, kommunistapárt soraiban.) és ahogyan a kérdés fontossásra megérdemelnie. Az aüllam • részéről jelenleg még nem- látunk semmi olyan jelentősebb benyúlást, (Nagy Károly (kp): Hol! kell duzzasztógáíat építeni?) amely az öntözéses gazdálkodás felkarolás/ával álgyekeznék ki­használni, (Nagy Károly- (kp): Ezt a "beszé­det csak hasból lehet elmondani!) a magyar kisgazda vállalkozó szellemét, tudását pá­ratlan munkák észségét. Mintha nem tudnának róla, hogy a három ­négy mázsa szorult búza holdankénti ered­ménye tőszomszédságában öntözéssel 30—40 métermézsa rizst termel a magyar paraszt. ' sőt nem ritka az 52 mázsás rizstermés sem ; mint­ha nem volna lényeges, miként tudott egyik és sa másik eleget tenni adó- és beszolgálta­tási kötelezettségélnek; mintha nem is volna fontos, hogy 'mindenütt egyforma . eredmény fakadjon a magyar paraszt verejtékéből; mint­ha nem ás érdekelné az illetékeseket, hogy az öntözéses rendszer .m!ai igán, y éknek megfelelő bővítésére befektetett összeget az első eszten­dőben sokszorosan visszanyerhetik;. évi ok óber hó 22-én, sztrdcm.\, 394 : r Ezeket a feltevéseimet nyomatékosan alá­támaszt ja _ az a tény. hogy bár köztudomású, hogy a tiszafüredi önt özör end szer ezévi 3500 holdnyi rizstelepére is már szűkösen volt elég a vízszolgáltatás, a jövő évre már 7—8000 hol­dat jegyeztek elő- ugyanerre a rendszerre'. De mindezideig még semmi sem történt, egyetlen­egy lépés sem az irányban, hogy. mi desz. a « sorsa a 3—4000 hold tobbletteruletinek. Illetékes • szakkörökben, de a. termelők között is, az a vélemény alakult ki, hogyha komoly segíteni­I akarással kíván közbelépni a kormány, akkor elsősorban a tiszafüredi szivattyútelepet ala­kítsa át olyan teljesítőképességre, hogy az za: varalanul ellássa, • vízzel a felszaporodott igény-^ .löket. Ezzel párihuziamiosiatn. természeítesen a* •tervezet^ tiszabői és tiszaderzsi csatorniarend­szert is jelentőségének megfelelő anyagi támo­gatásban részesítse, mert az eddig kiutalt ösz* szegek sehogy, 'sincsenek arányban azzal ,aJ vá­rakozással, melyet a esaiortaázási építtkezJés szociális szempontból jelent. Az aszályos vidék rossz termése következtében mutatkozó munka­nélküliséget is ezen a vonalon lehetne iá) leg­I egyszerűbben levezetni. (Zaj a kommunistapárt oldalán. — Az elnök csenget.} De sürgősen dönteniök kell az illetékes szerveknek afelőrds, hogy kik kapjanak a jövő évre rizstermelési engedélyt. Az előmunkála­tokat már imost meg kell kezdeni a telepeken, mert a jelentkezők a legnagyobb bizonytalan­ságban vannak. Ugy tudom, hogy eziráínyban a döntést a földmívelésügyi miniszter úr tar­tottá fenn magának. Éppen azért kérem, hogy a, legnagyobb körültekiíntéssel legyen az enge­délyek kiadásánál. Ne szorítsa háttérbe a rizs­termelés úttörőit, hanem pontosan ellenőriz­tesse, hogy elsősorban csak gazdálkodással foglialkozók juthassanak engedélyhez. Ne en­gedjem sem politikát, sem protekciót keverni az engedélyek [kiadásiába. Szűnjön meg végre az - édesg-yermek és a mostohagyermek rend­szer. Mi régi gazdák harcoltunk legrégebben a földbirtokreformért és mi az újgazdákat édestestvérünkniek tekintjük.. Döntsük le hát végre a .mesterséges váliaszf alat, és a gazda.­, - társadalom egy inagy táboriban dolgozzék az ország újjáépítésén és az öntözőgazdálkodás terén. (Helyeslés és taps az ellenzéken.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációit kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak;. Következik Bodnár Károly képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úíhoz. Ke­inem jegyző képviselőtársunkat, szíveskedjék az 'interpelláció szövegét felolvasni. Hajdú Ernőné jegyző (olvassa): »Bodnár Károly országgyűlési képviselő interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrmak arról, nogy Szolnok megyében, különösen a Kunságban bekövet­kezett elemi csapások ellenére a szolnoki pénz­ügy igazgatóis ág kiméletlenül hajtja be az adó­kat es még a jószágok járlaflevelét is letiltja, úgyhogy a gazdák még a létfenntartásukhoz szükséges összeget sem tudják előteremteni? 2. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr az aszálysujtotta gazdákkal szemben' a végrehaj­tási eljárást felfüggeszteni az indokolatlanul magas adókamatokat törölni és <ai jövő évi ter­miésig fizetési haladékot adni?« ­Elnök: Bodnár Károly képviselő urat illeti a szó«. , . : i • ' Bodnár Károly (f): Igen t. Országgyűlés! ' Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak

Next

/
Thumbnails
Contents