Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-9
383 Äz országgyűlés 9. ülése 1M7. kormányzat részére látszólag jövedelemcsökkenést jelentene, de önök előtt is világos» hogy ez csak látszat, mert az. a. hatalmas jelentőségű eredmény, amelyet az újítások jelentenek, ezt a kiesést bőségesen pótolja. Legyen szabad ezen a téren néhány számot ismertetnem- A Nehézipari Központ ez év folyamán körülbelül öt hónap alatt, 451 esetben fizetett ki összesen kereken 300.000 forint juttatást, és az ezeknek az újításoknak alapján elért megtakarítások összege egy esz" téridőben kereken 4 millió forint, sőt valamivel több is. (Zaj.) Pontos adatok alapján meg lehet állapítani, hogy a Nehézipari Központ betartotta és betartatja azt a megállapodás*, amely úgy szól. hogy az újítók bizonyos időponttól kezdve az újítások által egy esztendő alatt elért megtakarítások 10%-át kapják jutalom, illetve # külön dij formájában. Az is világosan látszik, hogy ez a 90% megtakarítás már egy esztendőben bőven megéri azt JSL kiesést, amelyet az újítások külön díja után fizetendő iíletményadó elmaradása jelent. De legyen szabad arról is beszélnem, kik azok, akik az üzemekben a munkahelyeken elvégzik ezeket az újításokat Ha megnézzük az újítók százalékos megoszlását, azt tapasztalhatjuk, hogy körülbelül 20 százalékuk mérnök és technikus, 30 százalékuk művezető, és 50 százalékuk munkás, fizikai dolgozó Ez a tény azt mutatja, hogy az üzemek műszaki értelmisége számarányának négyszeres mértékében vesz részt az újítási mozgalomban, mert mint tudjuk, a magyar üzemekben körülbelül 5% a műszaki értelmiség számaránya, ami igen alacsony világviszonylatban, azonban ezeken a mérnökökön és technikusokon kivül a fizikai munkavállalók hatalmas tömegei kapcsolódtak be az újítási mozgalomba, és ezt igen egészségesnek tartom abból, a szempontból, hogy a kormányprogramul megvalósulhasson, mert ennekt ösztönző hatása feltétlenül helyes és kívánatos. Azt is meg kell mondanom, Jhogy ezeket a újításokat az emberek százai és százai hozták létre, hiszen, amint látták, csak a Nehézipari Központnál 450 ember vett részt ebben a mozgalomban. Ha önök veszik a fáradságot — remélem, hogy meg fogják ezt tenni, amikor mód és alkalom nyilik erre, — hogy megvizsgálják, milyen komoly szellemi és fizikai erőfeszítéssel végzik az újítók munkájukat a demokrácia megerősödése érdekeben, akkor látni fogják, és azt hiszem, a kormányzat is be fogja látni, hogy eleget lehet tenni az interpellációmban foglalt kérésnek.^ Azt hiszem, nem helytelen az sem, ha rámutatok arra, hogy amikor ilyen kéréssel léptünk fel itt 'az országgyűlésben, akkor helyes és építő politikát vegeztüiuk, mert olyjajn kérdést tárgyaltunk itt, amely nemcsak az értelmiségi dolgozókra, hanem a fizikai dolgozókra, az ő soraikból kikerülő kiváló újítókra is vonatkozik- És ennek a kérdésnek tárgyalása során rá lehetett mutatni arra, hogy ebben az országban a fizikai és szellemi munkások vállvetve, együttesen és igen komolyan dolgoznak a valódi szakszerűség érvényesítésén. Ezt azért 'mondom, mert ma itt az országgyűlésben hallottunk a szakszerűség kérdéséről. A mi véleményünk az, hogy minden körülmények között tettekkel, konkrét, pozitív javaslatokkal kell támogatni az igazi szakszerűség érvényesítését, nem pedig különféle sima, álcázott, gyakran a demagógia határát súroló mondatokkal. (Kováts László (dn): évi"*ok óber héy 22-én, szrdán. 384 Akkor maga miért beszéli) Kérem, vegye figyelembe ezt a kormányzat és javaslatomat .egy olyan javaslatnak tekintse, amely arra törekszik, hogy az igazi, építő szakszerűség érvényesüljön ebben az országban. Remélem, hogy ezeket a mondatokat, ezt a felszólaláso mat a kormány helyesléssel fogja fogadni és az interpellációmban foglalt javaslatot magáévá téve, elősegíti az újítók újítási kedvének emelkedését és ezen keresztül a hároméves terv megvalósítását. (Helyeslés és taps a kommunista, a szociáldemokrattír és a iißf rasztpánton.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Következik Ilku Pál képviselő úr inter pellációja a pénzügyminiszterhez a hároméves terv ellen a tőkések érdekében tett intézkedések tárgj^ában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Czövek Jenő jegyző (olvassa): »A hároméves terv megvalósításához szükséges pénzt etsősorbaai a pénzügyminisztériumnaik kellene előteremtenie. Ezt főleg a jól 1 prosperáló vállalatok tulajdonosainak megadóztatása, útján érhető el. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy gyakrara ennek az ellenkezője történik: egyes gyáriak adóját leszállítják? Miit kíván tenni ia miniszter úr annatk érdekében, hogy a vállalatok tulajdonosait indokalatlan adókedvezményeik helyett a hároméves terv érdekében erősebben, alaposabban meg a d ó z ta s-sé k ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urait illeti' a szó. Ilku Pál (kp): T. Ház! A magyar demokrácia központi kérdése a gazdasági kérdés és ebben nyilván valamennyien egyetértünk. Pénz kell, a bevétel fokozása kell ahhoz, hogy az államháztartás egyensúlyát biztosítsuk és természetesen ahhoz is, hogy a hároméves terv prog'rammját végrehajtsuk. A pénz előteremtése elsősorban a pénzügyi kormányzat feladata. Véleményem szerint ennek a célnak elérése érdekéiben a pénzügyi kormányzat munkásságát kétirányban kellene kifejteni. Egyrészt fel kell kutatni, fel kell tárni új jövedelmi forrásokat, új bevételi lehetőségeket, másrészt viszont meg kell fogni minden fillért, amely nem az ország újjáépítését szolgálja és arra kell kényszeríteni, hogy egy kis kör luxusigényeinek szolgálata helyett az új;, jáépítés, a dolgozók érdekeit szolgálja. Hogy első feladatának mennyiben tett eleget a pénzügyi kormányzat, arra nem akarok kitérni, hiszen éppen legutóbb interpelláltak az adócsalás ügyében, de beszélnem keli arról, hogy vájjon a pénzügyi kormányzat eleget tett'e mindenkor ama kötelességének» hogy a már kezében levő jövedelmeket megfogja és az államháztartás részére felhasználja. Azt hiszem, — és éppen ebben az ügy ben interpellálok — ezen a vonalon is mutatkozik olykor-olykor némi hiba. Meg kell állapítani, hogy a pénzügyi kormányzat bizonyos köreiben ma is vannak olyanok, r akiknek szíve nem a dolgozókhoz, hanem a tőkésekhez húz- Ha nem így lenne, akkor mivel lehetne megmagyarázni, hogy a pénzügyi kormányzat nemcsak nem kutatja fel elég szorgalmasan az új jövedelmi forrásokat, hanem a már felkutatott, megtalált jövedelmek egy részéről is lemond, azt hi,szem, felesleges hangsúlyoznom.