Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-9

359 'Az országgyűlés Ú. ülése 1947. tos ruhaárakat — az a konfekcióipar, amely 1946 augusztus l-e óta 40—42—45 forint 50 filléres árban készíti a ruhákat- .örömmel vette •a Gazdasági Főtanács hétmilliós hitelajánlatát. Tudomásulvette azt is, hogy három napon belül kell megszerveznie azt a munkaközösséget, mert ha ezt megszervezni nem tudja ós azt 'a 30 százalékos tőkét, amellyel neki is hozzá kell járulnia az anyag kifizetéséhez» letenni ^nem tudja, egész munkáját a nagykonfekeiósok és a rnaommutipaT kapják. Mindent megtettünk, a niuinkaközösséget felállítottuk és amikor ezt bejelentettük illetékes szerveiknek, azt kellett tudomásul vennünk, hogy egyelőre ebben a kérdésiben nem tudnak velünk tovább tárgyalni. Ekkor már 3(J0 kis- és középiparos 360.000 forintot fizetett • be a munkaközösségbe és ezen keresztttaí a Kisipari Háteliintéizíeitbe, kibérelt egy helyiséget, ahol ezt az akciót lebonyolítani kívánta, felvett tisztviselőket és elkészítette a típusi*nhaakeiómak a programmját, amely hat hónapra terjedt volna ki> mégpedig háromszor két hónapra, mert két hónapra volt egy-egy alkalommal ez a hitel felajánlva és összesen 18 millió forintos munkát akart lebonyolítani. A választások utáiii, amikor újra jelentkeztünk, hogy a. típusruhaakciót most már folytassuk» meglepődve kellett tapasztalnunk, hogy a Gazdasági Főtanács már csak kétmillió forintot tud adui ennek az akciónak a lebonyolítására, (Zaj az ellenzéken-) de ezt is csak úgy, hogy ez az összeg az átveendő árunak csupán ötven százalékát jelenti, a másik ötven százalékát, tehát 2 millió forintot' nekünk kell összeadnunk. Értetleinüi állottunk ez előtt az, új -intézkedés előtt, mindent megpróbáltunk, hogy a kis- és. középfeonfeköiiós ipart munkához tudjuk juttatni és ezzel átvészeljük aiz előttünk álló szörínyű telet. (Egy hang a függetlenségi Várton: Levakarták a plakátokat!) Most ott állunk, hogy mire a petíciókhoz értünk' már a kétmillió forint is lefogyott, egyáltalán nem áll velünk szóba senki, a munkaközösséget kénytelenek voltunk feloszlatni és befizetett tőkénket a nyomtatványok' a tisztviselői fizetések, a lakbér- és egyéb szervezési költségek levonása után minden kamat nélkül visszakaptuk. Meglepődve olvasom a Népszava mai számában, hogy a kormányprogramm szerint a típuséükkek készítésiénél a kisipart foglalkoztatni kell. Ha foglalkoztatni kell, akkor kérdezem^ miért volt szükség arra, hogy ezt a, nagy költséggel felállított (munkaközösséget egyik napról a másikra megszüntessék? Hatalmas összeget veszttettünk rajta, némelyik iparos a gépét adta el, hogy két- vagy háremezer forintot be tudjon fizetni erre az akcióra, hogy mint önálló iparos dolgozhasson' ne pedig a kapitalista, mag y kereskedők bérmunkása legyen, és most ezt a tőkét 8 — 10 százallék veszteséggel kapta vissza. T. Országgyűlés! Kérem az iparügyi miniszter urat, ha már megjelent a kormány prograramjában, hogy a kisipart támogatni kívánja' adíjom nekünk, dolgozni akaró kisés középipairosoknak felvilágosítást arra, miért maradt el ez az akció és milyen formában kívánják lazt folytatni? (Taps a demokrata néppárton.) évi otc ()her hó 22-én, szerdán. 360 Elnök: A nemzetgyűlés az interpellavió* kiadja az iparügyi miniszter unnak. ' Következik Szabados Pál képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszterhez az Or szagos Ruházati Intézet felállítása tárgyában. Kérem jegyző képviselőtársunkat, olvassa fel az interpellációt Hajdú Ernőné jegyző (olvassa): J- >>A magyar -köztársaság kormányának 10.840/1947. számú rendelete alapján létrehozott Országos Kuházati Intézetre miért volt • szükség? , m % Ha szükség volt reá, miért nem hallgatta meg a kormányzat az érdekelt iparosság érdekképviseleteinek vezetőségét ? 3- Az Országos Ruházati Intézet felállítása jogilag kellőképpen megalapozva nincsen es a rendelet 1. '§ ának (2) bekezdése szerint a ruházati, cipész, bőrös, stb. ipar burkolt államosítását jelenti. 4. Miként kívánja a kormány egv ilyen óriási tőkét igénylő vállalkozás vezetését szakemberek nélkül megoldani? 5. Az iparügyi minszter úr milyen garanciákat tud nyújtani arra nézve, hogy ez à vállalkozás a ruházati kisiparnak nem a teljes felszámolását jelentené el« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Szabados Pál (du): T. Országgyűlés! (Gyurkovits Károly (szd): Még egy konfekció!) Kedves képviselőtársam közbeszólt, még mielőtt elkezdtem voln

a s azt mondotta, hogy még egy konfekciós ügy. Lévén konfekeiós* az ő fájdalmukat én adom elő itt a t. Házban. T. Országgyűlés! Az ORI felállításánál , már nemcsak a konfekciósokról, a rendelésre dolgozó szabókról, — vidéken is — hanem a cipésziparosokról, szíjgyártókról, nyergesekről és egyéb iparokról is szó van- Nem tudom, hogy a 1 Országgyűlés tagjai emlékeznek-e arra, hogy a régi időknek egyik legszörnyűbb szüleménye, amelyet \a kézművesiparosság nyakára hoztak, az ORI volt Ez az intézmény annakidején azzal indult, hogy a katonatisztek, akik ruhájukat maguk kellett, hogy csináltassák, olcsó áron készíttethessenek maguknak egyenruhákat. Egész szép kis műhelyt állítottak fel, amely később állandóan bővült, úgyhogy később már a tartalékos tisztek, majd a honvédelmi minisztérium tisztviselői, aztán azok rokonsága, atyafia, retye rutyája olyan olcsó áron kaptak ott ruhát, hogy minden bizonnyal imár való* szinüségszámítás szerint csinálták a kalkulációt, mert egy-egy ilyen ruhának az ára a tisztes iparosnál készített ruha fazonárát sem haladta meg. Mindenki tudta annakidején, hogy ez egy korrupt intézmény és igen örül" tünk annak, amikor 1945"ben ezt az intézményt felszámolták, illetőleg elkezdték felszámolásátAzon az értekezleten, amely a felszámolással foglalkozott, a kormány akkori kiküldöttje deklarativ kijelentést tett, amely szerint ilyen és ehhez hasonló intézményt soha többé a kisiparosság nyakára ültetni nem szabad. (Pásztor Tara ás (f): A választások előtt volt ez?) Nem. A választások után. Annál nagyobb megdöbbenéssel tapasztaltuk most, hogy a Magyar Közlönyben megjelent egy picinyke rendelet, amely intézkedik arról, hogy egyes közületek a ruhát, cipőt, bőrt és egyéb pót- és segédanyagokat is az Országos Ruházati Intézeten keresztül kötelesek beszerezni. Ennek a rendeletnek 2. §-a kimondja, hogy az ORI üzletköre kiterjedhet az