Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-9

341 Az országgyűlés 9. ülése 1917. »iirgosen intézkedni, hogy a vasutasság. az or­szág legnagyobb dolgozótábora és ideértve a magyar posta alkalmazottait is, sürgősen el­láttassanak íruhiávall, (amaiâll is iinkíább, imivei erre a t választások előtt a miniszter úr 'személyére hivatkozva, kiküldetitek határozott igéretét tet­tek azzal a kijelentéssel, hogy ezt az illétí­mány-ruhát oiiiég a vállas ztásek előtt ki fogják osztani. Tekintettel a rohamosan közelgő télre, ké­rek sürgős intézkedést, hogy úgy a vâsutas­ság, mint a postások, jogos ruhakövetelése ki­elégítést nyerjen annál is inkább, mivel az or­szág másik nagy szerve, a • rendőrséff, immár a két és félév alatt, a harmadik rend ruhát kapja. 2. Hajlandó-e a miniszter úr a vasutasság megélhetése érdekében az amúgy is gyenge fi­zetést egy f összegben», a hónap elején kiutal­tatni, hogy így esetleg komolyabb értékeket ve­hessenek, mert a kétrészbeni fizetésnél az alig pár forint elmorzsolódik és a családok a leg­szükségesebb élelmiszereken kivül másttí venni nem tudnak«. i ; . Elnök: iszak Kálmán képviselő urat illeti a szó. iszak Kálmán (dn): T. Országgyűlés! Im­már most két és fél esztendeje annak, hogy a borzalmas háború végetért. Utána megindult •alz oir-sizágújjáétpítő imunka, ' amelyben! a yjalsutas­eág tetemesein kivetltie a részét, (Az <é!hez.ő„ korgó gyomorral dolgozó, romgyiokba burkolt leimlberek munkájával mind a forgalmi ágnál, mind a műhelyekben, a legkisebbtől a legnagy óbbig» megindult az újjáépítő munka. Helyreállítot­ták a felrobbantott sínpárokat, kijavították a még használaba állítható kocsikat és megin­dították az ország testében a vérkeringést. Ez a tábor az ország egyik legnagyobb szerve, amely nélkül, úgy mondhatnám, az ország csak vajúdnék és tengődne, (ügy van! ügy -van! az ellenzéken.) Rajta fordul meg minden. Mind a polgári személyszállítás, mind a teherszál­lítás. T. Országgyűlés! A vasutasság a romokon régi hírnevéhez hiven, felépítette újból a vas­utat és ha vannak is még kisebb akadályok, mégis gördülnek a szerelvények, mert nincs olyan akadály, amelyet a vasutasság le ne gyűrne­Ennek ellenére a vasutasság mégis bizo­nyos mértékben háttéribe szorult, mégpedig azért, mert nem kapta meg azt a ruhát sem, amely illetményszerűen, tehát törvényszerűen járt a vasutasoknak, akárcsak a postásoknak, akik testvórszervei a magyar vasutasságnak. Mindenki nagyon jól tudja, hogy amikor, az ostrom volt, akkor Budapestéin éppeiniúgy,Vmin)t vidéken, mindenki bujdosott, mindenki kere­sett egy kis lyukat, ahol puszta életét meg­menthetné, nem törődött a ruhájával és mire a szegény ^ bujdosók odúikból előjöttek, ki­fosztva találták lakásukat. így jártak a vas­utasok is, de mégis folytatták szolgálatukat rongyokban, felemás ruhákban. (Egy hang a függetlenségi párt oldalán: Éljenek a vas-. utaedk!) J 1 T. Ház! Már két és. fél esztendő múlt el azóta, hogy ez a vérzivatar megszűnt» hogy elnémultak, elcsendesültek a fegyverek, a kor­mánynak tehát kötelessége, hogy e mellé a tá­bor mellé álljon, hogy hóna alá nyúljon a vasutasságnak és arra a helyre állítsa őt, amely hely tmiumkája alapján megilleítL (Kiss Ferenc félegyházi (md) : »Arccal ia vasút évi oki óber hó 22-én, s& rdán. 342 félé!«) Nem momdom, esztottak ^miémi ruhát, de ezek a ruhák másoktól levetett ruhák. (Kováts László (dn): »Uraságoktól levetett ruhák!«) Nem akarom egy szóval sem megbántani de­in okratikuis rendőrségünket, de meg kelül mon­danom, hogy ugyanakkor a rendőrség immár a harmadik rend ruhát kapta. (Dögei Imre (kp): Megérdemli!) Mindenki tudja, hogy a vasutasság ezt megérdemli; ha valaki megér­demli, az megérdemli! (Dögei Imre (kp): Az fis!) Aki utazott a vasúton, lazjjtudja, mi a vas­út. Amikor felülünk a vonatra, szívesebben- lá­tunk olyan személyzetet, amely fegyelmezett ós rendes. így sokkal biztosabban érezzük ma­gunkat abban a kocsiban* mint akkor, ha el­nyűtt ruhájú alkalmazottakat látunk, akik Cjsaládi gondjaikkal törődnek, nem Jtedig a szolgálatra irányul minden gondolatuk. (ügy­van! az ellenzéken.) Egy felelősségteljes szol­gálatban álló vasutas akkor, amikor odahaza családja nyomorog, rajta pedig rongyok van­nak, oda tud-e figyelni a szolgálatára, ami­kor élet és vagyon felett őrködik étlen-szom­jan? (Közeleg a tél és jön a hideg. Hogyan képzelik a dolgot, hogyiaiai üljön fel az a vas­utas egy nyitott, vagy akár egy csukott ko­csiba is 10—15 fokos hidegben és hogyan mem jeutde egy tehervonattlal Debirecemibe, Fehérvár­ra vagy Győrbe 1 Az a r nyomorult ember., amikor ott egy meleg teát kap, ezzel nem tudja felmelegíteni elgémberedett testét, mert megfagy még; az a kis vére is, amelyet a puliszkából magálba szedett. (Dögei Imre (kp): Meg kell szorítani az adócsalókat! — Vándor Ferenc (f): Nem jól szavaztak a vasutasok, az a baj! Azért nem kaptak ruhát! — Mozgás az ellenzéken ) Ami" kor a választások előtt agitátorok mentek ki­minden faluba és beszédeket tartottak, akkor a közlekedésügyi miniszter úr személyére hi­vatkozva azt az ígéretet tették, hogy még a választások előtt minden vasutast ellátnak ruhával, sőt a pályán dolgozó pályamunkáso­kat még bakanccsal és esőköpennyel is. (Zaj és ellenmofidások a kommunistanári és a szo­ciáldemokratapárt oldalán-) Azóta sem kaptak semmit- Ezt én jobban tudom, mert én onnan jöttém. (Dögei Imre (kp): Nem tudtuk, hogy ennyi adócsaló lesz! — Pászthory István (f): Ezt fedezik a közbeszólásaikkal! — Zaj. — Az elnök csenget.) Én onnan jöttem, én isme­rem a nép nyomorát, én abból a táborból való vagyok, ezért emelem fel jogosan a szavamat az ő érdekükben. A munkáspártok nem tud­tak egy forgalmi szakhoz tartozó vasutast be­hozni, aki felemelte volna a szavát; az ellen­zéki oldalon kellett bejönnie egynek. (Élénk éljenzés és taps az ellenzéken. — Dögei Imre (kp) az ellenzékre mutatva: Az újjáépítőtk! — Szenner József (f): Mi a baj. Dögei ? — Zaj. — Az elnök csenget. — Szenner József (f)_: iszak valamivel többét ért hozzá; mint Dögei! — Folytonos zaj. — Az elnök csenget.) Az állami alkalmazoititaknak általában gyenge a fizetésük és ezt a gyenge fizetést is két részletben fizetik. A két részletben fizetett fizetésből mit vehet az-az alkalmazottit? Csak a legszükségesebb élelmiszert tudja megvenni. Egy középkorú vasutas a beosztásához mér­ten kap 300—400 forint havi fizetést- Félha­vonkint 200 forintot adnak neki. egv pár ci­pő viszont 150 forintba, egy ing pedig 40 fo­rintba kerül- Mi jut akkor az étkezésre, mi­ből tartja fenn a családját, ha magának egy pár cipőt vesz? Ha e&y összegben kapná meg 22*

Next

/
Thumbnails
Contents