Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-9

329 Az országgyűlés 9. ülése 1947. évi ok'óber hé 22-én, fz rdán. 330 másnap mit fog csinálni a balkéz, 'nemcsak a^ mezőgazdasági termelőik sínylették meg és sinylik meg, hanem meg fogja sinyleni holnap a mezőgazdasági politika akkor is, ha jobban átgondolt és tervszerűbb lesz; meg fogja sinyleni, inert parasztságunkban megerősítette a bizalmatlaniságo\ (Ugy van! Ugy van. — Taps az ellenzék soraiban.) Azok a gaz dák, akik a paradicsomtermelésbe most »beugrottak«, aligha fognak egyhamar lelkesednf a »Kert-Magyarország« egyébként nagyon helyes eszméjéért. A földmívelésügyi minisztérium statisztikája szerint a mezőgazdasági szakoktatási intézmények látogatottsága is igen gyér volt. Ennek okát nem népünk tudásszomjának hiányában kell keresnünk, hanem a szakoktatásnak szegény parasztságunk számára megfizethetetlen drágaságában, a szakoktatási ^ intézményeknek a földmívesek nmmikahelyétől való nagy távolságában, sőt nem ritkán abban, hogy a magyar nép gyakorlatias észjárását ezek a szakoktatási intézmények nem mindig vették kellő mértékben figyelembe. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Barankovics István (dn): Meghosszabbítást kérekElnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Az országgyűlés a meghosszabbítást megadja, tessék folytatni. Barankovics István (dn): Mezőgazdasági termelésünk színvonalának emelésére legkevésbbé sem alkalmas az a bizonytalansági érzés, amely eltölti azokat a földhözjuttatottakat, akik még mindig mem élvezhetik a i kis magánbirtoknak nevükre való telekköny- ' vezését. A telekkönyvezés a földreform által érintett községeknek több mint fele részében még mindig nincs befejezve. A termelést is kétségkívül előnyösen befolyásolná- ha megszilárdítanék — nem utolsó sorban a telekkönyvezésiéi — ennek a 700.000 parasztnak azt a hitét, hogy új kisbirtokának magántulajdoni birtoklása felől nyugodt lehet. (Mozgás a parasztpárt soraiban.) A belső telepítés, a szlovák-magyar lakosságcsere és a svábkitelepítés is csökkentői eg hatott a termelésre, mert bizonytalanságot okozott nemcsak a régi birtokosokban, hanem az igénylőkben is. A parasztság érdekképviseletének politikamentes, formában való megszervezése éppen úgy, mint a mezőgazdasági kultúrának demokratizálása, a mezőgazdaság külső és belső piacának növelése, mind olyan feladatok, amelyeik mai tőkeszegénységünkbein is legalább részben megoldhatók és mezőgazdasági termelésünk színvonalának emelésére alkalmasakA mezőgazdasági lakosságot ma különösen két teher nyomja. Egyik az agrárolló, a mezőgazdasági és ipari cikkek árszínvonalának nagy különbsége, másik pedig a beszolgáltatás körül , mutatkozó igazságtalanság. Ezt a két terhet egyszerre és olyan időben rakjuk a parasztság vállára, amikor a legnagyobb természeti csapás, az aszály amúgy is földhözvágta. (Ugy van a néppárt soraiban.) Parasztságunk jelenleg úgy érzi, hogy az államhatalom az ő rovására tesz igazságtalan megkülönböztetéseket, (Ugy van! a néppárt soraiban.) amikor tőle alacsony áron vasalja be a beszolgáltatást, de nem gondoskodik arról, hogy a falu a számára szükséges iparcikkekhez megfelelő áron jusson hozzá. (Ugy van! Ugy van! Taps az ellenzék sorúiban.) A parasztság nem arra törekszik, hogy az ipari munkásság és a városi lakosság elől spekulációs célokra elvonja a gabonát, jogos kívánsága azonban az, hogy verejtékes munkájának gyümölcséért igazságos árat kapjon és hogy jövedelméből ipari szükségleteit ki tudja elégíteni. (Ugy van! Ugy van! Taps a néppárt soraiban.) Az a mezőgazdasági árpolitika, amely az agrárollót szétnyitotta, valósággal bénítólag hat a mezőgazdák termelő kedvére, ami viszont közellátási helyzetünket is rontja. A kormán ynak meg kellene fontolnia, nem volna" e^ szükség egész mezőgazdiasági terméspolitikánk, közellátási rendszerünk, termésárszabályozásunk és a _ mezőgazdaságot érintő külkereskedelmi politika megreformálására. (Dénes István (md): Halljuk a reformot!) A hároméves terv mezőgazdasági beruházásait módosítanunk kellene oly módon, hogy a beruházásokból az idén elsősorban az állat" állomány ^ fenntartásához szükséges takar" mányt vásároljuk meg, (Helyeslés a néppárt soraiban.) hogy a takarmányhiány állatáUamanyunk katasztrofális csökkenését ne vonja maga után A falusi lakosság elkeseredését növeli az is, hogy a koalíciós pártok a választások előtt ígéretet tettek a beszolgáltatási kötelezettség megszüntetésére, amelyhez a kormány is csatlakozott, (Mozgás.) jóllehet a választások előtt már mutatkoztak a katasztrofálisan rossz termes szammeilátható jelei- Az ország közélelmezési helyzete ma gyakorlatilag valóban nem teszi lehetővé a kormányigéreit megtartását, ami természetesen nem menti fel a kormányt az előrelátás hiányáért és. a köny nyelmü Ígérgetésekért való felelősség terhe alól. A falvak lakosságában megtetézi az el' keseredéist a beszolgáltatási rendszer igazságtalansága. A kormány általában a 15 holdon aluli gazdákat mentesítette a beszolgáltatási kötelezettség alól, és csak a kataszteri tiszta jövedelem alapján veszi azt tudomásul, hogy az ország egyik vidékén kevesebbet ér 25 hold. mint a másik vidéken 15 hold. (Ugy van! Ugy van! a néppárt soraiban.) A beszolgáltatási kötelezettségnek ilyen 15 holdhoz való kötése, anélkül, hogy konkrété és minden esetben tekintetbe vennék a föld hozadékát, az aszálykár fokát és a földtulajdonos kisbirtokos eltartottjainaik számát, olyan igazságtalanság, amely nemcsak a különböző vidékek mezőgazdasági lakosságát sújtja aránytalanul, hanem a különböző birtokkategóriákhoz tartozó parasztságot is alkalmas egy m ássál sz emb eállítani. A készletek felkutatása, tárolása, igazságos szétosztása mellett gondoskodnia kellene a kormánynak idejekorán -arról is, hogy miniden olyan élelmiszer, amely a jelenlegi körülmények között luxusnak tekinthető feíldojlgozási formában : kerül fogyasztásra, az inségesebb tavaszi hónapokra tároltassák. Sem a szükséges előrelátással, sem ;a szociális igazságossággal nem i tudom például összeegyeztetni, hoigy az édesipar száz meg száz hektoliter számra fogyaszt ja eil a tejet és i iá tejszint, amikor a többgyermekes szegény családok számára ia takarmányhiány és a teijhozamapadás következtében tavasszal már valószínűleg nem lesz elégséges tej. Üdvösnek tartanám, ha