Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-6

.2.11 Az országgyűlés 6. ülése 1917. hogy a kormány ezt a célt szolgálja, ezért a kormány ..programját elfogadja és a kormány iránt bizalmát nyilvánítja. (Élénk helyeslés és taps a kormánypártok soraiban. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Piroska jegyző: P. Ábrahám Dezső! P. Ábrahám Dezső (nid): T. Országgyűlés! Méltóztassék megengedni, bogy a Független Magyar Demokrata Párt megtisztelő megbízá­sából nagy vonalakban ismertessem pártom, álláspontját. A párt indulása, megalakulása idején nem . kis nehézségekkel küzdött. Ne méltóztassék el­hinni az elterjedt téves híreket, — amelyek álellenzéfciséiget akartak a nyakunkba vairrni — hogy mi nem véltünk a. nagy favoritok, annak bizonyítéka, hogy több, mint két hétbe került, míg az engedélyt illetékes helyről megkaptuk. (Tóth László (kg): De megkapták!) Ezzel szem­ben nem kifogásképpen akarom megemlíteni, de voltak • szerencsésebb más pártok, amelyek ajánlásra voltak kötelezve és azt mégis hama­rább megkapták. A mi pártunk voltaképpen —. -és iítt régi magyar parlamenti reminisz­cenciára utalok — a középpárt szerepét tölti be. Sajnos, a magyar nemzet közjogi, tár-" sadalmi és talán gazdasági berendezkedése is mindig a szélsőségeknek kedvezett. (Ügy van! Ügy van! a magyar demokratapárt oldalán.) Voltak állandó szélsőséges 67-esek, voltak szél­sőséges 48-as ok és a középpártok sorsa, amint •ezt a régi Sennyei-párt esete is bizonyítja, állandóan a felőrlődés volt. Mi számolunk ezzel a lehetőséggel is és nyugodtan teljesítjük a kö­telességünket akkor is, ha ez a sors ér bennün­ket mert úgy érezzük, hogy amikor a nagy "világkonvulzioban, a magyar gazdasági és tár­sadalmi életnek ilyen nagy megpróbáltatásában a kiegyenlítődést, az ellentétek egy nevezőre való hozását akarjuk megcsinálni, akkor eleget 'eszünk annak a kötelességnek, amelyet párt­programul! kká tettünk. .Könnyű lett volna nekünk is a, sajnos­meg mindig félforradalomban, lévő ország hangulatát kihasználni, de annak ellenére, hogy nem vagyunk kormánypárt, mégis érezzük a felelősség, súlyát abban a tekintetben és abban "<az. irányban, hogy a szenvedélyeket, ha talán a mi javunkra i&, ne élesítsük ki a helyzet to­vábbi -megnehezítésére. (Balogh István (md) : ügy vanMJgy van!) , . T. Ház! A mi álláspontunk a kormáanyal szemben igen egyszerű, igen rövid. Mi nem akarunk a kákán görcsöt keresni.'Mi ellenzéki párt vagyunk, fenntartjuk magunknak a kri­tika és az ellenőrzés jogát, ami természetesen joga minden ellenzéknek, sőt a napokban volt szerencsém a kommunistapárt egy igen tig'z" Metreméltó vezetőjével beszélni, aki a beszél­getés alkalmával szinte felhívott és feljogosí­totta az ellenzéket arra, hogy még irányító 1 te; vékenységet is gyakoroljunk a, kormányzati programban- Ennek is szívesen eleget teszünk ama nagy cél érdekében, hogy ezt. az országot a mai válságos és kétséges helyzetéből mielőbb ki tudjuk emelni. (Balogh István (md) tapsol, ..-rr felkiáltások-. Egyhangú taps. — Derültség.) Megszavazunk minden olyan javaslatot, amely ennek a nemzetnek érdekében allll és igye­kezünk azokat a javaslatokat, amelyek ellen akár közjog'h akár gaz'dasági szempontból kifo­gásunk van» arra a nívóra hozni r hogy megfelel­október hó -9-én, csiiíörtö'cön. "212 jenek a mi álláspontunknak is, elsősorban megfeleljenek a nemzet egyetemes érdekeinek. T- Ház! Örömmel hallottam az előttem szó­lott kisgazdapárti képviselőtársam felszólalás sát. Őszintén megvallom, hogy alig találtam ellene egyetlen kifogást, csak azt a feltétlen bizalmat, amellyel a kormány iránt viseltetik. Engedje meg az igen t. képviselő úr, hogy egy pár mondatára kitérjek, azokra a mondatokra, amelyekben az egyes választási visszaéléseket csínytevésnek minősíti. (Pfeiffer Zoltán (f): A kis pajkosok!) Egy gyerek is szokott csínyt elkövetni, amikor pl. kimegy gyufával a ház tájékára és a tetőt felgyújtja- (Pfeiffer Zoltán (f): Ez nem is pajkosság, ez »rajkosság«! — Élénk derültség. — Taps az ellenzék oldalán.) A szegény pártitkárok alulmaradtak fel­szólalásában. En ismerem Maupassaint-nak egy nagyon kedves kis novelláját az ékszerről Ebben egy kishivatalnok szerény igények közt élő feleséére a rniaga kis egy tálas ételét megszerzi, feltálalja s férjével nyugodt bol­dogságban élnek- Az asszonykának azonban vágyai támadtak, véletlenül egy kedves isme­rőse akadt egy magas állású gazdag úr sze­mélyében. Attól fogva az asztalra igen finom pecsenyék, borok és egyéb drágaságok kerül­tek. A házasélet folyt a maga rendes mene­tében, természetesen előnyösebb körülmények között. Majd apró ékszerek is jöttek, véletle­nül egy értéktteflen, hamisított kis gyöngy­füzér. A menyecske kirándulás alkalmával állandóan viselte, ami a boldog férjet még boldogabbá tette. Azután bekövetkeztek a szy­morú napok. A menyecske elhalt. Zálogba ke r&'itek az apró ajándékok és amikor már mim den elfogyott, a tapasztalatlan férj hozzá nyúlt az értéktelen ékszerhez is, elvitte a zálogházba és horribilis összeget kapott érte. S ekkor kiment a felesége elhalt sírjához és hálát adott annak a szerény, okos, takarékos asszonykának aki ilyen szépen be tudta osz­tami a kis jövedelmet, a_ kis tisztviselői fize­tést, így vannak a párttitkárok is. (Zöld Sán dor (kp) : A novella szép!) Nem igen akarnak tudomást venni a dolgokról, saját felelőssé­gükre dolgoznak a mélyen tisztelt párttitká" rok. Ezek után A^égzek a választási kérdések­" kel, hiszen ezt .már annyira taglalták t. ellen­zéki barátaim, hogy ezzel a kérdéssel a, Házát tovább untatni, idejét igénybe venni nem akarom. T. Uraim! Harmincéves kényszervakáció után megint ide kerültem a közéleti iskola­padokra. Ide kerültem azért, hogv levizsgáz­zam arról, de nemcsak én,, hanem mindenki, aki ebben a Házban a nemzetnek felelősséggel tartozik — hoery amint Szent István ezer esz­tendő veil ezelőtt felismerte azt a tényt, hogy a magyarság! csak a kereszténység felvételével maradhat meg az európai kultúrközösségben, felismerjük-e mi azt a tényt, hogy ez a, hely zet, ez a sors ezer év alatt odamódosult hogy­ennek a nemzetnek csak akkor van létjogo­sultsága és jövője, ha programjába veszi és megvalósítja v szociális haladást, a% emberi ' humánumot, (Ü#?/ van! Úgy van! a független­ségi párton.) ledönti az osztály- és társadalmi válaszfalakat, (Helyeslés az ellenzéken.) ha gyűlölködés nélkül legalább idebent békét teremt (Ternay István (md): Úgy van!) ha visszaállítia az emberi szabadságot és méltó" ságoit a kellő piedesztálra. (Ügy van! Ügy van! — Taps az ellenzéken.) Ez adja meg a lényegét annak a hátsó

Next

/
Thumbnails
Contents