Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-133
5 A nemzetgyűlés 133. ülése 1947, Éppen) ©zárt, igen i Nemzetgyűlés, amikor az előttünk fekvő törvényjavaslatot nézem, albban a békeszerződésnek azt a megállapítását látom a legfájdarmasabbnak,, hogy a magyar nemzet lelketlen vezetőinek hatása alatt, a magyar nemzet többsége akaratának ellenére, de mégis szövetségesévé vált a hitleri Németországnak: Ez a megállapítás a békeszerződés' legsúlyosabb pontja. Amikor t e bát ez előtt a nemzetgyűlés ellőtt állóik, amely minden csepp vérével tiltakozik ennek a megállapításinak az igazsága ellen.. akkor őszintém' meg kell mondanom: úgy érzem most magaan és úgy érezbeti a magyar nemzetgyűlés magát, mint az a parasztember, aki jóhiszeműen vendégeket hívott meg a községébe, ezek, a vendégek különféle szólamokkal szórakoztatták őt az egész éjszakán keresztül, ott a vendéglőben ittak, dorbézoltak s végül Összetörték az egész vendéglőt. ; a felelősség pillanatában pedig elléptek, autóikon akár külföldre, akár a jelentéktelen-ségbe; végül is ennek a szegény parasztiembernek kell most — magyarán mondva — kifizetnie a számlát. -T. Nemzetgyűlés! Az önvádak, az Önmarcamgolás helyett inkább két főkérdéssel kell a nemzetgyűlés lelkiismeretiének szemben állania. Az egyik az: van-e ereje a magyar nemzetnek, a magyar demokráciának vall almi mindeini körülmények között a jövőt? A másodiiki főkérdés pedig: tud-e a magyar nép urai lenni saját sorsának? Ha igen a felelet erre a lelkiismerethez szóló két kérdésre, akkor úgy érzeim, megvan a lelkiereje a nemzeitgyűlésnek ahhozt, hogy kiürítse azt a keserű poharat, amelyet ránk nézve ez a békeszerződés jelent. Békeszerződéseket a történelem folyamán számtalanszor kötöttek és legalábbis^ az utóbbi száz év történelmében a békeszerződésaki kötésénél, valami principium, valami alapelv hatotta át azok minden, sorát, a nemzetek valamilyen alapigazsághoz építették fel békeművüket. A XIX. század eleji napóleoni háborúk lezajlása után a békeszerződéseik a legitimizmus jegyében születtek meg, az uralkodók legitim jogait igyekeztek szabályozni és ezen az alapom épült fel a békemű. Az első világháború után a békeszerződések alkotói a nemzetiségi elvet vették alapul és ehhez mint központi alapelvhez igyekezítek; felépí't|enii a páriskörnyéki békeszerződéseket. Őszintén megállapíthatjuk, — különösem amióta a pozitív történetírás a szociális történetfilozófiába fejlődött és ment át •-hogy a népek történelmét é® elhatározásait egy követelményhez korMtozmi mjbm lehet. Az életnek, az élet 'tényezőinek változatossága parancsoló erővel ellentmond az »egy principium« elvnek. De 'még " hozzá kell tennem azt is, hogy az 1914-es háború után a pferiskörtnyéki békejszeiíaődésekben a nemzetiségi elv sem tartatott meg. T. Nemzetgyűlés! Vaiót-zíüüle.ir erre gondoltak a világ nagyhatalmai, amikor még a világháború folyamán az Atlanti Chartában igyekeztek átfogó, nem egy principiumra. ha' nemi nagy emberi igazságokra alapított alapelveket tereimtemi. amelyeken a nemzetek békeszerződéseit, ,a„ békemű felépítését képzelték. Azonban az az érzésünk, — és ezt őszintén még kell mondanunk. — hogy abban a történelmi pillanatban, amikor a csatlósállamok békeszerződései készültek, a nagyhatalmak, { évi június hó 24-én, kedden. 6 amèlyek közösek voltak a háború céljaiban, talán nem voltak teljesem őszinték ezeknek az alapelveknek; tisztázása kérdéséiben. Az az érzésem, hogy fennállhattak bizonyos differenciák, az Atlanti Charta princípiumainak értelmezésében, initerprietációjában és talán nem csalódom, ha azt mondom, hogy ez az oka annak, hogy a békeszerződések, amikor megszülettek, tulajdonképpen principium nélküli, alapelv nélküli békeszerződésekké váltak: ezeknek a nagy kérdésekmeik a tisztázását az egyes békeművek egy-egy mondattal felelősség szerint is áttették az Egyesült Nemzetek Sző; vétségéhez és a békeszerződések szövegébe minden alapelv, minden békegondolat kinyilvánítása nélkül csak a, határozatok kerültek, csak azok a határozatok, amelyeket abban a pillanatban az akkori világpolitikai helyzetnek megfelelően kompromisszumos alapon el lehetett fogadni. Éppen ezért ez a béke — Így mondhatnám — egyelőre elvtelen béke. ez a békeszerződés — azt mondhatnám — nenm is szerződés, hanem diktátum, amelynek talán egy alapelve van: vae victis! jaj a legyőzötteknek! T. Nemzetgyűlés! Vártuk volna, ettől a b'ékeszerződésitől legalább az újjáépítési szellem nagy princiipiumát. Ez az,újjáépítési szellem egész európai szükségesség. Ha ebben a szellemben és az ehhez megfelelő nyugodt világpolitikai légkörben ültek volna le a tárgy aló asztalhoz a nagyhatákmak. akkor feltétlenül köteleteségük lett volna elmenni a bajoknak egészen a gyökeréig. Amikor magukra vetitek azt a felelősséget, hogy megállapítják egy-egy nemzetnek a sörsátrakkor el kellett volna menniök a végső analízisükig és ezen végső analizisoknál, a bajok végső gyökeréig való elmenetelnél feltétlenül el kellett volna érkietemiöik egészen a trianoni békeszerződésnek sok esetben még ma is alapvető hibáihoz. Sajnos, nem ez.történt. És elmondhatjuk, hogy a osatlósállamiok békéi nem egy összefüggő békegondolatnak, nem egy nagy békeműnek a részei, amelyek szervesi egységben vannak egymással- Csak általánosságban célzok _ itt a második cikkben lefektetett szabadságjogokra^ Ez a cikk a .magyar nelmzet számára előírja, hogy állampolgárainak biztosítsa fajra, nemre, politikai meggyőződésre, vallásra való 'tekintet nélkül az egyforma szabadságjogokat, de ugyanakkor ezek a szabadságjogok a velünk szomszédos államok békeszerződéseiben reciprok alapon nem nyernek biztosítást. De az újjáépítési szellemnek hiányát egyelőre tapasztalnunk íkiell a békeszerzödésneiki különösen a jóvátételre és még különösebben a restitiúcióra vonatkozó szakaszaiban. Ha figyelmesen és aggódó magyar szívvel végigolvassuk ezeket a kötelezettségeiket, amelyeket! a magyar nemzetnek vállalnia - kell, akkor — őszintém megmondhatóim — nem tudom megállapítani, hogy az újjáépítésnek a gondolata ebben a békeszerződésben érvényesült volna. T. Nemzetgyűlés! Engedtessék meg nekem, hogy a békeszerződés részletes ismertetését me ' nagy hosszadalmassággal adjam elő. A békeszerződés régóta ismeretes _a nemzetgyűlés tagjai előtt, annak részleteivel tisztában vannak. Tudják, hogy az I. rész Magyarország új határaival foglalkozik, amelyéé kizárólag cseh-magyar viszonylatban szén; vednek módosulást. A II. rész a politikai 1*
