Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-134

99 A nemzetgyűlés ÍM. ülése 1947. azért tett kezdeményező lépéseket a stabilizáció megteremtésére, hogy a magyar dolgozók életszínvonalát emelje. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy a stabilizáció megteremtésének első ide'jében sikerült a magyar dolgozók életszínvonalát lényegesen emelni, azonban az azt követő időben fokról-fokra tapasztaltuk és tapasztaljuk, hogy ez az élet*' nivó állandóan süllyed, mivel a reálbérek csökkentek, ami az állandó áremelkedésnek tudható - beStatisztikai kimutatások alapján is megállapítható, hogy 1H6 augusztus óta mintegy átlagos 4Ü százalékos áremelkedés következett be. Ezzel szemben .a munkabéreket 1946 augusztusához viszonyítva állapították meg. Azó'a különösképpen az elsőrendű közszükségleti cikkek ára óriási mértékben emelkedett. Hogy csak egyet említsek, a burgonya ára hat-hétszeresére emelkedett, de hasonló a helyzet a zöldség- és gyünió Jet féléknél is. Nagyon jól tudjuk, hogy az ilyen áremelkedés hasznát nem a parasztság és nem is a kiskereskedők vágjak zsebre, akik könnyen ellenőrizhetők, hanem ázol' az alaposan megszaporodott nagykereskedők, akik vidéken olcsón felvásárolják a mezőgazdasági termékeket és azokat felhozva, drágán adják el Pesten. Ez így van. El .nngam tapasztaltain, hogy például labiles megyében a nagykereskedők összefogva 60—80 fillérért vásárolták fel azt a burgonyát, amelynek ára itt Budapesten 2 forint. Ezeknek a nagykereskedőknek szarna, a békeévekhez viszonyítva megtöbbszöröződött, nyilvánvalóan azért, mert ez olyan terület, ahol busás hasznokra lehet szert tenni. Ezeknek a nagykereskedőknek, közvetítőknek igen tekintélyes része még engedéllyel sem rendelkezik, adót sem. fizet, mégis űzi, gyakorolja a foglalkozását, mert abból meglehetősen komoly haszonra tehet szert, (Brunszvik István (kg): Miért vaa gazrLisngi rendőrség?) Megállapítható, hogy ezek ^ a kereskedők, mint ahogy a gazdasági rendőrségs^ kitü'.ö ahová beidéztek ilyeneket, • különböz-i ennér ken hozzácsapnak a vételárhoz mindenféle költséget, minek következtében 150—170 százalékos tiszta hasznot érnek el, nem beszélve arról, hogy a vételárak nem is ellenőrizhetők, mert hiszen a termelőktől» a parasztoktól számla nélkül vásárolják meg az árut. De egészen nyugodtan mondhatom, hegy az iparcikkek áránál is hasonló a helyzet és azokban a kalkulációkban, amelyeket a nagytőkések benyújítanak és amelyeket «z Anyag' és Árhivatal jóváhagy, különböző rejtett módon igyekeznek a termelési, előállítási költséket felemelni és ezen keresztül meglehetősen magas árait elérni. Az egyik nagyipari vállalat vezetője nem olyan régen kije'entette például, hogy őt nem érdekli az, mennyibe kerül &, szén, neki az a lényeges, hogy állandóan kapjon szenet. Nemi tudom elképzelni, hogyan nézhet ki az ilyen vállalatok kalkulációja, amikor a kalkuláció elkészülte ' után sem számitt! nekik az, hogy esetleg lényegesen magasabb áron kell rnegvenniök a szenet-• mint amennyit kalkuláltak, holott az említett vállalat 4s egy olyan nagy kereskedelmi vállalat, amely évenkint többszáz vagon szenet használ fel. A budafoki zománcgyárban különböző fíídőtievck alatt csempésznek be számokat a évi június hó 25-én, szerdán. 100 kalkulációba, amelyekkel az előállítási árat emelik. Belföldi árak helyett külföldi árakon kalkulálnak» gyári árak helyett nagykereskedői árat vesznek a'apul • és állítanak be a kalkulációkba. Ezeket, rendre el lehetne sorolni. Ilt van például a marónátron kérdése. Marónátron szükségletünknek csak 25 száza.ékát tudjuk itthon előállítani, míg körülbelül 75 százalékban külföldi behozatalra szorulunk. A marónátron előállítása a tőkések részéről benyújtott kalkulációk szerint küogrammonkint 1.84 forintba kerül. Ennél dáiiyegesen drágább a külföldről behozott marónátron eladási ára: hét forint, de az itthon előállított, 1.84 forintba kerülő hazai marónátront is hét forintért árusítják. A rézgálic árára nézve, amelyet most az Anyag; és Árhivatal öt százalékkal leszállított, őszintén meg kel] mondanom, hogy az öt százalékos árleszállítás után is még mindig 3.45 forint a rézgálic ára kilograinmonkint és itt még külön hozzájárulás is jön. Ha azonban itt is megnézzük a kalkulációt, nyugodtan megállapíthatjuk, j hogy öt százalék helyett legalább húsz százalékkal kellene a rézgálic árát csökkenteni és szentül; meg vagyunk győződve arról, hogy még húsz-százalékos árcsökkentés ^nekett is megtalálnák a tőkések a mor guk busás, tisztességes hasznát. A pestkörnyéki dolgozóknak, de nemkülönben a falu népének is régóta fájó kérdése a villanyárammal való ellátás. Régi követélés, hogy le kell törni a trösztök hatalmát (Helyeslés) és a kilowattonkinti 1.76 forintos áramdíjat le kell szállítani. Még mindig nem történt erre vonatkozóan semmi intézkedés. Pestkörnyéknek, de -• általában véve a falu népének ez a követelése jogos és sürgősen teljesíteni kell. Ügy értesültem, hogy à már benyújtott és jóváhagyott kalkulációk most vannak felülvizsgálat, ellenőrzés alatt, arról is értesültem azonban, hogy ez a dolog meglehe• tősen lassan^ vontatottan megy. Ez részünkre nem kielégítő", mégpedig azért nem, mert hiába fogják ezeket a kalkulációkat felülvizsgálni, ellenőrizni, ha ugyanúgy, mint az. egyéb árdrágítókkal, árspekulánsokkal szemben, nincs megfelelő jogszabály, nincsenek megtorló törvények, ebben, az esetben ugyanis ezen a területen sem fogunk komoly eredményeket elérni. T. Nemzetgyűlés! Hála demokratikus rendőrségünknek, hogy az összeesküvőket leleplezte, meg kell azonban mondanunk, hogy a reakció nem nyugszik, tovább folytatja a maga munkáját. Most gazdaságilag támadja demokráciánkat. Nemcsak a hároméves tervet támadja, támadja a stabilizációt/ támadja a magyar dolgozó nép életét. Ezekkel szemben sürgős és szigorú rendszabályokat kell a kormánynak hoznia. Néhány héttel ezelőtt még tömegküldöttségek jártak különböző minisztériumokban, ahol a dolgozók követelték az áremelések megállítását és a magas árak letörését. Mi, kommunisták sokat kezdeményeztünk és állandóan követeltük az árak letörését, de meg kell mondanom, hogy. az eredmény nem kielégítő. Nem kielégítő, mert látjuk, hogy éppen a múlt évhez viszonyítva az áremelkedések következtében a reálbérek csökkentek és így a magyar dolgozók életnívója is csökkent. Mi kommunisták bizalommal vagyunk a kormány iránt- de nézetünk szerint elérkezett az ideje annak, hogy a kormány szigorú megtorló intézkedéseket foganatosítson az árspeku" 1 lánsokka] szemben. Elérkezettnek látjuk az