Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-134

95 A nemzetgyűlés 134. ütése IUI. alatt nem történtek bizonyos intézkedések. Nevezetesen ebben az évben, április hónapban hárommillió forintot szavazott meg a kormány) es a Gazdasági Főtanács, amely összeget a legjobban sújtott négy vármegye, Szolnok, Csongrád, Csanád és Béké

s vármegyék között osztottak szét. Utána májusban és júniusban ismét uégynéigymillió forintot osztottak szét az egesz

; ország területén a mezőgazdasági munkanélküliség csökkentése érdekében. Ha azonban megnézzük mit eredményeztek ezek az összegek, «, következő megállapításokat tehetjük. Amikor április hónapban az említett négy vármegyében szétosztották azt a bizonyos összeget, a pénz összesen két hétig tartott és e két hét után ai mezőgazdasági, munkások újra kereset nélkül, és nincstelenül mar radtak. Amikor a négymillió; forintot szavazták meg és osztották szét a.z egész ország területén, egyjegy vármegyére (kisebb összegek jutottak és így például Csiaingrád és Csanád vármegyében összesen, négyszázezer forint volt ia (munkálatokra fordítható, a többi vármegyékbem pedig még kevesebb. Ezek az összegek mindössze egy hétig tartottak és tudták a munkanélkülieket, illetve azok egy részét foglalkoztatni, mert többi részük nem tudott munkához jutni. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági munkanélküliség m,a az ország egyik legsúlyosabb problémáját jelenti. Az ország mezőgazdasága ma még nincs abban a helyzetben, hogy az összes munkanélkülieket, az összes mezőgazdasági munkásokat felszívja és foglalkoztatni tudja. De há megnézzük a két világháború (közötti*időket, lamikor az ország gazdaságilag kiegyensúlyozott és a mezőgazdaság is teherbíró volt, akkor is a. (munkanélküliek tízezrei és százezrei lézengtek ebben az országban. Most neJmi várható el az ország mezőgazdaságától, hogy a nagylétszámú munkanélkülieket foglalkoztatni tudja. Ennek következtében felszabadulásunk óta a mezőgazdasági munkanélküliek helyzete állandóan romlóban van. A nyomorúság ma már óriási méreteket ölt. A mezőgazdasági dolgozóknak ma annyi pénzük sincs, hogy a kenyeret vaigiy akár a kenyérjegyet képesek lennének kiváltani. (Ugy van! Ugy van a kommunistapárt oldalán.) Saját szemeimmel láttatmi a múlt hét folyamán, hogy emberek estek össze a városházán vagy községházán, ahol sorban álltak, vagy ahová elmentek kenyérért vagy kenyérjegyért könyörögni. Éppen, ezért felhívom a kormány és az illetékes szervek figyelmét, hogy sürgősen intézkedéseket tegyenek a munkanélküliség megszüntetésére. Lehet, hogy; sokan azt fogják most mondani, mit beszélünk mi mezőgazdasági niunkiar nélküliségről, amikor az országban már megindult az airatas és utána nemsokára jönnek a cséplést 'munkák, ai legnagyobb mezőgazdasági munkák, amelyek fel fogják szívni a mezőgazdasági dolgozókat. En nem akarom sem magáimat, sem a nemzetgyűlést, de senki mást sem becsapni; éppen ezért le.kell szögeznem és fel kell hívnom aiz illetékesek figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági munkanélküliség sem az aratás, sem a cséplés alatt, nem fog teljesen megszűnni, mezőgazdasági munkások fognak kimaradni az aratási és cséplést munkákból, mert olyan nagy számmal vannak, hogy az arratási és cséplési munkákban neím bírnak elhelyezkedni. évi június hó 25-én, szerdán. 96 T. Nemzetgyűlés! Kezemben van a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos, Szövetségének hivatalos kimutatása az egyes vármegyékben kimutatott munkanélküliekről. Abaúj varmegyében ezidőszeríint 1000 főt mutatnak ki, Békés megyében már 5000-et, Borsod megyében 5500, Csangrádban 4000, Hajdúban 4000, Hevesben 4500, Szolnokban 8000, Pest vármegyében 400, Szabolcsban 14.000, . Szatimárbau 6000. Vas megyében 1000, Zalában 5000, Zemplénben szintén 5000, Csanádban 500 munkanélkülit mutatnak ki; összesen 67.500 mezőgazdasági munkanélküli van ma az országban. Ezek a tények arra ösztökélnek bennünket, hogy ismételten felhívjuk ai kormány figyelmét larra, hogy azoknak a mezőgazdasági munkásoknak, akik a nyári munkálatoknál nem tudnak elhelyezkedni, teremtsenek sürgős munkaalkalmakat, hogy a földmunkások ós a kubikosok, a munkához nem jutott munkanélküliség munkához, keresethez és kenyérhez juthas" son. Különösen nehéz a helyzet .azokban a nagy agrárvárosokban, ahol a kubikosok százaá és ezrei vannak, nevezetesen Csongrád és Békés vámegye nagyobb városaiban, Szolnok megye nagyobb városaiban, de nem jobb a ^ helyzet Hajdú, megye nagyvárosaiban sem, különösen Debrecenben. Éppen ezért a legsürgősebb intézkedéseket kérjük. ..,,,,„, De ha már a munkanélküliség kérdéséről beszélünk, a továbbiak során nem szabad, figyelem nélkül elmennünk az aratási munka latóknál történő visszásságok mellett sem. Az egyik földmívelésügyi miniszteri rendelet kimondja, hogy az aratógépeket nem szabad használni az aratási. imíunkákban. Ennek r ellenére vigan aratnak az ara tógépekkel és a munkanélküliek • számát ezzel m szaporítják. Leszögezzük, hogy mi hivei vagyunk B, mezőgazdaság gépesítésének, mi azt szeretnénk, ha minél tökéletesebb felszereléseket és gépeket alkalmazhatnánk a mezőgazdaságban,-de az a felfogásunk, hogy gépekkel nem szabad az embereket, munkásokat, mezőgazdasági dolgo; zókat munkanélküliekké és kenyértelenekké tenni. Éppen ezért sürgős intézkedéseket és erőteljes rendszabályokat kérünk azokon a vidékeken, ahol a rendelet ellenére az aratógépek mindezideig munkában vannak. Saját szemeimtmel győződtem meg erről például Békés- és Csongrád megyében, valamint Szolnok vármegyében. De amikor ezekről, a, kérdésekről beszélünk, ugyanakkor van nekünk, még egy másik fájó kérdésünk is. A közellátásügyi minisztérium a közelmúltban kiadott egy rendeletet, amely az aratásról és a cséplésről, illetve a gabonabeszolgáltatás'okról és egyéb hasonló dolgokról intézkedik, az • 101507/1947. közellátási miniszteri számú cséplési rendelet. Ennek 5. §-a 1. pontjában 'azt mondja, (olvassa): »Gabonából a gazdálkodó a szerződés szerint járó arató és cséplő részt természetben kiszolgáltathatja a (munkavállalónak. A kiadott arató és cséplő rész a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésébe nemi számit be«. Ha meg akarjuk védeni az elesetteket, a munkanélkülieket, vagy a munkanélküliből lett munkavállalókat, akkor ezt a rendeletet — mi úgy gondoljuk, — a legsürgősebben meg kell változtatni, mert- amikor ez &

r rendelet kimondja, hogy »természetben szolgáltathatja ki«, ez azt jelenti, hogy újabb visszaélésekre