Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-146

Sl7 À. nemzetgyűlés 146. ülése 1947. szes magyaroknak érdekében kérem, mérlegeljék, erdemes-e egy pyrrhusi győzelmet nyerni most és azután viselni a konzekvenciákat? Nem érdemesebb-e összefogni! Hiszen mindnyájunkat egy vesztett 'háború tengere 'környez, úgy vagyunk, mint; azon a sziklán az asszony, meg az oroszlán. Vájjon méltó-e hozzánk, hogy nekitámadunk egymásnak, — ha meg is van erre a lehetőség — ahelyett, hogy összefogunk őszinte, igazságos érzessél, igazságérzettel és egymás irlán.ili- megbecsüléssel? (Török Júlia Oszd): Konklúziót!) f Egy ilyen felszólalásom alkalmával a túlsó oldalról egyik t. képvisel őt ár sam azt mondotta: ámen! Az ámen azt jelenti, hogy: igen, úgy legyen. Én tehát kérem, hogy arra, amiit most mondottam, feleljék rá a lelkükben, a lelkiismeretükben hogy ámen. Mérlegeljék -azt, nem az egyetlen méltó, igazságos és okos-e hogy mi most összefogjunk és ne tiporjuk Ip egymást. Mondjuk rá, hogy ámen, és senki sem fogja megbánni- (Éljenzés és taps a pártonkívülieknél. — Spitálszky Károly (sad-) gúnyosan: Adjatok választójogot a fasisztáknak, ugye?) Elnök: Szólásra következik a feliratkozó tib szónokok közül? Pásztor Imre jegyző: Acsay László! Acsay László (pk): T. Nemzetgyűlés! Az egyenlőség és a szabadság pilléreire felépített . demokráciának — azlt hiszem, valaimenin.yien tudjuk, vagy 'legalábbis ennek a teremnek jelentős része kell, hogy tudja — két hatalmas veszedelme viata. Ha ezt a demokráciát nem kellő megalapozottsággal, nem kellő demokratikus neveléssel veszi át egy nemzet és n.sm kellő mértéktartással alkalmazzák annak vezetői, akkor elhaijolihatik vagy ,a diktatúrák vagy pedig iaz anarchia felé. Erire iá kérdésre) Moór Gyula igen t. képviselőtársunk egy nagyon finom tanulnia-' . nyában bővebben kitért. Nem akarok most indokaira kitérni, csak emlékeztetni akarom at. Nemzet gy ülést, hogy a demokráciáknak e két veszedelmiei között— ahogyan Moór Gyula kiépviselőtárisunk annakidején írta a tanulmányában, — e 'két örvény között csak nagyon nehezen lehet eljutni a megszilárdított* erős demokráciához. Sajnos, a fiatal magyar demokráciát az egyik örvény elkapta: sajnos, a mi demokráciánk elhajlott a diktatúrák irányába. (Úgy van! Ügy van! oJ párionkívülieknél. — Reicher Endre (pk): A pártdiktatúra irányába!) - Ha mélyebben vizsgáljuk, meg is érthetjük ennek az okát. Két évtizeden keresztül penetrálták a magyar közszellemet a diktatúrás feli fogásokkal és sajnos, ennek eredményét itt még moist is látnunk kell ebben a posthitlerista korszakban, amelyben vergődik még mindig ez a magyar nemzet, amikor politikai irányzatok — elismerem — nem fasiszta célokkal, de fasiszta jelleggel és különösen fasiszta módszereMílel küzdenek még mindig ebben a politikai arénában. (Felkiáltások a pártonkívülieknél: így van!) Az 1945-ös novemberi választás annakidején tényleg megteremtette a lehetőséget, hogy egy tiszta, tényleges politikai demokrácia legyen ebben az országiban és egy tiszta demokráciában élhesse ki a nemzet a maga politikai, és gazdasági életéit- A nemzetgyűlés öszszeülése után meg is alkotta ennek Magna évi július hó 23-án, szerdán, 518 Charta-ját, az 1946:1. törvénycikket. Sajnos azonban, ha figyeljük a parlament működéséinek további menetét, és ha figyeljük az egész magyar politikai élet síkján és annafe 'teljességében a tovább történteket, azt kell látnunk, hogy messze eltértünk a magyar demokrácia alaptörvényétől. Nem igyekeztünk arra, hogy ennek a fiatal demokráciának a vadhajtásait lenyesegessük és a vezetőség — érteim rajta az ország politikai vezetőségét — nem igyekezett arra, hogy ez a demokrácia minél jobban kiteljesedhessék, hogy ez a. magyair demokrácia, amelyre elsősorban a magyar falvak népe köztel két évtizede és .még régebben is vágyott, a maga teljességében- érvénye sülhessen a magyar politikai életben^ Sajnos, azt. kellett tapasztalnunk, hogy a kivitelezés során, a legszebb gondoláitok is éppen az ellenkezőjét; érték el annak, aminek szánták. Ha vógigteikimltün^ az elmúlt másfél vagy két esztendőnek politikai életén, ott is azt kellett tapasztalnunk, hogy nem törekedtünk a magyar népnek Ígéretünket beváltaiad és megadni a községi választásokon keresztül a magyar falvak autonómiáját. ígértük, de nem adtuk- meg, hogy tényleg a saját kezébe vehesse saját sorsának irányítását. Többszön'i ígérgetés után is mindig elsikkasztotta ez à demokráciái a magyar népnek tett egyik legnagyobb igéretét. Pedig 'éppen ezek. a kdis községi autonómiák lettek volna azok. amelyeken keresztül demokráciára nevelhettük volna a magyar népet- (Gúnyos felkiáltások a kommunistapárton: Önök?) Ezek a községi autonómiák biztosították volna, hogy egy demokratikus közszellem alakul ki. a legszélsőbb rétegekben, a legnagyobb dimenziókban. D/e ha befelé tekintünk és nézzük ennek iái nemzetgyűlésnek a működését, iákkor is azt kellett tapasztalnunk, hogy sajnos, hiányzott belőle az igazi parlamentarizmus, az igazi demokrácia szelleme. (Egy hang a kommunistapártról: Az összeesküvés?) Ha a kormányzalt ide is dobott időnkint egy-egy javaslatot, *a legfontosabb javaslatokat is sürgősséggel hajszolták keresztül, nehogy azt komoly megfonto-ás és tárgyalás után ia magyar, nép igényeinek, a demokrácia szellemének megfelelően liehessen átalakítani és a törvény tényleg maint értékes darabja a magyar Corpus Jurisnak kerüljön bele a törvénytárba. Magábanvéve talán egy apróságot fogok említeni, de méltózitlassék elhinni, hogy ez refleiktorszeTŰen világította mieg az elmúlt kiélt esztendő parlamenti életét: 'legtöbbször teLjesien üres miniszteri padsorok előtt folytak 1© a parlament ülései. (Pászthory István (pk): És csinálták a'rendeletisiket!) A parlamenti ülések idejére állandón minisztertanácsokat hívtak ölsBze, ezzel] is jelezve, hogy nem törődnek az ülésezéssel, ez számukra csak nyűg, csak Dehler és megmutatják azt, hogy ők nem kívánnak ennek a testületnek működésében részt venni. Higyje el a t. Nemzetgyűlés, ez kicsiny dolognak látszik, de ezen keresztül egy egész szellem megvilágítódott. És ha nézzük más téren, t. Nemzetgyűlés, például a közigazgatás terén» hogy rögtön igyekeztünk-e a demokráciát és azokat ai helyes gondolatokat, amelyek a közigazgatás javítása terén felmerülték. demo? kratikus szellemben végrehajtani., akkor is be kell most itt az utolsó üléseken őszintén vallanunk, hogy ezek a kísérletek és ezek az el33*