Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-143

433 A nemzetgyűlés 1íH,. ülése 19â7. felél meg' a valóságnak az az állítás, amely bennünket fasisztái pártinak jelöl meg. Meg" kell állapítanom, bogy bár nem mindenben értettem egyeit pártomnak és képviselőtársaimnak egyes ' geszll:ióival, a fasizmus vádjára semmiféle alapot nem találtam. Szembenülő képviselőtársaim erre talán azt ' •mondják, hogy tévedtem. Lehet, de a tévédé" sémiről engem vagy akár a magyar társadalma t meggyőzni (bepólyál'' fejére és arcának Kerüléseire mutat) .ezek az eszközök a legkevcsbbó alkalmasak. És ezek a legkevésbbé al" Ikalmiasák meggyőzni bennünket és a magyar társadalmat ártól, hogy mi vagyunk a l'a s iszlak, önök aêdig a demokraták. De még tüizeftesebb ílelkiismeíretvizsgálíatnaik vetettem alá sajátmagamat: miiért vagyok én fasiszta? Szocialista nyomdászember gyermeke vagyok, már a nagyapám is művésze volt a inyomidászmesiteirségnek. Egyik nagybátyám Nádor Lajos, aki szintén nyomdászsorból küzdötte fe] magát, évtizedekig volit fővárosi törvényhatósági bizottsági tag a demokratapárif, képviseletében, A másik nagybátyám, Palinay Levente, gyömrői lakos, csak annak köszönhette, hogy megmenekült a terrorlegények karmaiból, hogy igazolni tudta. régi szabadkőműves tagságát. A demokráciát én nemcsak könyvekből ismerem. Hosszá esztendőket! töltöttem a nyugati és tengerentúli demokráciákban, így Ausztráliában, ,a munkásság paradicsomában is. Bennem a demokrácia az élmény erejével él. ' De éppen így az élmény erejével él b ennem a testi munka- tisztelete és megbecsülése is, hiszen voltam napszámos, taxisoff őr, lakatos, gyári munkás. Semmiféle fasiszta vagy jobboldali pártnak vagy társadalmi egyesületnek soha tagja, nem voltain. Az egyetemet elvégeztem anélküli, hogy valaha bármelyik bajtársi egyesületbe beléptem volna. De tagja voltam az Egyetemi Körnek, amelynek tanár elmöike Szekfü Gyula volt és amelyet éppen baloldali volta miatt oszlattak fel. Az egész iiyiliasuralom alatt két földhözragadt zsidó egyént bujtattam a lakásomon. Anyám nyolcai-tízet bujtatott és táplálip az üldözések "idején. Keresgélhetnek képviselőtársaim áTfasiszta időkben megjelenít, írásaim között: azokban egyetlen mondatot sem fognak találni, amelyet akárcsak kényszer hatása alatt is úgy fogal•maztam volna,, hogy abban ima is bármi-féle kivetnivalót lehetne találni. De megvizsgáltam az ostrom óta tanúsított magatartásomat, is: nem váltam-e fasisz^ tává most? Mert elképzelhető láiz is., hogy aki ínyiljttan a (fasiszta-Teri dszer ellenfele ; voltam a rendszer uralma idején, talán most jutót- , tani más meggyőződésre, amikor a fasizmus méltán megérdemelt üldöztetésnek vain kitéve. Tegyük .fél, hogy a munkáspártok .a legilletékesebbek megállapítani azt., hogy ki a fasiszta és ki a jó demokrata. Nos hát, meg kell állapítanom, hogy- sem mint a XI. kerületi .kisgazdapárt elnöke, sem pedig mint képviselője, fővárosi bizottsági tagja, vagy mint a szabadságpárt képviselője soha nem tettem, nem mondottam, nem írtjaim semmit, ami alkalmat, szolgáltaított volna a munkáspárti sajtó támadásainak. Parlamenti felszólalá"' saimban is mindig a Legteljesebb mértékbe« a tárgyilagosságra törekedttem és ugyanezért nem vettem részt csipkelődő, személyeskedő közbeszólásokban, nem opportunitásból, hanem NEMZETGYŰLÉSI üíAPLÓ Vili. évi július hó 21-én, hétfőn. .434 mert ez meggyőződésemmel és Ízlésemmel ellenkezett. Ezekutáh nem tehetek mást, mint fel keli mentenem magam a fasizmus vádija alól. Dixi et salvavi animant meam! T. Nemzetgyűlés! Politikai és anyagi értelemben • is •• tiszta tógával hagyom el a fórumot, Ezért minden okom megvolna, hogy könnyű szívvel. távozzam, de szívem nehéz, mert ^mélységes szomorúsággal és fájdalommal, látom, hogy a magyar demokrácia zsenge palántája hogyan süllyed a könyörtelen téls kiméletlen terrorizmus mocsarába. Utolsó szavaimat a Mindenhatóhoz iiiiéízieirn.^ Kérem az örökfkévalo Istent: tegyen esodájt, világosítsa meg az elfogultságtól elborult elméket, adja vissza a lelkek békéjét, mentse meg ezt a szerencsétlen magyar népet., amely bizony megbűnhődte már a multat s jövendőt! (Élénk éljenzés és taps a szabadságpárton és a pártonkivülieknél. A szónokot ugyanonnan üdvözlik.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A házszabályok 47. §-ának (2) bekezdése értelmében a bejelentést a nemzetgyűlés a mentelmi bizottsághoz teszi át. Napirend szerint 'következik a miniszterelnöknek az 19-16—47. évi hivatalos statisztikai ímun'kateirív tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentésének, tárgyalása. Sári Ignác előadó urat illeti a szó. Sári Ignác (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedéstügyi, valamint pénzügyi bizottsága július 16-án együttes ülésen tárgyalta a miniszterelnök úrnak az 1946—47. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentését. Az elfogadott jelentéssel kapcsolatban legyen szabad rövid isimer te tiést adnom. Az .1929:XIX. te. elrendelte, 'hogy minden olyan statisztikai felvétel, amely nem belső igazgatási célt szolgál vagy nem csupán helyi (jelentőségű és amelyet valamely állami ön/koonmányzati hatóság vagy hivatal,

r továbbá törvény által alkotott testület és intézet -akár közvetve, akár közvetlenül végez, központi (irányítás alatt álljon.. Az idézett törvény szerint a miniszterelnök a. hivatalos statisztikai munkatervet minden évben jóváhagyás végett a. nemzetgyűlés elé terjeszti, hogy^ az adatgyűjtés idejében megindítható, illetőleg fennakadás nélkül folytatható legyen. Ez a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentés ezúttal' túlnyomó részben a Központi Statisztikai Hivatal munkásságára terjed ki. A munkatervben felsorolt adatgyűjtésiek jelentős része már szerepelt az országgyűlés által korábban jóváhagyott munkaterveikben és _ ÖZ adatgyűjtéseknek csak kisebbik része a hi va- . .liaios statisztikai munkatervben első évben szereplő új adatgyűjtés. A hivatalos statisztikai munkatervben elsőízben szereplő adatgyűjtések közül a háborús események következtében előállott károk, a hadi és polgári gondozottak összeírása, valamint a délszláv nemzetiségűekre, a közmunkára kötelezettekre, a szomszédos államok területéről átköltözöttekre vonatkozó statisztikai felvételek az érdekesebbek. A Központi Statisztikai Hivatalnak ezen a, tevékenységén felül még két nagyszabású munkájáról kell megemlékeznem, amelyek aktualitása igen nagy jelentőségű. Az egyik volt a bákeelőkészítéssel kapcsolatos tevé28