Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-139

377 A nemzetgyűlés 139. ülése 1947. évi július hó 3-án, csü. örtökÖn. 378 gyón sokszor — nagyon jól tudjuk — az igen t. baloldal is helyesnek tartott, de amelyeket elvetettek csak azért, mert olyan helyről joitt az ia javaslat, amely a sikert, jobb megélhetést, karrierleheitőségét nyújtó koalíciós pártokon kívül áll. (Ugy van! Ugy van! — Taps a szabadságpárton és a pártonkívüliek soraiban- — Justus Pál (szd): Mióitla ellenzéki a képviselő úr? — Révész Ferenc (szd): Mióta kirúgták a kiisigazdapárltiból^ .azóta elllenzéki! — Stiihmerné Oberschall Ilmä: De parlamentáris kifejezésekelt

1 használ!) Mi •tetszik? (Révész Fe reitic (szd): Nem ismétlem! — Spiíálszky Károly (szd): Hány napja ellenzéki? — Kondor Imre (pp): A váJkusiztáskor ellenzékinek jött be?) Képviselőtársam " semíniféle ' megjegyzéssel nem fog arna bírni és rávenni, hogy volt páritom ellen valamit is szóljak. (Helyeslés a pértonkívüliek soraiban és a szabadságpárton.) Mert mondok önnek, képviselőtársam, valamit. Lehet, hogy engem annak a, pártnak vezetősége kitette onnan, (Hegymegi Kiss Pál (msz): Nem a törvényes pártvezetőségi!) én .azonban nem a pártvezetőség h\ve voltam, nem a pártvezetőséghez mentem, (Justus,Pál (szd): A mandátumért hová ment?) én az ideálért és .az eszméért mentem oda. Az eszme és laä ideál örök, a " pántvezetőség múlékony, és én mindig ott í*£zek az ideál és az eszme, szolgálatában. (Elénk éljenzés és taps a szabadságpárton és a pártonkívüliek soraiban. — Révész Ferenc (szd): A mandátumát kitől

1 kaptái? A mandátumát elfogadta, a pártvezetőségtől, azt nem adja vissza! — Vásáry József (msz) Révész Ferenc (szd) felé: Nagy Ferencet de sokat dicsérte! — Oltványi Imre (kg) közbeszól. — Nagy Vince (misez): Oltványi, a vezérférfiú az't mondotta, hogy frázis a kisgazdapárt, mint eszme! — Oltványi Imre (kg) ismételten közbeszól. — Zaj-) Én a, kisgazdapártnak a tagja voltam, de nem voltam jobboldali párttag, és nem voltam a kémelhárító szolgálatában. {Nagy taps és felkiáltások a szabadságpárton és a pártonkívüliek soraiban: Ó! Ó! Ki volt a kémelháríltó? — OÍitványi Imre (kg): Felelni fognak ezek ,a képviselők! — Nagy zaj és felkiáltások a szabadságpárton és a pártonkívüliek soraiban: Ki volt az? — Oltványi Imre (kg) : Felelni fognak! — Dénes István (pk): Ki volt az? Tessék megnevezni! — Folytonos zaj- — Révész Ferenc (szd): Dénes provokációja! — Zaj. — Állandó felkiáltások ' a szabadságpárton és a pártonkívüliek soraiban: Ki volft iaz? Halljuk továíbb! — Justus Pál (szd) gúnyosan: Támogassa tovább a kormányt! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Vándor Ferenc (pk): T. Nemzetgyűlés !

( A hároméves tervről szóló javaslat tárgyalása során is felmerült bennem egy aggodalom és ezzel kapcsolatban Justus Pál igen tiképvis'eíliő társamhoz intézmélk &gy kérdést. Amikor képviselőtársam múltkor a három^ éves terv biztosításáról ' szóló törvény javaslathoz szólt hozzá, egy roppant meglepő^ kijelentést 'hallottam tőle, ajmikoir önmagát, és pártját .szembeállítván az ellenkező gondolikodásuakkal, ezekről visszatérően és állandóan mint ellenségekről beszélt, mondván, hogy: ellenségeinkkel "szemtrn nincis az ,a hatalom, amely megakadályozna bennünket, a szocializmus megvalósításában. (Justus Pál (szd): Nem kérem, csak a terv ellenségeivel szemben! — Egy hang a szociáldemokratapárt oldaláról: A nemzet ellenségeivel szemben!) Itt szocializmusról és ellenségekről beszélt-a képviselő úr! (Révész Ferenc (szd): Találva érzi magát a képviselő úri) Igen i képviselőtársam, én azt hittem, hogy mi közöttünk meggyőzésnek, tárgyalásnak van helye és szüksége, (Nagy Vine© (msz): Ajaj! Meggyőzés!) és hogy nem fogjuk egymást ellenségként kezelni, akit nem lehet becsülni és tisztelni, hanem akit legfeljebb csak elpusztítani liehet. (Nagy Vince (msz): Ezt akarják ők!) Igen, t. Nemzetgyűlés! Ezekután legyen szaibad áttérnem a konkrét javaslatra. (Justus Pál; (szd): Milyen párti a képviselő úr? — Derültség a szocicáldemokratapárton.) Azt ol-» vasom ennek a javaslatnak indokolásában, hogy a hároméves gazdasági terv végleges .számadatai csak most váltak ismeretesekké. Most harmadnapja, amikor számonkérték az ügy előadójától a hároméves tervet, ő azt mondotta, hogy: kérem, ez a terv ismeretes már majdnem mindenki előtt, (Spitálszky Károly (szd): Ugy is van! — Ellentmondások a szabadságpárton és a vártonkívülieknél.) ismeretes a kormányzat előtt, ismeretes a pártok előtt, (Andrássy Dániel (kg): Es a képviselő úr előtt is!) szóval mindenki előtt. Elfogadom ezt az állítást, igen t. képviselőtársain, do. akkoir most miért mondja ennek a javaslatnak az indokolása, hogy csak most, július 2-án lettek ezek az adatok ismeretessé? Ki és mikor' akart bennünket félrevezetni? Az az előadó, aki három nappal ezelőtt ült az előadói emelvényen és azt mondotta, hogy mindenki elŐU már régen ismeretesek, vagy pedig most akar-, nak félrevezetni, amikor azt mondják, hogy csak éppen most lettek ezek ismeretesek? Éppen ezéirt én azf kérném, állapítsuk meg, hogy miért nem lett határidőre elkészítve ez a költségvetési Hiszen a tervgazdálkodások jelszavának korszakát éljük. Nem lehetett -volna tervszerűen végrehajtani ennek a költségvetésnek az előkészítését? Talán azt akarja mondani a kormányzat, hogy a ^közhivatalokban nem dolgoznak, szabotálnak és ezért nem készült el ez a költségvetés? Azért teszem fel ezt a kéirdést, mert attól félek, hogy ebben a határidőre való el nem készítésben is politikum van a kormányzat különleges céljai érdekében. (Felkiáltások a szabadságpárton és a párton" kívülieknél: Ugy is van! — Lábady Antal (msz): Hároméves tervszerű tlenség! — Nagy Vince (msz): Rendeleti kormányzás!) Igen t. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy pénzügyi felhatalmázást is foglal magában ez a javaslat és különös tekintettel arra, hogy ismételten sürgősség kimondásával tárgyalunk, nincs időm és módom részletesen megindokolni elutasító álláspontomat és ezért csak röviden fejtem ki aggályaimat, amelyek airra késztettek, hogy a törvényjavaslatot ne fogadjam el. Mélyen t Nemzetgyűlés! Egy beígért választás előtt állunk (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt soraiban.) és itt megint meg kell valamit mondanom. Ahogyan az újságokban olvastam, a miniszterelnök úr azt mondotta a maga többségi pártjának, hogy az új választások előtt 'feltétlenül megtartjuk,. mert meg kell tartanunk, a költségvetés tárgyalását. Debrecenben már határidőt hallottunk az újabb választásra, ma pedig egészen november elsejéig eltolják a költségvetés tárgyalását. Inkább csak egy jóakaratú kérés és> figyelmeztetés akar ez lenni a miniszterelnök úr felé: ne kö-