Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-139
363 A nemzetgyűlés 139. ülése 19Í7. évi július hó 3-án, csütörtökön. 364 T. Nemzetgyűlés! Taksonyi János képviselő úr a ímezőgazdasági érdekeltségek sérelmei és 1 a kettős búzaár, kérdésiéiben napirendelőitlti felszólalásra kért tőlem engedélyt. A képviselő úrnak a felszólalásra az engedélyt megadtam* Taksonyi János képviselő urat illeti a szó. Taksonyi János (kg): Mélyen t. Nemzetgyűlést! (Halljuk! Halljuk! a kisgazdapárton, valamint a szabadságpárt és a pártonkívüli képviselők csoportjóban.) A mezőgazdasági érdekeltség nevében — mint a parlamenti parasztkép viselők csoportjának egyik tagja — kívánok felszólalni. Előre leszögezem, hogy engem céljaim elérésében a legjobb szándék, a koalíoiós paritok együttműködésének szolgálata vezet, d)e ká kell jelenteméin, ' .hogy érzéseim, szerint à mezőgaz dasági 'érdekeltség még mindig nemi érte el ai célját, nem .érte el azt, almit! megérdemelt. Dicsőséges» himnuszokat hallunk itt zengeni a magyar parasztságról, de amikor megcáfolatlanul igazságost ügyeket tárunk elő, sajnos, nem kapjuk meg azt, amit szeretnénk. (Perr Viktor (pk): Nagyon messze van tőlük!) Én (tudom, hogy nehéz! a helyzeti. Láttam, hogy az illetékes tényezőkben, akik sorsunkat • intézik, különösem az, egye® miniszterekben, helyenkint megvan a jóindulat, de amikor együttesen hoznak határozatot, még mindig nem tudjuk elérni azití az eredményit, amelyei pedig a magyar mezőgazdasági érdekeltség, a magyar mezőgazdasági munkásság megérdemel. (Ügy van! Ugy van! a kisgazdapártion.) Mi ennek az oka? Szerintem elsősorban az, hogy az 5,200.000 főnyi magyar parasztság emég miinidlig nem (tudott akkora erkölcsi tekintélyt szerezni magának, hogy megalkothassa a mezőgazdasági érdekképviseletről «szóló törvényt, (Ügy van! Ugy van! a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban, valamint a pártonkívüli képviselők csoportjában, — Pászthory István (wm): Ki akadályozta meg ezt?) Ha ezt megcsináltuk volna, (Pászthory István (mszi): Ugy van: volna!) akkor .tényleg egyenrangú fél lehelt 1niéhk 1 a többi társadalimii rétegek, főleg az ipari munkásság mellett, amellyel — állítom — egyenrangú félként szeretnénk küzdeni és harcolni a demokráciában. Az ipari munkásság érdekképviseleti szerve a szakszervezeit. Ez, nagyon helye® is. így eredménye® munkát tudnak végezni, hiszen ebben az országban már minden társadalmi réteg szakszervezetben van. Megvan a szakszervezete • a munkálsoknak, a pedagógusoknak, a jogászoknak, sőt a zenészeknek is. A magyar parasztságnak azonban még mindig nem volt módja arra, hogy megalkossa a maga érdekképviseletét. (Gyulai József (kg): Az (negyedrendű polgár ebben az országban! A paraszt, az nem számít!) Erre szeretném felhívni a Ház és sorsunk intézőinek figyelmét. (Nagyiván János (msz): Csak jelszavakat hangoz taiítaak!) , Nekünk magyar parasztoknak nem lehetnek külön szakszervezeteink. Nem; lehet külön kapás, kaszás, permetező vagy nem tudóim milyen szakszervezetünk. Nekünk egy érdekképviseleti szervezet kell, amely eredményér sen megvédi érdekeinkéit, (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton.) Az lesz az egyik igazi demokratikus, eredményes munka, ha a nemzeltigyűlés ési a pártok közösen, az egész, világ elé tárják, hogy a magyar parasztságnak megvan ai maga erkölcsi súlya és tekintélye. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton és a pártonkívüli képviselők csoportjában.) Ennek mielőbbi megvalósításait kérjük. (Nagy taps a kisgazdapárt, valamint a szabadságpárt oldah Ián és a pártonkívüli képviselők csoportjában. — Pászthory István (msz): Jogokat a falusi népnek!) < Mivel azonban ezt kiküzdeni még nem tudtuk, úgy éreztük, a helyzet parancsolja, hogy valamiilyen formában össze kell hoznunk a parasztságot, hogy így közös érdekeinket az illetékes tényezőknél tolmácsolni tudjuk. így alakítottuk meg a magyar parlamenti parasztképviselők csoportját, (Éljenzés a szabadságpártról. — Egy hang ugyanonnan: Neenl sokat adnak rá!) Ebbe meghívtunk minden pártbeli parasztot, közös elhatározási nélkül soha egy lépést nem, tettünk., Ahol be tudtuk bizonyítani igazunkalt megcáfolhatatlanul, történitek is intézkedések közbelépésiinkrei Például nagyon helyes intézkedés történt akkor, amikor a parasztság megkérdezése . f és beleegyezése nélkül a járlatlevelekre kirótt 30 forintot megváltóztaiUták, mert ma már 1 az állam tulajdonában lenne, az az állat, ha mindannyiszor meg kellett volna fizetni a jártatlevél es a külön passzus díja címén ezt az összeget. Első kérésre — elismerjük — el is intéztek eat a jogos kérésünket. A másik ilyen kérdés a vámgabonával, a dézsmagabonával kapcsolatosan merült fel, ott is; történtek kedvező rí TI 'ijpy 1Í o dós o"k • Nekünk, parasztoknak, fő célunk az, hogy ebben az országban először is békesség legyen, másodszor pedig meglegyen a vagyoni, a szer mélyi biztonság, azután a stabilizáció. E)» nincs jó pénzünk, erre legelőször is nii parasztemberek fizetünk rá. Példa érre az infláció ideje. . ;•••. Eladtam egy tehenet egy mezőgazdasági szakiskola részére, —tehát nem. is utolsó tebem volt az — de mire a szakiskola megkapta a kölcsönt a bankban, hogy engem ki tudjon fizetni, a 40.000 pengős tehén árából nem tudtam a csizmámra két féltialpat ráveretni. Ilyen veszedelmes az infláció! Nekünk tehát az infláció a legrosszabb.' De rossz ez w legutolsó pozíeiót betöltő embertől kezdve a legnagyobbig mindenkinek, menti ha infláció van, akkor bizonytalanság van. Ennek elkerülése végett kell szóbahoznom egy problémát, mégpedig az agrárolló kérdéséi Higyjék el nekem, hogy az első világháború után az agrárolló szintén az ISigrárérdefeelitség terhére nyílt meg, pedig akkor kedvezőbb helyzetben volt az ország, mert akkor a gyáripar és az üzemek nem voltak annyira tönkretéve. Most, amikor a (stabilizációt akarták biztosítani és újból megállapítotlták a mezőgazdasági termeivények árátl, az agrárolló nyílása még nagyobb lett. pedig be kell ismerni, hogy már az 1938-as agrárolló is a mezőgazdasági érdekeltség kárára volt. (Pászthory István (msz): Mikor volt nem annalkt iá' kárára?) Be kell ismerni, hogy ebben az országban üresek lettek a gyárak, elrontották a gépeket, tényleg nehéz helyzetbe kerültek az ipari érdekeltségek és az ipari üzemek. (Egy hang a
