Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-138
335 A. nemzetgyűlés 138. ülése 1947 formában és^ nyomatékos módon kifejezésre' juttatott kivan ••sí', gnak is megfelelően gondoskodni kíván magyar földön a magyar függetlenség: kivívásában hősi halált halt szovjet katonák emlékére emelít emlékművek és az eleseitifc szovjet katonák elhelyezésére iszolgáió köztemetők kegyeleti gondozásának biztosításáról. Kétihty Anna képviselőtársunk a békeszerződés ratifikiálásárótL 1 szóló vitában azt mondottja, hogy a magyar! nemzeit, a magyar köztársaság minst fizet ia békeszerződésben azért. amit az előzőleg politizáló elődök elkövetitek és végrehajtottak. E törvényjavaslat beterjesztésével a magyar nemzetgyűlés ésí a magyar törvény hozálsi ugyancsak fizetést, kíván teljesíteni; nem anyagiakban, de erkölcsiekben f fizet a Szovjet Birodalomnak azért, hogy megszabadító tífc bielnnünkeiti és: iaz ország terüleltétt a nemet; náci hordákltól. Ezért a ítényért, valamint politikai helyzetünk restaurálásáért, fizet • moslt a. nemzetgyűlés és a magyar nemzet. . A magyar nemzett történelmének első szakaszában gyakran érintkezett az OroszbirodalommaL a legutóbbi századok alatt azonban csak három ízben. Először, amidőn az osztrák császár kérésére és az orosz cár narancsára 1849-ben túlnyomó erőben lévő • orosz csapatok vonultak Magyarországra, hogy véget vessenek Európa legosodál a tbsabb forr adat m ának, szisbads ágharcániaik, az 184fras szabadságharcnak. Másodízben iaz első világháború alaitt érintkeztünk az Oroszbirodalommal, harmadízben pedig most,, amidőn megszabadítottak bennünket a náci rabszolgaság: bilincseitől. A Szovjetbirodalom katonái ezzel ;a cselekedettel expiálták a cári Oroszországnak a miagyar nemzet, ellen elkövetett hibás lépését és fegyveres eljárását. Hogy az Oroszbirodalom a múltnak ezt a hibáját ezt megelőzőleg is el kívánta tüntetni, legyen szabad a t. Nemzetgyűlést a volóci aktusra! emlólkteztetlnem, amidőn a szovjet hlstialom .nemes gesztussal ismét a magyar nemzet birtokállományába engedte át azokat a megszentelt! zászlókat, amelyeket a cári orosz hadsereg 1849-ben Magyarországon zsákmányolt, majd hadizsákmányként magával vi 1 !. Erkölcsi bátorságot ' mutatott ez " a szovjet1 lépés, amely a kitörés előtifi álló ;• újabb világháború küszöbén m alkalmasnak látszott arra, hogy a nemzet felismerje a Szovjetbirodalom őszinte baráti szándékait irántunkt. Sajnos, be kell vallanunk, hogy a nemzet! akkori vezetői nem tudták gyümölcsöztetni ezt a lépést, nem tudták magasra emelni a visszakapott zászlókat és nem tudták meghirdetni azt az új szabadságharcot, amely 'hivatva lett volna a m agyainépet teljes integritásában elvezetni arra az útra, amelyeit! szabadságharcos múltja révén különbéin már régen kiérdemelt. De van még egy másik ok is, amiért a magyar nép törvényes rendezés .nélkül is tiszteletben kívánja «tartani a hősi halált halt szovjet; katonák temetőit és emlékműveit. Ez pedig a személyes bátorság tisztelete. ; A magyar nemzet, a magyar: nép a múltban is és ina is, ebben a különben anyagias világban is őszinte tisztlelettel és bámulattal adózik nemzetiségre való tekintet nélkül azoknak a hősöknek, akik Magyarországon, egy számukra idegen országiban, idegen földön, idegen célokért képesek voltak életüket akár földi, akár pedig légiharcokbam kockára tenni és ha a? sors úgy hozta magával, feláldozni. A magyíair nép, a magyal* nemzet, anniak minden fia meleg érzéévi július hó 2-án, szerdán. 336 sefktől eltelve gondol azokra '& harcosokra, akik akár Skóciából, akár a Jeniszei, vagy a Mississippi vidékéről, a Káspi-íenger. vagy a Volga- mellől indulva harcba, magyar földön áldozták fel életükét és fiatalságukat. Ha nem miattunk, magyarok miat^t történt volna ez az áldozat, akkor is tiszteletreméltó, nemes csele" kedet lett volna. De mert miattiunk is és a magyar köztársaság, ai magyar ucinzot szabadságáért is ••történt, a nemzetgyűlés törvényt kíván hozni, amelynek segítségével figyelmeztetni akar minden magyar embert, minden magyar állampolgárt, hogy a demokratikus köztársaságért hozott áldozatot a köztársaság minden polgárai kegyeletté'] tartozik megbecsülni. A megbecsülés legkifejezőbb módon akkor látszik biztosíthatónak, ha a szóban lévő emlékművek és temetők céljaira szolgáló. területek egyrészt kisajátíttaitiiak, másrészt közületi gondozásba kerülnek. A törvényjavaslat 1. §*a — ennek a felfogásnak megfelelően — ezeket a területeket közterületté nyilvánítja, illetőleg módot! nyújt ezeknek a területeknek gyors úton való megszerzésére. A 2. §. a kegyeleti gondozással járó iteendőket az érdekelt községek és városok feladatkörébe utalja. A 3. i. a törvény elien vétők büntetésének Ikiszabásáról . intézkedik. Végül a 4. §. a hatálybalépésről és ia> végrehajtási intézkedésekről szóló rendelkezéseket tartalmazza. T. Nemztgyűlés! Bajcsy-Zsilinszky Endre ravatala előtt Puskin követ, a szovjet állani hivatalos képviselője ki jelenítette, hogy a. Szovjet Magyarországot önálló, független ós szabad állaimnak kívánja elismerni. Az önállóság önálló gondolkozással és önálló nemzeti ku'túrávál jár együtt. Ennek az önálló kultúrának és humanitástualk nevében arra kérem képviselőit ársaimat és rajtuk keresztül az egész mgyar nemzetét, hogy ezt a kijelentést, amelyet a Szovjetbirodalom képviselője egy> a szabadságért halt hősi vértanú ravatala előtt tett, háláljuk meg hasonló lovagiassággal és a törvényjavaslat elfogadásával jelentsük fka,- hogy azokait a sírokat és emlékműveket, amelyek alatt a Szovjetbirodalom valamennyi Magyarországon elesett katonaj'a< nyugszik, a nemzet gondozásába veszi és amíg szabadság lesz ezen a földöm, gondozni fogja és kívánja. Kérem a törvényjavaslat elfogadása/ 1 . (Helycslés\, és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! Pásztor Imre jegyző: Padányi Gulyás Béla! Padányi Gulyás Béla (kg): T. Nemzetgyűlés! A magyar nemzet a< gyászpompával és a gyászpompa kereteivel sohasem volt szűkmarkú. Azzajl is vádoliták, hogy temetni jobban tud, mint életet élni. Azt, hiszeim azonibain. hogy most» aimifkor ezt a törvényjavaslatott tárgyalnunk: keli ; iákkor ai régmultbian szokasd» biatrokkf formák és a forimák mögött esetleg hiányzó gondolait heiliyeitt ma a törvényjavaslat mögötit « magyar uetaizeitnek igazán szívből jövő és őszinte kegyeltet! érzése van- A magyar nemzet két szempontból fordul nagy kegyelettel a Magyarországon elesett hős szovjet feáto nák sírjai felé. A kegyelet részben a- bátor katonának szól és ablban a gondolatiban, amely a bátor katona felé száll bizonyos nosztalgia, bizonyos elrejtett vágyakozás is van, hiszen elvégre a magyar nemzet, mióta idejött ebbe a z országba,
