Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-138

323 À nemzetgyűlés 1S8. ülése 1947. tartására.^ De 'elköteileztélk magukat a békeszer ződéisit aláíró nagyhatalmak is arra, hogy őr ködni fognak afelett, hogy ezeket a szabadságjogokat meg i

s tártsuk, mint ahogyan őrködnek minden más jóvátételi föltétel teljesítése felett is. Hogy ©z a háború, amelynek minden .borzalmát elszenvedtük s a'mlely uttán csonkán, bénán, kifoísztvai és 'szegényem maradtunk iitt a népek országútján, valóban feül&zalbadító háború voültre, mint ahogyan szeretjük nevezni, az éppen emnjek a cikknek a megltartásától. a gyár korlatban rvjafló alkalmazásától függ. Mert nem felszabadulás, ha az egyik rendszer elnyomó törekvései helyiébe egy másik rendszeré lép, (Ugy van! a pártonkívüliekwél.) És nincs szabadság ott, ahol az egyik osztálty, bsoporlü, vagy párt a, r másik megsemmisítésére! haszniálja fel az erejét. Azt gondolom, t- Nemzetgyűlés, hogy talán semmiveii annyira; visiszia! nem éltek, minit éppen a (szabadsággal, különben neont folyt volna annyi vér érett© s éppen azért nem árt időnkint tudatosítani magunkban, hogy a szabadság egyszersmind! bizonyos fokú korlátozásit is jelent, korlátozáisát az én ama túlkapásainak, hatalomra törésteiaiek» amely a mások szabad" ságjogat nem (tartja tiszlteietbein és mások elr íiypmá&ára utr,áfnyul. Szabadságról csak ott beszélhetünk, ahol mindenki tisztel

etîben taritja a másik szabaidíságot is. XII. Pius pápa az 1942. évi karácsonyi szózatában mondja a következőket (olvassa): »Az elmúlt évtizedek káros gazdasági rendszerét, almely laiz embereiket és embeircsoporltoktatt kiszolgáltattál a inyerészkedési ösztömmek. most egy nemi keivésbbé káros felfogás .váltoftita fel. amely mindent és mindenkit politikai szempontból néz és, ítél meg s amely kizár minden erkölcsi, vallási és jogi iszemiponitlot,« Igen t. Nemzetgyűlés, ezt tette a nemzeti szocializmus és sajnos, sok esetben ezt teszi ép- . pen a kommunistapárt is. Ma, amikor azt a ^békeszerződést akarjuk becikkelyeznij : (Nógrád Sándor (kp): Maga még nincs Ausztriában? Csodálkozunk! Mit kére« maga itteni) amely elejétől végig a jóvátételt írja elő nekünk, úgy gondolom, ütött az, órája annak,, hogy a belső fronton is jóvátegyünk. (Faragó László (szd):, 40.000 gyilkos sétál szabadlábon. Hagyjuk azt a 40.000 gyilkost szabadlábon?) Be kell ismerni, hogy rossz úton jártak azok, akik visszaélve a demokrácia lényegével, kizártak sokakat bizonyos szabadságjogokból, mint amilyen a sajtó, a szólás, a gyülekezés, a munka, stb. joga. (Egy hang- a szociSdemokratapárton: Csak a fasisiatákait ! — Justus Pál (szd): Amnesztiát a gyilkosoknak?) Beismerés nélkül nincs jóvátétel. Ha elmarasztaltuk magunkat sokszor; igen kéményen és túlzottan is a múlt bűneiért; akkor legyen erőnk és bátorságunk elmarasztalni magunkat a jelen hibáiért, mulasztásaiért és bűneiért is. (Faragó László (szd): Hogyne, már mondottam, az előbb!) mert csak akkor kezdődhet az igazi jóvátétel. À törvényjavaslat 2. cikkének 2. pontja a következőképpen szól (olvassa): »Magyaroirszág továbbá kötelezi magát arra, hogy a Magyarországon életben lévő jogszabályok sem tartalmukban, sem alkalmazásuk során & magyar állampolgárságú személyek között azoknak fája, neme, nyelve vagy vallása alapján nem fognak különbséget tenni, sem semmiféle megkülönböztetést" maguk után vonni, évi július hó 2-án, szerdán. 324 akár az érdekeltekek személye, javai, üzleti tevékenysége, foglalkozásbeli vagy pénzügyi érdekei, személyállapota, politikai vagy polgári, jogai tekintetében, akár pedig bármely egyéb tekintetben.« Ez a pont egy kis biztosítékot nyújt abból a szempontból, hogy úgy gondolom, eleve kizárja olyan választási törvény megalkotását, amely a puszta rokonságot bűnrészességnek mondva ki, egyeseket meg akarna fosztani a választójogtól..(Faragó László (szd): Sajnos, nem lesz belőle semmi!) T. Nemzetgyűlés! Mint említettem, a békeszerződés összes többi büntető jellegű paragraJusa közül ennek a 2. cikkelynek 2. pontja úgy emelkedik ki, mint útjelző az igazi béke felé. A nemzetközi kapcsolatok és a belső rend, mint azt nagyon jól tudjuk, igen szorosan öszszefügg. Külső vonatkozásban békét teremteni csak úgy lehet, ha a belső fronton az igazi békét megteremtettük. Ennek alapja pedig éppen ezeknek a szabadságjogoknak tiszteletben tairtása, gyakorlatban való foganatosíthatása. Hiszem, hogy ha a békeszerződésnek ezt a két pontját maradék nélkül teljesítjük, akkor eljuthatunk még ennek a nagyon kegyetlen és kemény békének a revideálásáig is. És ha egyszer bebizonyítjuk az emberiség előtt, hogy mi ezeket a jogokat belső politikai életünkben maradék nélkül valósítjuk meg, akkor úgy gondolom, mi is megkapjuk az élet, a több élet lehetőségeit. T. Nemzetgyűlés! Ez a békeszerződés legyen örök tanulság, legyen örök emlékeztető ta hibákra, bűneinkre, de legyen egyszersmind elindulás affel© az. élet felé, amely az istenadta, természetjogok tiszteletbentartásábál sarjad ki és jamely az igazi keresztény demokrácia felé visz. Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Pásztor Imre jegyző: Tárkány Szűcs Ferenc! Tárkány Szűcs Ferenc (kg): Igen t- Nemzetgyűlés! A békeszerződés becikkelyezésének tárgyalásánál parasztember még nemigen szólalt fel. En most ehhez a törvényjavaslathoz, ni int parasztember kívánok hozzászólni és azt kérem az igen t. Nemzetgyűléstől, kérjük a nagyhatalmakat, de kérjük különösen a velünk határos és győző nagyhatalmat, a Szovjetuniót, hogy a jóvátétel kérdésében, vagyis annak a fizetségnek kérdésében, amely különösen ránk parasztemberekre, szántóvető földművelőkre igen súlyos, engedjen hosszabb időt, ne nyolc évre szabja ezt meg, hanem engedjen erre hoszszabb időt, hogy a hároméves tervnek —

r bátor vagyok azt öszekapesolni ezzel a, kérdéssel — jobban eleget tehessünk és a magyar nép boldogulását jobban elősegítsük.. Én, aki már hosszabb idő óta, majdnem öt évtizede mozgok a közélet terén, azért kívántain most ehhez a kérdéshez hozzászólni, hogy amit sérelmesnek tartok, röviden elmondjam. Az V. rész 23. cikk a jóvátétellel és a viszszaszolgáltatással kapcsolatban 300 millió dollárt szab meg. Ebből a 300 millió dollárból 200 millió dollár jár a Szovjetuniónak, 100 millió Jugoszláviának és Csehszlovákiának. De vannak itt olyan dolgok is, amelyek francia, illetőleg angol érdekeltséghez tartoztak. A békeszerző dés értelmében a hadműveletek során bekövetkezett ezeket a rongálódásokat is a srnjagyar nemzetnek kdll helyreállítania.