Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-137
303 A nemzetgyűlés 137, ülése 1947. évi július hó 1-én, kedden. 304 )lános vitánál? (Reicher Endre (pk): Futó Dezső!) Futó Dezső képviselő uriat illeti a SÍZÓ. Futó Dezső (pk): T. Nemzetgyűlés! Itt állunk a hároméves terv gazdasági törvényjavaslata előtt és mint már látjuk, egy keretjavaslat van előttünk, aimit azután megtölt a kormány — nem a parliament, nem mi, hanem a szakminisztériumok, a 'tervgazdasági tanács és az országos tervhivatal. Mit jelent e z ? Részünkről csupán asszisztál ás t. A parlamenten kivül oldódnak meg ismét a' dolgok. Előre kell itt bocsátanom, hogy nem a hároméves terv fáj nekünk. Mi is örülünk neki és nem az elgáneS'Olásálfj akarjuk, hanem a legnagyobb társadalmi osztálynak, a parasztságnak, a mezőgazdaságból élő lakosságunknak, (Egy Hang a kommunistapárton: Mi köze a parasztihoz?) — amely az országnak több mint ötven 'százalékát teszi ki — méltló és megérdemelt megsegítését, (Ugyanaz a hang a kommunistapártról: Mi köze a paraszthoz?) felemeléséit kívánjuk elősegíteni a hároméves terven belül. Ezt a feladatot a koalicióban lévő pártok mefllőzték. Állítom, hogy mellőzitek. Amíg ugyainis a marxista pártok elérték a maximális eredményeket a másik nagy dolgozó osztály számára, addig a két agrárjellegű párt nem teljesítette kötelességét a maga tömegei iránt. Ezt bizonyítani fogom. T. Nemzetgyűlés ! A számok, a statisztika nem csal. De mielőtt a részletekre kitérnék, hadd mondjam még el a következőket. A hároméves terv törvény ja vasilat formájában nem egyéb, mint zsákbamacska vagy rántott csirke. (Zaj és ellentmondások a kom" munist aparton.) mert kiveszi a tálból az ember és nem tudja, hogv miit vesz ki. (Zaj. — Az elnök csenget. — Egy hang a kommunistavárton: Tailán maga van a zsákban?^- Vas Zoltán (kp) államtitkár: Bármár ott volna!) Akisgazdapárt tömegei, amely párt Dinnyés Lajos miniszterelnök úr személyében à miniszterelnököt adta és úgy vélem, hogy az Ország 57 százalékát kitevő szavazóitól kapta a megtiszteltetést miniszterelnökének, joggál elvárhatják, sőt megkívánhatják, hogy nekik ne zsákbamacskát nyújtsanak! Mert 'hol a hároméves terv? Sherlock Holmesnek kell lenni, t. Nemzetgyűlés, hogy egy-egy adatot kinyomozhasson belőle az ember. Miért? Mert a kommunistapártnak az az érdeke, hogy a terv adatai ne kerüljenek a nyilvánosság elé. legalább is ne kerüljenek a parlament elé. Ha ugyanis kiderül, akkor a józan képviselők — akiken ide mégis osiak a Mezőgazdasági tömegek küldtek be, — valószínűleg nem kerülhetnek többé választóik szeme elé. Miért? Hatmilliárd forintot állított be a hároméves terv a kötlségvetésbe. Azt hirdeti, hogy ebből kétmilliárd jut a mezőgazdaságnak, így mutatnak ki 30 százalékot. Sajnos, ez nem fedi a valóságot, mert a hároméves terv egymilliárd... (Felkiáltások a kommunistapárton : Na! Na! Nyögje ki! — Zaj. — Az elnök csenget.) ... 110 mil'iót számít közvetlenül 'ai mezőgazdaságnak. Ez pedig a teljes összegnek, a százszázaléknak csak 18.5 százaléka. A kétmilliárd úgy jött ki, hogy a mezőgazdasági részbe besuszteroltak egy csomói nem közveilenül ideszámító tételt, mint például a villanyfogyasztók bekapcsolását, a mezőgazdasági gép- és traktorgyártást. / Itt kell elmondanom, amit a kisgazdapárti képviselők nem tudniak, hogy a párt a tárgyalások során — igen helyesen — a növényegészségügyre beállított 16 millió forintot. Hogy ennek milyen óriási jelentősége és szükségszerűsége van, azt csak akkor tudjuk illően felmérni, ha figyelembe vesszük, hogy Ausztriát, Csehszlovákiát, Horvátországot elözönlötte a kolorádó^bogár. Itt áll az óriási veszedelem közvetlenül határunkon és ha. ide is betör, régen rossz az egyik legfontosabb népélelmezési cikkünknek, a burgonyának. Es mivel a marxista pártiok a növényegészségügyre mit" sem állítottak be, az egyeztetésnél 5 millió lett a 16 millió forintból. De mondok más kirivó példát: a kisgazdaságok egészséges vérkeringését a belterjes ^gazdálkodás, az állattenyésztés hozhatja elsősorban rendbe. Sőt tovább megyek. Magyar viszonylatban éppen az állatexport az, amely a legfontosabb, amely a leggyorsabban kiránthat bennünket a sárból- Mégis azt látjuk, hogy a hároméves terv lezárt és elzárt passzusai aiz állattenyésztésre 144 milliót fordítanak, míg a mezőgazdasági gépesítésre . 345 milliót. fVasáry József (msz):. Mert a Trinkgeldnek 16 már két autója van!) Hogy ezt az élőadó úr, aki éppen a kisgazdapártiból került ki, nem tudja kellőképpen érzékeltetni, érthető, mert meni intenzív mezőgazda, ami nem volna baj, ha érzéke volna a mezőgazdasághoz. De vájjon mit szólnak hozzá a paraszti tömegek, amelyek a mezőgazdaságból élnek? Ennek lehet betudni, hogy éppen az állatiegészségügyre eredetileg beállított 15 milliót, amit a kisgazdapárt nagyon helyesen követelt, lefaragták az egyesítésnél 6 millióra. (Folytonos zaj. — Az elnök csenget.) Tények ezek, ifj. Nemzetgyűlés, amelyeket nem lehet megcáfolni, nem lehet mellébeszélni és ezek mellett nem lehet szó nélkül elmenni, nemcsak annak, aki szemelőtt tartja a mezőgazdasággal foglalkozó tömegek érdekeit, hanem senkinek sem, aki itt él ebben az országban. ^ r Ezért voltam és vagyok ellene a sürgősségnek, ezért vagyok ellene a hároméves terv kerettörvényjavaslatának és a magam részéről addig nem tudom támogatni, amíg magát a hároméves tervet itt a nemzetgyűlésben nem láttam, mert nem tudom elképzelni, hogy a parlament többsége ne változtatna egyikmásik olyan ponton, amelyik sérti, kvázi megalázza a falusi dolgozók érdekeit. Minden tisztelet a gyári és kisüzemi dolgozóknak, a munkásságnak, (Egy hang a kommunistapárton: Nincs szükség itt a maga tiszteletére!) de legalább paritásos alapon osztozkodjunk és, ne kívánják a parasztság érdekeinek megkurtítását. Ezt a véleményt tulajdonképpen a kisgazdapáírtnaik és a, parasztpártnak kellene képviselnie, mert minden mezőgazdasági érdekeket védő, illetve képviselő nemzetgyűlési képviselőnek tudnia kell, hogy a hároméves terv, amelynek adatait páncélszekrények őrzik, a lehető legmostohábban bánit el a mezőgazdasággal., Ugyanis, ha azt nézem, hogy az 1933— 37. években átlagban az összes ki vitelnek 70 százalékát éppen a mezőgazdasiálg szolgáltatta, vagyis a (mezőgazdasági kivitel több minit kétszerese volt a nem mezőgazdasági kivitelnek, elsőrendű érdekünk mezőgazdasági vonalunkat erőtsíteni, ugyani.» a statisztika szerint az előbb említett években , ipari behozatalunk,
