Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-137

269 A nemzetgyűlés 137. illése 1947, feladatok elvégzésére esetleg olyanokat is rá* kényszerítünk vagy rákényszerítenénk» akik azelőtt nem szívesen vettek részt ilyesféle munkában. Mi a magunk részéről ezift semmiképpen sem vagyunk hajlandók modern rabszolgaságnak értelmezni. Sokkal inkább rabszolgaság volt az, ami az uradalmiakban a sommásokkal és béresekkel ment végbe, (ügy van! ügy van! — Taps a kommunista", valamint a szociáldemokratar és a parasztpárt oldalán. —• Egy hang a kommunistapárt oldalán: Hej, az volt a szép világ, amikor ki lehetett uzsorázni a cselédet, igaz-e Vásáry? — Gyuska János (kp): Vásáryéfe laizt csinálták, hogy az, irodába vitték a parasztot» aztán egy béres megverte és még hat hónapot kapott! — Vásáry István (msz): Szamár beszéd ez! Menjen >a> kúriai irattárba, nézze meg! — Zaj.) Mindezeket az aggodalmaklat, amelyeket itt hallottunk, nem lehet olyanoknak minősítenünk, olyanoknak ítélnünk, hogy ezek alapján a hároméves tervnek ilyen törvényjavaslat formájában való elfogadásával bármiféle nemzeti veszedelem bekövetkezésétől kellene tartani. Igenis a hároméves terv szükségessége vitathattatlan. Hogy ennek végrehajtása érdekében mindent el kell követnünk, az is vitathatatlan és állítom, hogy eljárás, amely a javaslat tárgyiadását megelőzte,. jogilag sem eshetik olyan kifogás alá, mint amilyent! itt képviselőtársam hangoztatott a javaslattal szemben. Arról van szó, hogy megadjuk a kormánynak azt & szükséges felhatalmazást, hogy a teljesen előkészített, mind a négy párt bevonásával, részletekben [kidolgozott tervet a felhatalmazás nyomán a hivatalos szervekkel végső formába öntse, illetve hitelesítse és annak végrehajtásáért kövessen el mindent, ami e törvény keretein belül elkövethető. Mind a szándékkal, mind a végrehajtás módjával egyetértünk és éppen ezért a törvényjavaslatot a magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a parasztpárt* valamint a szociáldemokrata' é$ a kommunistar párt oldalán.) Elnök: Szólásra követkeizik a feliratkozott szónokok közül? Pásztor Imre jegyző: Acsay László. Acsay László (pk): T. Nemzetgyűlés! Nehéz kérdés előtt állunk; amikor az előttünk) fekvő javaslathoz kell hozzászólnunk. A hároméves terv gondolata, hogy az ország gazdasági felemelését, megerősödését szolgáljuk, mindenkiben visszhangot kelt. Nemes és szép elgondolás és azt hiszem, nincs ember az országban» aki ezzel szembehelyezkednék. De vájjon az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a célt kívánja-e szolgálni, vagy ennek a gondolatnak a fényes palástja alatt azt a trójai falovat akarja-e becsempészni a demokráciába, amely a legnagyobb veszedelmet jelenti: a teljes és tökéletes diktatúrát? (Nagy zaj a kommunistapárt oldalán.) Az előttünk fekvő javaslat ugyainis nem gazdasági erednienyékre törekszik, hanem politikai célkitűzése' ket kíván szolgálni. A hároméves terv törvényjavaslatából ugyanis, mint ,már az előttiem felszólalók annyian felemlítették, maga a hároméves terv hiányzik. (Vásáry István (msz): Ügy van! — Parragi Gjyörgy (pk): 'Ez a lényeg!) Ezen a ponton válik számunkra» törvénvhozók számára felelősségteljessé, sőt leb etet

1 enné a javaslat megszavazása. (Oláh Mihály (?kp): Ha! Ha!) A hároméves terv helyett a kormány felhatalmazást kér, hogy mindenki személyével, vagyonával és életével évi július hó 1-én, kedden. 270 szabadon rendelkezzék. Mert méltóztassék ezt a rövid törvényjavaslatot még rövidebbre öszszefogni és- akkor ezt az egy mondatot tudjuk belőle leszűrni. • (Nagy zaj a kommunistapárt és a szociáldemokratapárt oldalán. — Spitálszky Károly (szd): Félti a millióit? — Erdei István (szd)^ közbeszól:) Mi szemben állottunk azzal a rezsimmel, képviselőtársam. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek» képviselő urak. Acsay László (pk): Mélyen t. Nemzetgyűlés! A miniszterelnök úr pár nappal ezelőtt bemutatkozó^ beszédében ezt a nemzetgyűlést — ami egyébként

m természetes és helyes, —a demokrácia alappillérének ismerte el. Ezzel szemben a nemzetgyűlés rövid léte alatt immár negyedszer terjesztenek elő felhatalmazási javaslatot miáltaj a nemzetgyűlés működését kikapcsolják. (Jármay Gyula (msz): Hatodszor!) Nemrég bővítettük ki a rendeletek kibocsátására vonatkozó • felhatalmazást, holott — mint a korábbi törvényjavaslatnak talán félév előtti előadója tisztán emlékszem rá, — azzal a^ megszorítással szavazna meg a nemzetgyűlés a megelőző felhatalmazási törvényt. s azt a kiegészítő határozatot hozta, hogy a felhaMmazást fokozatosan. le fogják építeni, időbeli és tartalmi korlátait fokozatosan szűkíteni fogják. Ehelyett nemcsak hogy a régi korlátokat nem szűkítették, hanem iá kormány a felhatalmazás^ keretét kibővítve, kiszélesítve hozta ide a Ház elé a javaslatot, amelyet a nemzetgyűlés meg is szavazott Legújabban pedig azt halljuk, — me^t hiszen általában mindig csak a lapokból értesülhetünk a kormány szándékáról, — hogy a költségvetés helyett is felhataílmazást akar kérni a kormányzat. (Vásáry István (msz): Csak természetes! — Gyuska János (kp\; Honnan veszi? — Sulyok Dezső (msz): Majd meglátja! — Vásáry István (msz): Majd meglátja, hogy nem fog költségvetéstti kapni augusztus 31-ig! Bölcsesség köve! Menjen a hátsó padokba! Si tacuisses, philosophus mansisses! - — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Most folyik a békekötés ratifikálásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása és nézzük meg. hogy a kormány ezt is mire akarta felhasználni. Arra akarta felhasználni, hogy még nemzetközi viszonylatban is korlátlan felhatalmazást kérjen magának és csak a bizottsági ülésen lehetett ezt a korIá tllan

í felhaitalmiazást a javaslatból töröltetni és a, javaslatot ezzel a módosítással hozni a plénum elé. Mindezek után itt fekszik előttünk a most tárgyalt törvényjavaslat, amelynek tartalma annyira általános, hogy abban az egyetlen mondatban is összefoglalható líenne: a, kormány mindent megtehet és- mindenkit büntethet úgy, ahogyan akarja. Fokozza bizalmatlanságunkat az ia megdöbbentő és szokaitlan mód is, hogy azt a korlátlan felhatalmazást nekünk, ia plénumnak egy nap alatt kell letárgyalnunk a sürgősség jelszava alatt, ugyanakkor a sürgősség kimondásia után még a negyedik napra sem tudtak az úgynevezett kormányzópártok a javaslat szövegében megegyezni. Valamennyien jól emlékezünk a tegnap délutáni bizottsági ülésre, ahol éppen a szociáldemokrata párt egyik legrégibb képviselő tag ja mondotta: Példátlan eset a parlament történetében, hogy a kitűzött idő után órákkal sem lehet megkezdeni a bizottsági ülést, mert nem volt készen