Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-137

269 A nemzetgyűlés 137. illése 1947, feladatok elvégzésére esetleg olyanokat is rá* kényszerítünk vagy rákényszerítenénk» akik azelőtt nem szívesen vettek részt ilyesféle munkában. Mi a magunk részéről ezift semmi­képpen sem vagyunk hajlandók modern rab­szolgaságnak értelmezni. Sokkal inkább rab­szolgaság volt az, ami az uradalmiakban a som­másokkal és béresekkel ment végbe, (ügy van! ügy van! — Taps a kommunista", valamint a szociáldemokratar és a parasztpárt oldalán. —• Egy hang a kommunistapárt oldalán: Hej, az volt a szép világ, amikor ki lehetett uzsorázni a cselédet, igaz-e Vásáry? — Gyuska János (kp): Vásáryéfe laizt csinálták, hogy az, irodába vitték a parasztot» aztán egy béres megverte és még hat hónapot kapott! — Vásáry István (msz): Szamár beszéd ez! Menjen >a> kúriai irattárba, nézze meg! — Zaj.) Mindezeket az aggodalmaklat, amelyeket itt hallottunk, nem lehet olyanoknak minősítenünk, olyanoknak ítélnünk, hogy ezek alapján a há­roméves tervnek ilyen törvényjavaslat formá­jában való elfogadásával bármiféle nemzeti veszedelem bekövetkezésétől kellene tartani. Igenis a hároméves terv szükségessége vitathat­tatlan. Hogy ennek végrehajtása érdekében mindent el kell követnünk, az is vitathatatlan és állítom, hogy eljárás, amely a javaslat tárgyiadását megelőzte,. jogilag sem eshetik olyan kifogás alá, mint amilyent! itt képviselő­társam hangoztatott a javaslattal szemben. Arról van szó, hogy megadjuk a kormánynak azt & szükséges felhatalmazást, hogy a teljesen előkészített, mind a négy párt bevonásával, részletekben [kidolgozott tervet a felhatalmazás nyomán a hivatalos szervekkel végső formába öntse, illetve hitelesítse és annak végrehajtá­sáért kövessen el mindent, ami e törvény keretein belül elkövethető. Mind a szándékkal, mind a végrehajtás módjával egyetértünk és éppen ezért a törvényjavaslatot a magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a parasztpárt* vala­mint a szociáldemokrata' é$ a kommunistar párt oldalán.) Elnök: Szólásra követkeizik a feliratkozott szónokok közül? Pásztor Imre jegyző: Acsay László. Acsay László (pk): T. Nemzetgyűlés! Ne­héz kérdés előtt állunk; amikor az előttünk) fekvő javaslathoz kell hozzászólnunk. A három­éves terv gondolata, hogy az ország gazdasági felemelését, megerősödését szolgáljuk, minden­kiben visszhangot kelt. Nemes és szép elgondo­lás és azt hiszem, nincs ember az országban» aki ezzel szembehelyezkednék. De vájjon az előttünk fekvő törvényjavas­lat ezt a célt kívánja-e szolgálni, vagy ennek a gondolatnak a fényes palástja alatt azt a trójai falovat akarja-e becsempészni a demo­kráciába, amely a legnagyobb veszedelmet je­lenti: a teljes és tökéletes diktatúrát? (Nagy zaj a kommunistapárt oldalán.) Az előttünk fekvő javaslat ugyainis nem gazdasági erednie­nyékre törekszik, hanem politikai célkitűzése' ket kíván szolgálni. A hároméves terv tör­vényjavaslatából ugyanis, mint ,már az előt­tiem felszólalók annyian felemlítették, maga a hároméves terv hiányzik. (Vásáry István (msz): Ügy van! — Parragi Gjyörgy (pk): 'Ez a lényeg!) Ezen a ponton válik számunkra» törvénvhozók számára felelősségteljessé, sőt leb etet 1 enné a javaslat megszavazása. (Oláh Mihály (?kp): Ha! Ha!) A hároméves terv helyett a kormány felhatalmazást kér, hogy mindenki személyével, vagyonával és életével évi július hó 1-én, kedden. 270 szabadon rendelkezzék. Mert méltóztassék ezt a rövid törvényjavaslatot még rövidebbre ösz­szefogni és- akkor ezt az egy mondatot tudjuk belőle leszűrni. • (Nagy zaj a kommunistapárt és a szociáldemokratapárt oldalán. — Spitál­szky Károly (szd): Félti a millióit? — Erdei István (szd)^ közbeszól:) Mi szemben állottunk azzal a rezsimmel, képviselőtársam. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek» képviselő urak. Acsay László (pk): Mélyen t. Nemzetgyű­lés! A miniszterelnök úr pár nappal ezelőtt bemutatkozó^ beszédében ezt a nemzetgyűlést — ami egyébként m természetes és helyes, —a demokrácia alappillérének ismerte el. Ezzel szemben a nemzetgyűlés rövid léte alatt im­már negyedszer terjesztenek elő felhatalma­zási javaslatot miáltaj a nemzetgyűlés műkö­dését kikapcsolják. (Jármay Gyula (msz): Ha­todszor!) Nemrég bővítettük ki a rendeletek kibo­csátására vonatkozó • felhatalmazást, holott — mint a korábbi törvényjavaslatnak talán félév előtti előadója tisztán emlékszem rá, — azzal a^ megszorítással szavazna meg a nem­zetgyűlés a megelőző felhatalmazási törvényt. s azt a kiegészítő határozatot hozta, hogy a felhaMmazást fokozatosan. le fogják építeni, időbeli és tartalmi korlátait fokozatosan szű­kíteni fogják. Ehelyett nemcsak hogy a régi korlátokat nem szűkítették, hanem iá kormány a felhatalmazás^ keretét kibővítve, kiszélesítve hozta ide a Ház elé a javaslatot, amelyet a nemzetgyűlés meg is szavazott Legújabban pedig azt halljuk, — me^t hi­szen általában mindig csak a lapokból érte­sülhetünk a kormány szándékáról, — hogy a költségvetés helyett is felhataílmazást akar kérni a kormányzat. (Vásáry István (msz): Csak természetes! — Gyuska János (kp\; Hon­nan veszi? — Sulyok Dezső (msz): Majd meg­látja! — Vásáry István (msz): Majd meglátja, hogy nem fog költségvetéstti kapni augusztus 31-ig! Bölcsesség köve! Menjen a hátsó padok­ba! Si tacuisses, philosophus mansisses! - — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Most folyik a békekötés ratifikálásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása és nézzük meg. hogy a kormány ezt is mire akarta felhasználni. Arra akarta fel­használni, hogy még nemzetközi viszonylatban is korlátlan felhatalmazást kérjen magának és csak a bizottsági ülésen lehetett ezt a kor­Iá tllan í felhaitalmiazást a javaslatból töröltetni és a, javaslatot ezzel a módosítással hozni a plénum elé. Mindezek után itt fekszik előttünk a most tárgyalt törvényjavaslat, amelynek tartalma annyira általános, hogy abban az egyetlen mondatban is összefoglalható líenne: a, kor­mány mindent megtehet és- mindenkit büntet­het úgy, ahogyan akarja. Fokozza bizalmatlanságunkat az ia meg­döbbentő és szokaitlan mód is, hogy azt a kor­látlan felhatalmazást nekünk, ia plénumnak egy nap alatt kell letárgyalnunk a sürgősség jelszava alatt, ugyanakkor a sürgősség ki­mondásia után még a negyedik napra sem tud­tak az úgynevezett kormányzópártok a javas­lat szövegében megegyezni. Valamennyien jól emlékezünk a tegnap délutáni bizottsági ülésre, ahol éppen a szociáldemokrata párt egyik legrégibb képviselő tag ja mondotta: Pél­dátlan eset a parlament történetében, hogy a kitűzött idő után órákkal sem lehet megkez­deni a bizottsági ülést, mert nem volt készen

Next

/
Thumbnails
Contents