Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-137

261 A nemzetgyűlés 137. ülése 1947. De hadd beszéljünk legalább néhány szót azokról az ellenvetésekről, amelyek a terv jó­hiszemű ellenzői részéről hallatszanak. A rosszhiszemű ellenfelek meggyőzésére felesle­ges fényűzés volna érveket pazarolnunk. A magántulajdon védelmében szoktak ki­állni a kapitalizmus magukfelkénte Szent György-lovagjai. Azt mondják — és Sulyok képviselő úr pártja elől jár ebben a felelőtlen rágalmazásban országszerte — hogy tőlünk, szocialistáktól kell félteni a kisemberek, kis­parasztok, kisiparosok, kiskereskedők magán­tulajdonát, hogy mi köztulajdonba akarjuk venni a törpebirtokos két holdját, — Vásáry képviselő úr ma megismételte ezt, — a szabó­mester varrógépjét Hadd mondjuk meg végre, hogy mi szocialisták védtük és védjük a kis­emberek magántulajdonát a nagytőke, a kar­tellek és a bankok rettenetes hatalmával szem­ben, hogy mi csak leleplezzük és kimondjuk azt a történelmi folyamatot, amelyben a bankkapitalizmus az emberiség egyre nagyobb többségét fosztja meg minden magántulajdo­nától. El kell mondanom a jóhiszemű félreértők­nek, hogy mi kétféle magántulajdont isme­rünk: olyat, amely a tulajdonos saját munka" jából és olyat, amely mások meg nem fizetett munkájából származik. Mondjak meg* végre azok- akik a magántulajdon védelmében ágál­nak, hogy melyik magántulajdont akarják f Sulyok Dezső (msz): Semmiesetre sem az utóbbit!), a kisemberek tömegének a magán­tulajdonát (Sulyok Dezső' (msz): Azt igen), vagy a kartelleket, trösztökét és a nagyban­kokét? (Vásáry József (msz): Nincsenek kar­tellek! — Dénes István (pk): Dehogy nincse­nek! — Reicher Endre (pk): Ha vannak, a •Gazdasági Főtanács jóváhagyásával vannak! — Sulyok Dezső (msz): Semmi esetre sem azokét, akik két évvel ezelőtt egy fillér nélkül kezdték és ma milliomosok, Justus képviselő úr! -, Zaj.) Elnök: Csendét kérek képviselő urak! — (Sulyok Dezső (msz): Justus képviselő úr kér­dezett, tehát feleltem, vagy szerettem volna felelni. —* Orbán László (kp): De négyesre felelt!) Justus Pál (szd): A másik fő kifogás, amely a most tárgyalás alatt lévő javaslat el­len elhangzott, az, hogy miért felhatalmazás útján léptetjük életbe ezt a tervet és miért nem hoztuk annak részleteit a nemzetgyűlés elé. Ez az ellenvetés alaptalan, mert a pártok a maguk terveinek és az egyeztetett; kormány­programmá vált tervnek összes pontos adatait sajtóban, előadásokban, röpiratokban a szám­adatok teljességében ismertették. (Sulyok De­zső (msz): Ide kell hozni! — Dénes István (pk): Ez törvényjavaslat, ezt a nemzetgyűlés előtt kell ismertetni. A kettő között nagy különb­ség van! — Vásáry József (msz): Menjünk a pártnapra, megtanulni a törvényt? — Dénes István (pk): A forma rendkivül fontos a par­lamentarizmusban! — Egy hang a kommunista' párton: A tartalom a fontos! — Zaj. — Az elnök csenget.) A terv összes fontos adatait tehát ismeri az ország nyilvánossága és isme­rik azok, amennyiben vették maguknak a fá­radságot, hogy utánanézzenek, azok a képvi­selő urak is, akik most annyira hiányolják. Sulyok képviselő úr egyébként nem most* hanem fél esztendővel ezelőtt- rendkívül elis­merően nyilatkozott a hároméves terv egyes elgondolásairól. (Dénes István (pk): En most évi július hó 1-én, kedden. 262 is helyeslem! De nem erről van szó! — Sulyok Dezső (msz) : Ha most itt volna, lehetne be­szelni a részleteiről, de nincs itt. láthatatlan dologról nem lehet beszélni! — Orbán László (kp): Egy pár hétig olvashatta! —Rudas László (kp): Pár hónapig! — Zaj.) Az a követelés, hogy a részleteket is hoz­zuk ide, alkalmas a gyors, határozott, ered­ményes végrehajtás eíígáncsolására. Vannak olyan gazdasági intézkedések, — ezt a ma­gyar demokrácia a maga kárán tanulta meg — melyeket csak akkor lehet jól végrehajtani« ha ellens egeinknek nincs idejük felkészülni éa az ellenintézkedéseket megtenni. (Dénes István (pk): Szóval háborús termelés!) Meg­tanultuk a stabilizáció idején is, hogy nehéz gazdasági problémákat csak gyorsan és azon­nal lehet végrehajtani. (Egy hang a kommu­nistapárt soraiban: A forintból az egész nem­zetnek volt haszna!) Végül pedig .sűrűn emlegetik az egyéni szar­badságpt, éis azt szokták mondani, hogy a demo­kráciával nem egyeztethető össze az a mélyre­ható beavatkozás, <atmiellyel a teirv & vállalko­zók egyéni szabadsiáigát megnyirbálja és kor­látozza. (Egy hang a szabadságpárton: Nem is!) Hadd hivatkozzam ezúttal egy igen mérsé­kelt szocitalisitára, a brit birodalom miniszter­elnökére, akit a túloldalon is gyakran szoktak idézni (Pfeiffer Zoltán (pk): Remélem, nem veszi rossznéven! — Derültség, — Rudas László (kp): Ha Attlee nem veszi rossznéven!) Attlee wird sich kratzen! Attlee erre az Angliában is elhangzott érvre azt válaszolta: (Zaj. — Az ei­nok csenget.) inkább vlagyunk hajlandók meg­nyirbálni a kevesek túlnagy szabadságát, mint kockára tenni a nagy tömegek minimális sza­badságát (Vásáry József (msz) : Itt keveseknek ' túlsók szabadságuk van!) Ugy van, elsősorban a szabadságpártiak számára. Én is ezt mondom. Ezek (közétartozik a képviselő úr is. (Zaj. — Dénes István (pk): A hasonlat sántát!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Justus Pál (szd): Tisztelettel kérem be­szédidőm 15 perccel való meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 15 perc meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghossziabbítlást megadja. Justus Pál (szd): Van még egy válaszunk azoknak, iakik a tőkések hivatalos vagy félhiva­talos védelmezőikéinit az egyéni szabadság érvé­vel állanak ki a beavatkozás ellen, lamelyet ez a terv kétségtelenül jelent. Szerettük volna tudniillik ugyanezt az érvet és ugyanezti a ki­állást iáikkor hallani, illetve látni, amikor a háborús termelés érdekében diktátori hatalom­mal katonai parancsnokokat küldtek az üze­mekbe és^ szolgai módon azok minden rendelke­zését végrehajtották. (Dénes István (pk): Igaza van! Az is rossz volt!) Mi szocialisták aatl mondjuk, hogy ha el le" hetett viselni a magánkezdeményezésbe való beavatkozást, a háború, a rombolás, a tömeg­mészárlás érdekében, alkkor nekünk alighanem jogunk van legalább ugyanennyi beavatkozásra a dolgozók életszínvonalainak emelése érdeké­ben. (Taps a kommunista- és a szociáldemo­kratapárt oldalán.) Vegyék »azt is ifcudomásul a terv ellenzői, hogy a hadigazdálkodás, amely egyébként ter­mészetesen nem ideálunk» más tekintetben is példa lehet. Egyetlenegy katona sem kaphatott második, zubbonyt vagy második pár bakancsot addig, míg mások félmeztelenek voltak, és sze­17*

Next

/
Thumbnails
Contents