Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-137

247 A nemzetgyűlés 137. ülése. 1947. mányon, a Dinnyés-kormányon múlott, hogy erre* nem kerülhetett sor. Ha ezért valaki felelős, akkor egyedül és kizárólag az a nagyferanci kettős politika a felelős, amely míg mi az or szag újjáépítési tervén dolgoztunk, összeeskü­vést készített' elő az újjáépülő magyar demo­krácia ellen. Felelős Nagy Ferenc politikája azért, mert iákkor, amikor mi a kész javasla­tot a nyilvánosság elé bocsátottuk s a pártok elé terjesztettük megtárgyalásra, ahelyett, hogy maga is kidolgozta volna a maga tervét ést azt részletesen ismertette volna pártja előtt, minden »erejét az összeesküvők megmen­tésére összpontosította. Felelős a nagyferenci politika végül azért, mert amikor a terv köz­vetlen megindítása előtt ennek legfontosabb előfeltételét, a bankok államosításának kérdé­sét felvetettük, ahelyett, hogy maga a paraszt­ság igazi érdekeinek képviselőjeként odaállt volna mellénk a követelés megvalósításáért, minden erejét a bankok megmentésére és ez­zel a hároméves terv legfontosabb előfeltételé­nek megakadályozására összpontosította. Ezért fogytunk ki az időből s lezért kell sürgősen tárgyalnunk a hároméves terv javaslatált. T. Nemzetgyűlés! A hároméves tervnek megvannak a maga gazdasági és politikai fel­tételei. Horváth Márton elvtársam legutóbbi, a párisi békét becikkelyező törvényjavaslattal kapcsolatos "beszédében rámutatott arra, hogy a kemény bekéért nemcsak a múlt, nemcsak Horthy és társai felelősek, hanem felelős a nagyferenci kétkulacsos politika is. Ez kétségkívül áll a magyar békére, de még sokkal hatványozottabban áll gazdasági nehézségeinkre. A háborús veszteségek, a nemzeti vagyont ért negyvenszázalékos vesz­teség kétségkívül rendkívüli nehézségek elé állították fiatal demokráciánkat, a dolgozó magyar nép azonban ezideig 'elért 'eredmé­nyeivel megmutatta, hogy ezekkel'a nehézsé­gekkel meg tud birkózni. M a már, t. Nemzet­gyűlés, éppen az egyik oldalon felhalmozódott gazdagság ék viszonylagos bőség mutatja, hogy a drágaságnak és a dolgozók rendkívül ala­csony életszínvonalának iflem a háborús' vesz­teség a közvetlen forrása, hanieni az a nagy­ferenci politika, amely bevonva a tőke em­bereit a kormányzatba, lehetőséget nyújtott^ a tőke számára, hogy az újjáépítésben # •'elért eredményeket nagyrészben a maga javára gyümölcsöztesse. " Ez é politika volt az, amely újra, nneig újra megakadályozta, hogy az újjáépítésben elért eredmények nagyobb mértékben mutatkozza­nak meg az életszínvonal emelkedésében:. Lát­tuk ezt mi már 1945 óta, s éppen azért, mert láttuk, követeltük mi, mint a hároméves terv megvalósításának legfontosabb politikai elő­feltételét, hogy: ki a tőkés-befolyással a koalícióiból! Hogy ez mennyire helyes és az egész dolgozó nép érdekeit kifejező követelés volt, azt mindennél világosabban bebizonyí­tották az elmúlt félév eseményei. A reakció szövetségesének, Nagy Ferencnek vezetése alatt álló konmány •mellett készíthettünk volna mi terveket, beszélhettünk volna arról, hogy ezt a nép javára akarjuk megvalósítani, dol­gozhatott volna ezért a munkás, izzadhatott volna- a paraszt: amit a tervtől az egész dol­gozó magyar nép várt, — hogy ezt a vagyo­nosok megterhelésével és a nép javára Való­sítsuk meg — azt semmiképpen sem érhettük volna el. évi július hó 1-én, kedden. - 248 Éppen ezért a mi véleményünk szerint a kormány újjáalakulása — az újra meg újra kiéleződő politikai válságok forrásának kikü­szöbölésével —- jó indulást, jó kezdetet bizto­sít a hároméves tervnek, biztosítja a terv leg­fontosabb feltételét: a szorosabb és demokra­tikusabb egységet a vezetésben. Éppen ezért annál fontosabb, hogy most már kettőzött erővel fogjunk hozzá ennek a tervnek gyakor­lati előkészítéséhez és megvalósításához. Mi szükséges ehhez? Először i s szükséges ez a törvény. Szükséges, hogy kötelezővé te­gyük a terv megalkotását és felhatalmazzuk a kormányt annak végrehajtására. Szükséges a^ terv irányítását ellátó Tervhivatal felállí­tása, és szükséges a terv végrehajtását ellen­őrző demokratikus szerv, a Tervgazdasági Ta­nács felállítása. Vannak, akik ellenzik a terv kötelezővé tételét, vannak, akik gazdasági diktatúráról, sőt a munkáspártok diktatúrájáról, a magán­gazdaság felszámolásáról kiabálnak ezzel kapcsolatban. Miről van szó a valóságban? Mi teszi szükségessé a terv kötelezővé tételét? A terv szükségességét az egész ország pártkü­lönbség nélkül magáévá tette. Mindenki egyet­ért azzal, hogy az ország újjáépítését csak minden rendelkezésre álló erőforrás tervszerű igényhevételével és mozgósításával lehet meg­valósítani. Mindenki egyetért azzal, hogy terv­szerűség nélkül nincs újjáépítés. A tervszerű­ségnek azonban vannak bizonyos feltételei. Ezek a feltételek pedig lényegében abban van­nak, hogy a termelés, az elosztás és a hitel­élet kulcspozícióiban közvetlenül is biztosítani kell a demokratikus irányítást, a magángazda­ságban pedig kötelezővé kell tenni a terv cél­kitűzéseinek támogatását. Ezeket a feltételekét biztosítják száiinunkra, a magyar demokrácia számára, egyrészről a bá­nyák államosítása, a nehézipari üzemek állami kezelésbe vé'ele. a szövetkezetek egységesítése és a bankok most megvalósítandó államosí­tása, másrészről pedig biztosítja ezt ez a tör­vényjavaslat, amely a terv végrehajtását kö" telelővé teszi a magángazdaságban is. T. Nemzetgyűlés! Aki a célt igenli," de ellene van a megvalósítás feltételeinek, az ellene van magának a célnak is- Aki ellene van ra- termelés kulcspozícióiban az államosí­tásnak^ aki ellene van a szövetkezetek meg-. erősödésének, aki védi a bankokat, aki ellene van a tei*v kötelezővétételének, az a, mi meg­győződésünk szerint ellene van magának a hároméves tervnek is. ellene van hazánk újjá­építésének, tehát ellensége a magyar népnek. (Közbekiáltások a szabadságpártról: Gazda­sági diktatúra!) T. Nemzetgyűlés! A hároméves terv végre­hajtásának elengedhetetlen feltétele a kulcs­pozíciók biztosítása és a terv kötelezővé tétele, de nem célja a magángazdaság felszámolása. Nem célja ez a mezőgazdaságban, a paraszti gazdálkodásban, nem célja a kis- és közép­iparban, de nem célja még a nagyiparban sem. A^ magántulajdont mi csak ott és annyiban kívánjuk korlátozni, ahol éppen az ország gazdiasági újjászervezése, a 600.000 új föld­tulajdonos megerősítése és a lerongyolt- el­maradt mezőgazdaság, valamint a kis- és középipar felvirágoztatása, a miagyar ipari termelés kiszélesítése, tehát hazánk gazdasági boldogulása érdekében szükséges­T. Nemzetgyűlés! Mi ma népi demokra-

Next

/
Thumbnails
Contents