Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-114
A nemzetgyűlés '114. ülése 1B47> évi máreius hó 21-én, pénteken. 170 tiszta jövedelmet produkáljon, mint például Somogy. Meg kell említenem; hogy az Alföld mia, úgyszólván a legtávolabb van a városi centrumoktól, az értékesítési lehetőségektől. Ha figyelembe vesszük azt, hogy értékesítési lehetőségeink, exportlehetőségeink Nyugat felé, az ipari országok felé vannak, és ha figyelembe vesszük azt, hogy az Alföld a legtávolabb esik ezektől az ipari országoktól, iáikkor látjuk, hogy agrárterményeinknek egy tekintélyes hányada szállítási költségekre megy el. Éppen ezért kérem a pénzügyminiszter urat és az egész pénzügyi kormányzatot, hogy ezekre a panaszokra, amelyek évtizedes jogos panaszai és kívánságai az Alföld népének, találjon megoldást és találjon lehetőséget ezek orvoslására. (Kiss Ferenc (msz): Még Erőss János is találjon a beszolgáltatásra! — Erőss János közellátásügyi miniszter a képviselői Padokban ülve: Felébredt!.— Kiss Ferenc (msz): Ne csak fitymáljon! — Erőss János közellátásügyi miniszter: Felébredt! — Kiss Ferenc (msz): Láttam, hogy ott van! Éppen azért mondtam! — Erőss János közellátásügyi miniszter: Ne lódítson!! — Kiss Ferenc (msz): Azért mondom, hogy hullja meg!) 20 Igen t. Nemzetgyűlés: Szóvá kell tennem a mezőgazdaság hitelellátásának kérdését. Ugy szólván minden parasztképviselő megemlítette jtt, hogy a mezőgazdaság ebből a szempontból hátrányos, mostoha sorsban van. (Ugy van! Ugy van!) Én magam is megemlítem, mert ez a^ mezőgazdaságnak olyan fájó kérdése, amelyről nem lehet eleget beszélni. Egy lap van a kezemben, a Magyar Mezőgazdaság, amelyet en az egyik legkomolyabb szakliapnak tartok. Ez a lap egyik néhány héttel ezelőtt megjelent cikkében azt írja ia mezőgazdaság'hitelellátásáról, hogy az elmúlt hat hónap alatt a mezőgazdaság kapott összesen 94 millió forintot, iaz engedélyezett összhitelkeretnek. a 823 millió forintnak 11.5 százalékát. Az igazság kedvóért azonban me ff kell jegyeznem, hogy 8.5 millió forint nem került folyósításra. 44.5 millió forint pedig kifejezetten felvásárlási célhitelként Jelentkezett; ezt nem a paraszt kapta, hanem á felvásárlással megbízott szervezet és ezért a Paraszt árut, terményt adott. Ezt tehát nem lehet mezőgazdasági hitelnek venni. (Kiss Ferenc (msz): A paraszt áruját meg lefölözték!) Ha. így nézzük ezt az összeget, akkor azt látjuk, hogy mezőgazdaságunknak jutott öszszeseu kereken 52 millió forint, az engedélyezett keretnek kereken G .százaléka. Ha összehasonlítjuk ezt azzal, hogy ugyanakkor az ipari termelés, részint beruházásra, részint átállításra és forgótőkében közel 340 millió forintot kapott, az összkeret 40 százalékát, akkor a uiezőgazdaság hitelellátását méltán (mondhatjuk nem kielégítőnek és kevésnek, (Egy hang « kisgazdapárt soraiból: Semmivel egyenlő!) ahhoz, hogy Aemzeitgazdaságunk állapját ké Pező mezőgazdaságunk fontos hivatását betölthesse. T. Nemzetgyűlés! Ebben a pénztelenségben, amelyben ma élünk és amelyben megítélés m szerint egy bizonyos ideig még élnünk és ver" gödriünk kell, nem mindegy és nem közömbös ^z. hogy a mezőgazdaság miképpen lesz hitelül ellátva. ' (Közbeszólás a kisgazdapártról: Harmincholdas gazda nem tud 200 forint hitelez jutni!) Mezőgazdaságunk termelése!, nem kis mértékben azon áll vagy bukik, hogy kap-e a mezőgazdaság megfelelő összegű, megfelelő kamatláb mellett folyósított hitelt, (Mihály János (kg):. És vele együtt az egész nemzetgazdaság!) márpedig miután agrárállam vagyunk, a mezőgazdasággal — valóban úgy van, amint közbeszóló képviselőtársam mondja — nagy mértékben áll vagy bukik az egész nemzet. T. Nemzetgyűlés! Ha azonban a hitelkérdésnél tartunk, meg kell mondanom azt is, hogy a mezőgazdaságnak a háromhónapos hitel, amelyet eddig folyósítottak részére, úgyszólván nem hitel, mert a mezőgazdaság háromhónapos hitelt nem tud gazdaságosan forgatni, a mezőgazdaságnak féléves, de lehetőleg egyesztendős hitelre van szüksége lahhoz, hogy azt a gazda úgy tudja visszafizetni, hogy abból nagyobb kára ne származzék, mint amennyi előnye van. (Kiss Ferenc (msz): Igaz! Igaz!) Meg kell említenem ugyancsak a hiteleknél a, kamatláb kérdését is. Birtokomban van egy kimutatás, amelyet a Gazdaságkutató Intézet illetve' a i'öldmívelésügyi minisztérium közgazdasági osztálya állított össze, amelyben ki van mutatva az, nogy 50 százalékkal kellene emelni az agrárárakat ahhoz, hogy a mezőgazdaság 4 százalékos jövedelmezőséget érjen el, nia a mai ipari árakat fenntartjuk. (Mihály János (kg): Tizenkétszázalékos kamat!) Ha tehát ilyenformán áll a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége, illetve jövedeknezőtlensége, ,akkor nyilván a mezőgazdaság az a szektor, mely nem bír el 12 százalékos komor tot. Különösen nem bír el altkor, ha figyelembe vesszük, hogy a múlt rendszerhez hasonlóan különböző illetékek, folyósítási jutalék, ügyészi jutalék és a Teremtő tudja megmondani, még milyen címen felszámítanak a pénzintézeteik költségeket, amelyek sokszor 15—16 százalékra emelik a kamatot. (Ugy van! a kisgazdapárton.) Igen t. TemzetgyűlésI A mezőgazdaság hitel nélkül nem tudja betölteni hiviatását. Sürgősen segíteni kell ezen a helyzeten, mert 15—16 százalékos hitelt a mezőgazdaság nem bírt el soha és nem bír el ezután sem. Mint beszédem elején mondottam, a stabilizáció elsősorban a magyar parasztság vállára nehezedett. A parasztság vállalta és vállalja ennek terhét, mert tudta, hogy stabilizálni az ő erején kívül más alapon, Magyarországon nem lehet. Ezt a terhet azonban a lehető leggyorsabban le kell venni a magyar parasztság válláról és meg kell osztani más foglalkozási ágakkal, enyhíteni, csökkenteni kell a parasztság vállaira nehezedő terhet, mert ha ezt nem tesszük, a magyar 'mezőgazdasági termelés lehetetlen állapotba kerül, aminek az egész ország vallja azután később kárát Sajnálom, hogy nincs idő rá» hogy ebben a kérdésben részletekbe bocsátkozhassunk. így arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy minden olyan pénzügyi intézkedésnél, amely a magyar mezőgazdasággal kapcsolatos, mindig mérlegeljék ezeket a szempontokat és tegyék lehetővé, hogy a magyar mezőgazdaság a ránehezedő terhek alatt is meg tudja állni helyét. Há ezt megteszik, akkor a magyar parasztság alkalmas lesz arra, hogy csodákat műveljen ebben az országban és akkor a magyar mezőgazdaság talpraállása nyomán tálpraáll az ipar. a kereskedelem és minden más foglalkozási ág. Bízva abban, hogy az elmondottak és a képviselőtársaim részéről elmondottak is, érvényesülnek a magyar pénzügyi kormányzat gazdasági politikájában, bízva abban, hogy a
