Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-114

141 A nemzetgyűlés ^114. ülése 1947- évi március hó 21-én, pénteken. 112 arról, hogy ezeknek a terheknek viselése hogyan és mint lesz lehetséges. T. Nemzetgyűlés! Nem vehetem tudomásul ai pénzügyminiszter úrnak az általános vita során elhangzott felszóiadásában tett kijelentéseit és a beterjesztett költségvetésben / tett allúzióit £1 külföldi kölcsönök kérdésében. Utaltam arra, hogy még a, belföldi kölcsönök kérdésében* sem lehet törvényhozási rendelkezés né'kül az állam hatalmát érvényesíteni abban a vonatkozásbsm, hogy a terheket elhárítjuk maígunktól, még kevésbbé lehet; ezt tennünk a külföldi kölcsönök tekintetében. (Gróh József (pk): Ugy van!) De törvényes rendelkezés is van, aimely előírja, hogy^ az államnak minden fennálló terhiét, kiadását a költségvetésbe fel feaÜ venni. Ezzel >ái kérdésisiel számolnunk kellett volna, ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kellett volna itt, mert hiába áltatjuk magunkat akár hároméves, akár ötéves, vagy nem tudom milyen tervekkel, mi a magunk erejéből nem fogunk'" tudni talpraállni. (Mozgás a szociáldemokratapárton.) Nekünk mindent meg kell ugyan tennünk, hogy meglévő erőinket összegyűjtve, felfokozva, beállítsuk azokat a nemzeti élet szolgálatába, de mi a magunk erejével nem fogjuk tudni elérni azt, amit el akarunk érni: az léletjhívót nemcsak a múlt színvonalára) felemelni^ hanem azon felül is emelni. Nem hallottuk annak magyarázatát sem. mi az oka annak, hogy a jóvátételi kötelezettségeknél a dollárnak forintban való értékelése miért különböző aszerint, hogy melyik állam részére történik ,a jóvátétel. Azt még megértem, amit a pénzügyminiszter úr erre vonatkozólag mondott, hogy más a jóvátételi dollár értéke, mint amilyen értékben — mondjuk — a Nemzeti Bank jegyzi a dollárt- Magyarázta is, hogy mi ennek az oka, dtf neffi nnagy-airázta meg, miért más a dollár értéke a szovjet jóvátételnél, miért más a jusroszláv jóvátételnél es miért más a csehszlovák jóvátételnél. (Racz Jenő pénzügyminiszter: Mert más árukat szállítunk!) Az, hogy az áruk mások, még nem indokolja meg azokat a különbségeket, amelyek itt fennforognak, mert ha ennek .az aru különbsége az oka, akkor itt valami baj van a szállítók részéről, akkor itt nem egyforma elbírálás történik a termelési költségek es a haszonkulcs megalapítása tekintetében. T. Nemzetgyűlés! Nem hallottam magya rázatot arra vonatkozólag sem, hogy amikor láO millió forint a kataszteri tiszta jövedelem, és a tiszta jövedelem minden koronája után 4 kilogramm búzát, tehát összesen 6 inil'lio métermázsa búzát kell fizetni, amelynek 240 millió forint az értéke, miért van 100 millió forint földadó előirányozva bevételiként. Valószínűleg az lesz a válási/, erre, hogy a kisebb birtoknál elengedik a földadót. Erre vonatkozólag azonban mégis valamelyes adatot kellett volna legalább már a tárgyalások során kapnunk, hogy megnyugodva vehettük volna tudomásul, hogy 240 millió helyett valóban csak 100 m il Tóra lehet számítani. Ennél a pontnál egy szerintem jogos és méltányos panaszt szóvá kell tennem. Arról értesültem, hogy 1945. évi földadóért most tűznek ki garmadával árveréseket olyan egyé; nekkel szemben, akik a föld Mik tulajdonosai voltak a földreform végrehajtása elölt, akiktől azonban iyénybevették a föl dreform tör vény alapján a földet, és a föld 1045. évi term-' már az új birtokosok élvezték. Törvénytelen" nek és igazságtalannak is tartom, hogy ezeknek a területeknek a földadójával most a régi tulajdonosokat terheljék IYICÍÍ;, S végrehajtsak, és esetleg árverezi: ék őket, amikor annak a földnek hasznát 1945-ben már az új birtokosok élvezték, és amikor megváltási, kártalanítási összegként a volt tulajdonos még egy fillért sem kapott. T. Nemzetgyűlés! Nem értem azt sem, hogy a költségvetés az önkormányzatok, a közületek támogatási alapjánál bevételként a földadóból 2.1,14!) 000 'forintot vesz számítóéba. Ha megnézzük a költségvetéshez csatolt mellékleteken, hogy milyen bevételeikre számit a pénzügyi kormányzat, akkor a®t látjuk, hogy a pénzügyi tárcánál az összes adóbevételek a maguk teljes egészében be varrnak állítva bevételként. Hà ezekből az adóbevételekből ilyen címekre át kel] adni valamit, lia a földadóból 25 milliót, a házadóból 11 milliót át kell adni a közületek támog.Ttási alapjának, ha a forgalmi adóból át kell adni 40 milliót a forgalrn'adóalapnak, akkor ezeknek az összegek' nek a költségvetésben kiadásként kellene szerepelniük. Ha ugyanis nem, szerepelnek kiadásként, akkor valóban nem tudom, honnan van meg a fede/et az ezeknél az alapoknál levő bevételekre, amikor az egész' adóbevétel a pénzügyi tárca illető rovatainál bevételként szerénél. Ez azt jelenti, hogy ha minden mást számításim kívül hagyok is. amire Sulyok Dezső kénviselőtársam utalt, és én is utalni voltam bátor az általános vita során a tekiír tetbem, hogyan és mint áll ennek a költségvetésnek hiánya, — az a körülmény, hogy ez a földadó-, házadé, és forgalmiádórészesedés nincs kiadásba téve. a költségvetésnek 374 mii« Hóban feltüntetett deficitjét 70 millióval növeli. T. Nemzetgyűlési A pénzügyminiszter úr rámuta'ott az indokolásban arra. hoiry a b. telek mennyire csökkentek. Érdekes, hogy egyedül a közigazgatási illetékekből származó bevételekel emelik fel. Nagyon furcsán nézünk mi ki. amikor demokráciát csináltunk és ez a demokrácia nem egyszerűbb és olcsóid), hanem komplikáltabb és drágább közigazgatással .•iiándékoz'a meg a magyar népet. (Lábady Antal msz): Elég szomorú!) A demokráciának le kellelt Voln* énítenie azt a drápa ross? közigazgatás. (Spitábzky Károly (szd): Ellene beszélt ennek!), nem pedig—fejlesztenie és még dráírábbá tennie. Ttt van néldául az erkölcsi bizonyítványok kiállítása. Ma már maj ftnem azt lehet mondani. bo"V mé'-r a lélek/el vételbe/ is erkölcsi bizonvítványt kívánnak a szegény embertől. Az erkölcsi bizonyítvány megszerzése 23 forintba kerül. Van egv másik tétel is, amelyet kifogásolnom kell, és amelynek még törvényes alapja <-'incs. Azt olvasom az uisáfirokban, hogy egyes i el veken a nemzeti bizottságok bizonyos fjmknók végzéséért díjakat és illetékeket szednek. Embiít több oldalról panaszt is emeltek és felkerült az ügy a kormányhoz is. A kormánv megmondotta, hogv az ilyen díjak és illetékek szedésének semmiféle törvényes alanbi és jogosultsága nincs, méeris mennek tovább ezek a lolgok. (Pàllnay Ferenc (msz): Kiskirályok!) Meg kell említenem az úgynevezett kÖSömunka váltságot. Ez nem kÖzmunkaváUság, imnem tulajdonképpen^ újjáépítés] céladó. Ha Ugyanis kö/.munkuváltság, a munka váltsága