Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-132

943 A nemzetgyűlés 132. Hívse 1917. A kormány prograiiimia feletti vitában mezőgazdasági kerülésekké] szerettem volna foglalkozni, dc ezt lehetetlenné teszi számomra az előbb szótöbbséggel hozol

I határo/.íit, amely negyedórában állapítja meg az annyira gazdag és .nagy kormányprogramnr hoz való hozzászólások tartamát. Érdekes ez és bár a szólásszabadság me »sértéséről beszélni nem bebet s magam is tiszteletnél tudomásul veszem a Ház határozatát, mégsem lobet sz(') nélkül elmeimi a mellett a kérdés mellett, vájjon mi indíthatta azt a hatvan képviselőtársamat arra, hogy a vita után pontot tegyenek azáltal- hogy csäk .negyedóra* felszólalásokat engedélyezzenek a kor mány progra rumjához. (Milassin Kornél (msz): Nem birják a kritikáit!) Pedig mi. el lenzékiek igazán szépen, türelemmel hallgaltnk ezeket a felszólalásokat, illetve felolvasó sokat (Milassin Kornél (msz): El is aludtunk tőlük!) és mivej mnlt csütörtökön ÓK pénteken nem volt ülésünk, elég' idő állt rendelkezésre arra, bogy esetleges má«. sürgős javaslatokat vegyen tárgyalás alá az igen 1. nemzetgyűlés. Keresni keit vájjon a kormány tudtával történt-e az a bizonyos korlátozás, vagv csak egyes képviselőknek a mostani akamokvilágban való akarása volt-e az indok. Semmiesetre sem szolgálja azonban ez az eljárás a szólásszabadságot. illetve a miniszterelnök árnak írásiból felolvasóit azt a céljai, bogv helvre kell állítani a t. Nemzetgyűlés bizalmad nemesik az egyes pártok, hanem egymás között is. Ismétlem, mi türelemmel hallgattuk a felolvasásokat de úgylátszi k, a már szaba don elmondott beszedeket az igen t. hatvan aláíró képviselő úr valahogyan nem bírja. Nem bírja azt a bírálatot amelyre pedig szükség win abboz. bogy amikor a magyal' nemzet ilyen nagy válságon megy keresztül. a nemzetgyűlésbe küldőit! minden képviselő nem hallgatásával, hanem felszólalásával vállalja vagv utasítsa el a nii.'iiszterelnök inaltál felolvasott kormányprpgramméTl való felelősségvállalását. Az ország helyzete kétségkívül súlyos, de a legsúlyosabb a mezőgazdaság helyzete. A ininisztereinö'k úr megállapítja, hogy megkezdődik az aratás és az aratásból -zár mazik mindannyiunk élete. A magyar na rasztság tehát joggal bibéti. réméiből i és vár hatja, hogy, a magyar törvényhozás és a kormány igenis go.ndosikodiii fog arról az életb' betőségről. amelynek a keretén belül az élelet jelentő gabonán megtermelhet i. Mii láttunk ezideig? Azokat a -zorzoszámokat. amelye ket az élet olcsóságáról tártaik eddig elénk, azzal i.ndokolták. hogy a kétszeres ösSzegben megállapííoít árakat a termelő még kibírja. Valóban két és fél év óta zokszó nélkül tűri szenvedi ezt az aránylagos életszínvonal csökkentést a magyar mezőgazdaság, amikor pedig ugyanabban az időben az ipari árn'k többszörösen emelkedtek. A mezőgazdaságra rányomták az illet ményadót. a különböző közmnnkiváltságok it ooiális biztosítás terén a mezőgazdasági biztosítás költségei:. Ezek mindegyike lényegesen nagy költségemelkedést jelent e nugyar mezőgazdaságra anélkül, hogy ezt az emelkedési bárkire is át hidná hárítani. A magyar mezőgazdaság ama feltétlen kívánsá gának a teljesítését, hogy az árakat reálisan szabják meg. tovább már kézjegy i ntéssel (din Lezni, vagy e Gazdasági Főtanácshoz vab'» küldözgetéssel elodázni nean lehet. évi június hó 20-án, pénteken. . '-»Il Jöjjön ide ez a kérdés a magyar parlament elé és vállalja ,a magyar parlament a felelőssége , hiszen az ntóbhj időkben vagy tizenöt ilyen ankéton vettem részi és azt latiam, hogy eMvetlrn párt, egyetlen minisztérium kikül dőltje sem kifogásolta, hogy a vesz'eséges mezőgazdaságot segíteni kell. inert különben teljesen tönkremegy és nemcsak hogy kivitele nem lesz éts minőségi termelési m-m Ind foly tatni. de még magának a belső ellátásnak le adatává] sem tnd «megbirkózni. Yádalja a ma gyár parlament azt a különbözetet, amely es "t

leg az ipari árnak felemelése által is elő állhat. Feltétlenül vizsgálat tárgyává kell lenni, bogy a 3N forintos búzából hogyan lesz í)4 filléres kenyér, hogy a 68 filléres tejárakból hogyan le*z 1.60 forintos lej, hogy az egyforintos marhaárakból, amelyek télen voltak, mert a 2.50-et, a maximális arat senki sem fizette meg. hogyan* 'ett S Hl forintos hús. hogy a 2,50 vagy ^.<»i) forintos disznóból hogyan lesz Budapesten '-'<» forintos zsír. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Tgy van!) De ebhez hasonlóan az iparcikkeknél a szén vagy a vas drágulása hozzájárni az árak emelkedéséhez. Ezért magának a magyar parlamentnek kell vizsgálati tárgyává tennie a dolgokat és igenis a mezőgazdaság segítségére sietve egy kiküldött bizottsággal vagy saját magának a parlamentnek szakértők meghall-' gátasával kell megállapítania, hogy a mező-. gazdaságunk hogyan és miből lehel az áraik emelésénél fedezetei ny ojtani. A magyar mezőgazdaság tisztában van azzal, hogy a neki adott áremelés tényleg áremelkedés 'esz. nem múlik el nyomtalanul, mert az ipari dolgozók bére ngyancsaik hasonlóképpen emelkedni fog és ez feltétlenül maga után vonná minden ioareikk árának i'ine'ésél. Azért léhát ;I mezőgazdasági áremelési úgv kell megoldani, hogy az iparcikkek ára rögzítve legyen és hú az iparcikkek rögzített áraszázalékszerűen, rajiunk kívülálló okok miatt mégis emelkednék' ugyanilyen szé •/alakban eme'kedők legyenek a. mezőgazdasági árak i«. A parasztság életszínvonalát már lejjebb szállítani nem tudja, sem a munkaidejét nem tudja meghosszabbítani, mert mái' látástól v,r kiilásiig dolgozik, nemcsak saját maga. hamm háznépe is. amely körülötte él. Igenis a parla mentnek kell foglalkoznia ezekkel a dolgokkal. merj a párlközi értekezletek eredményéi már látjuk. Ígéretek özöne, kői-mondatokban kife józott kívánságok és udvarias gesztusok egy más Iránt, a végén a pártokban duzzogás, ki zárás, majd jöttek a válságok. (Ugy Váni u s.ahadsiíf/párt qlddUín.) Ezeknek elkerülésére ismétlem szükség van arra. bogv a parlament működjék, ne pedig a páHközi értekezletek sokasága némítsa el a parlamentiéit, ;) nép kép viseletet. .Minket nem hallgatásra küldtek ide, hanem a/ért, hogy a bajokai előadva 68 orvo solni igyekezve. igen\-, keressük azokat a ki" vezető utakat, amelyek biztosítják, hogy az ország Újjáépítését semmi sem zavarja meg. (Zaj. Àz elnök eseiutel.) \ Ugyancsak szükséges, hogy az érdekkép viseleti törvény javaslata, amely érdekképviselet a parasztságnak mintegy oltalmazója és irányítója lenne' a termelésben, minél előbb a törvényhozás házába kerüljön. Most, amikor a miniszterelnöki székbe a dnna-tiszaközi ho i ok egyik birtokos.«] és egyben okleveles gazda is kerüli, hiszem és remélem, hogy a sokat vitatotj és óhajtót: érdekvédelem egyszer már