Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-131
907 ./ nemzetgyűlés 131. ülése 1947, és ellentmondások a pártonkívüliek és a szabadságpárt soraiban. — Az elnök csenget.) Azért csökkent a; nemzetgyűlés tekintélye, mert a mépgy üléseket fontosabbnak tártjaik, mint itt a demokrácia szelleméhez méltó vitát. (Horváth Márton (kp): ön képviseli a demokrácia szellemét 1 ? — Nagy zaj a kommunistapárt oldalán) Ez okozza, t. képviselőtársam! (Apró Antal (kp): Hallottuk mi már Pfeif fért beszél ni népgy ülésen! ) Marjd meglátják, bogy ha mindazok az invektívák, mindaz »k a megjegyzések, amelyek különösen, a koimmunistapárt. vezetői részéről a többségi párt és a koalíció frányában el hangzottak, ezentúl itt a nemzetgyűlés Házában hangzanak el, mennyire fog emelkedni a nemzetgyűlés tekintélye! Majd meg fogják látni, milyen nevelő hatással lesz ez a demokráciára! (Horváth Márton (kp): Az előbb kaptunk ebből kóstolót az ön elvbarátjától!) Akkor majd meg fogjia látni t. képviselőtársam és a pártja, akkor végre tudatára jönneik annak is. amit különben itt a fizikai tények is mutatnak, hogy önök nemcsak a parlamentben^ hamem szerte az ország minden rétegében és minden vonatkozásában kisebbségiben vannak! (Ugy van! Ugy van! —Élénk helyeslés a szabadságpárt olda'án) Ez a tény riasztja el önöket attól, hogy részt vegyenek a parlamentáris demokrácia munkájában! (Lévay Zoltán (msz): Apró Antal felé, gúnyosan: »Apró« kisebbség! — Horváth Márton (kp): Majd elválik, ki a kisebbség! — Sulyok Dezső (msz): Tisztességes választás mellett elválik!) Ez bírja rá önöket arra, hogy népgyűlésekre menjenek el. aimi nagyon rosßz képet t'esi az önök politikájáról. (Horváth Márton (kp): Horthyék is azzal érveltek vélünk szem ben, hogy a kommunistapárt egy maroknyii csoport! önök is ezt mondják! — Pászthory István (msz): Ebben igazat mondtak! — Ugy van! Ugy van! a. szabadságpárton.) A népgyűléseken pedig olyan imperátori hangot használnak, mintha nemcsak a többség lennének, hanem az ország egyedüli pártja. (Szobek András (kp) államtitkár; A Horthyidőket sírjátok vissza, csak nem meritek mondani! — Némethy Jenő (msz): Akkor Szobek" ről még nem bal-ot tunk!. — Szobek András (kp) államtitkár: Pedig hallhattatok yo'lna! — Sulyok Dezső (msz): Együtt voltunk a kanizsai internálótáborban! — Szobek András (kp) államtitkár: Együtt, de ott sem a nép" IH'l voltál, hanem külön, extrán! — Derültség a nzabadságpáff oldalán. — Az elnök csenget. — Sulyok Dezső (msz): Mert rám jobban kellett vigyázni! — Szobek András (kp) államtitkár: Nem kel'ett jobban vigyázni! — Szabó Piroska (kp): Külön sp.'i/a Volt! — Sulyok Dezső (msz): Nem volt külön spei/.om, Szobekkal együtt kosztolunk! — Szobek András (kp) államtitkár: Az nem áll! — Lévay Zolitán (msz): Akkor még egy asztalnál ültek! — Szobek András (kp) államtitkár: Nem áll. mert én a betonon feküdtem, ö meg az első nap szalmazsákot kapott!) Elnök (csenaen : Csendet kérek Szobek képviselő úr! (Szobek András (kp) államtitkár: Le sem ereszkedett a többiekhez!) Pfeiffer Zoltán (pk): Azt megértem, t. zetgyűlés, hogy a miniszterelnök úr 'a, másik n így pillérnek a dolgozók összefogását tekinti. Az már valóban a demokrácia pillére és biztonsága, (Egy hang a kommnnistapáréri június hó 19-én, csütör ükön. 908 Ion: lv/t akarják megrontani{) hogy iá magyar dolgozók hogyan fognalk össze, hogyan becsülik meg egymást, hogyan biztosítják egymás részére nemcsak a megélhetést, hanem a politikai jogokat is, hogyan biztosítják egymás részére a nemzet ügyeiben való részvéteit. Ha a t. miniszterelnök úr arrai gondol, hogy' a dolgozók nagy összefogása mellett meg fogja teremteni a dolgozók jogainak egyen súlyát is, ebben a munkában én őt esak támogatni fogom, mint ahogyan barátaim és valószínűleg az ellenzék minden tagja is csak támogatni fogja. E tekintetben azonban, sajnos, ismét adós maradi Nem mondta meg, hogyan képzeli el (loli-!K)zók nagy összefogását. Vájjon, ugye, hogj[ hatmillió paraszt kopogtat a demokrácia ajtaján bebocsátásért és akkor bévül, a demokrácián bévül pedig a kisebbségi pántok vezérei tanakodnak, hogy vájjon Imiikor és menynyit adjanak a demokráciából a parasztságnak. (Egy hang a k(> ni muni st apart on: Ne tessék vatlótlant állítani. — Horváth. Márton (kp): A földreform nem jelentett bebocsátást a parasztság számára? Az semmi?) Igen, a parasztság számárai a demokrácia nagy megkönnyebbülést, magy fejlődési tehetőséget biztosított, (Mozgás a kommunisf apart on.) amikor lehetővé tette, hogv földhöz jusson. — (Farkas Mihály (kp): Fel akarja lázítani a parasztokat a demokrácia ellen, Pfeiffer úr, ügyvéd úr?!) Nem, kérem. (Farkas Mihály (kp): De igen!) Tessék olyan nyugodtan végighallgatni, ahogyan t. képviselőtársamnak ez nem szokása, mert rögtön indulatba jön. (Farkas Mihály (kp): r Nem indulat! Nem indulat! A szándék világos uram! — Az elnök csenget. — Lévay Zoltán (msz) a kommunisíapárt felé: Nem a rendgárdában vannak!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Lévay Zoltán (msz) Farkas Mihály felé: Nem a bajtársi vezérségben van! — Hód. y (í^örgy (msz) a kommunistapárt felé: Az inflációs kapitalistákról nem igen beszélnek! Ök tartják magukat a parasztság védelmezőinek I •— Horváth Márton (kp): Az fáj maguknak-hogy a parasztság nem a nagybankoknál és nem Bethlenéknél kopogtat!) Pfeiffer Zoltán (pk): Ha a bankároknál kopogtatna a parasztság; nem pedig saját pártjánál, akkor inkább az önök pártjában lett volna, mert tudomásom szerint bankárok nyugodtan csak a szélső radikál'8 pártban dolgozhatnak. (Taps a szabadságpárt oldalam és a pártonkívüli képviselők csoportjában. — Réi vész Ferenc (szd): Majd meglátjuk, megszavazzák-e a bankok államosítását! Mosf tapsolnak, de akkor?! — Sulyok Dezső (msz): Nagy Vince már megmondta, hogy nem szavazzuk nie»-, csak maga nem volt itt!) Olyan oktondi bankárt nem ismerek, — azok jobban ismerik a politika minden eseményét és konzekvenciáját — aki a kisgazdapárthoz kösse az exisztenciáját. amely még annál sokkal kevésbbé támadott réteget sem tudott megvédeni (Ügy van! Ügy van! a szabadságpcirt oldalán és a pártonkívüli képviselők csoportjában. — Zaj a kommunista párt soraiban.) Hogy visszatérjek a jogok és kötelezettségek egyensúlyára: talán megnyugtató választ fog adni ÍI miniszterelnök úr arra a kérdésre, mi okozta, a/.í. hogy a demokráciá.naik úgyszólván még az elemei sem jutottak el a falura és hogy a községi választásokat még a mai na-
