Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-113
69 A nemzetgyűlés Ili. ülése 1947. évi március hó 20-án, csütörtökön. 70 ez a munkáspártok részéről bizonyos ellenzésbe ütközne. Néni. Miről van itt szól? Mi nem akar.i'Uk a csillagokat letagadni az égről. Kétségtelenül vannak bizonyos ellentétek a nagyhatalmak között. Ilyen körülmények között mit jelent az. ha mi egyszerűen azt mondjuk, hogy semlegesek vagyunk. Mi most kívánságokkal lépünk tel szomszédainkkal szemben- Azt kívánjuk hogy segítsene'k rajtunk gazdasági téren. Politikai terén azt kívánjuk, hogy lépjenek közbe a tárgyaláson a mi igazságos ügyünk érdekében. Így például csehszdovak vonatkozásban. Amikor azonban Délkelet-Európa is bizonyos értelemben belekerült ezeknek az ellentéteknek a tüzébe, — szerencsere nein a szószerinti értelemben —.akkor mi kijelentjük: »mi pedig semlegesek vagyunk, a ti dolgaitokba, a ti baiáitokba im nem szolunk bele. Ti segítsetek nekünk, de mi semlegességi nyilatkozattal elhárítjuk azokat a, kötelezettségekéi, amelyek reánk hárultak volna.« Nem semlegességet mikor deklarálhatunk? Most nincs háború és akármilyen ellentétek vannak is, minden jel szerint nagyobb a békeszerető népek és tömegek ereje, mint a háborús uszítok ereje. De ha esetleg beláthatatlan idő mulya mégis háborúra kerülne sor, vájjon egy semlegességi deklaráció védelmet jelentenél Nem tapasztaltuk például Belgium vagy Hollandia esetében a múlt világháborúban, hogy ez semilyen védelmet nem jelentett? Nem. Jí elteszem a kérdést: ha mi résztvehetnenk abban a németellenes szerződési hálózatban, amelyet Franciaország hoz létre a délkeleteuropai országokkal vagy más hatalmakkal a német veszély elhárítására, akkor vájjon ez kedvezőtlen volna számunkra? Nem! Ha ma nincs is német veszély, de a történelem folyamán meg lehet. A mi történelmünk tanítása ez, hogy számunkra kedvező volna, ha bekapcsolódhat náuk egy ilyen németellenes szerződési hak> : zatba. De sajnos, nem rajtunk múlik ez. Mi még nem jutottunk el odáig a demokratizálódás, a haladás útján, hogy méltó partnerként elfoglalhassuk helyünket de ilyen kuelentések nem visznek közelebb ehhez a helyzethez és ehhez a megállapításhozEn nem azt akarom ebből kihozni, t. Nemzetgyűlés, hogy nekünk, egészen egyoldalúan es szorosan csak szomszédainkra kell orientálódnunk, Számtalanszor hangsúlyoztuk ezt, de nem ezt akarom ebből kihozni. Nekünk igenis megvan a lehetőségünk a szomszédainkra yalo orientálódás és kapcsolatok elmélyítése mellett arra is. hogv a Nyugattal megtaláljuk a magunk kapcsolatait, hogy a Nyugattal szorosabbra vegyük a magunk kapcsolatait. Megint személyes tapasztalataimra kell hivatkoznom. Amikor néliány nagy .lap a legélesebben magyarellenes hangot utott meg a Nyugaton -voltak más lapok is, meg hozza nemcsak kommunista és nemcsak szociáldemokrata lapok, hanem tekintélyes polgári orgánumok is: gondoljunk az economistra es a Manchester (inanlianra amelyek a magyar demokrácia mellett foglallak állast es nem dőltek be — jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen — annak a rágalomhadjárat :iak, amelyet ellenünk folytattak. Nekünk igenis a Xyiigaton is azokkal a demokratikus erőkkel kell megtala mink a kapcsolatokat, amelyekkel a szomszédainknál i«s keressük a kapcsolatokat. Másodrendű kérdés az. hogy vájjon a Nyugat különböző országaiban található kormányok teljes egeszükben reprezentálják-e ezeket az erőket vagy pedig e'zek az erők Nyugaton többé-kevósbbé ellenzékben vannak. Nem ez a döntő. A döntő számunkra az, hogy azokhoz* a társadalmi erőkhöz, azokhoz a körökhöz kell kötnünk Nyugtat felé is as» ország hajóját, amelyek ezt i& vezető demokratikus álláspontot jelentik. (Ugy van! Ugy van! a kommunista és a szociáldemokratapáxton.) Mert amikor például én Parisban beszéltem 'a> ^ francia: kommunistapárt vezetőivel, Thorez és Duclos elvtársaimmal, akkor én .nemcsak a kommunistapárt vezetői előtt tártam fel például a csehszJovák-magyar vitának részié eit és más bennünket érintő kérdéseket« hanem a legerősebb franciia párt előtt is feltartam ezt, a francia demokrácia méltó képviselői előtt is feltártam- így is lehet külpolitikát csinálni. így is lehet nyugati orientációt csinálni! (Nyirjessy Sándor tkg): Mm din magyar embernek ez a kötelességei) Ez a kötelessége, s mi a magunk részéről tudjuk ezt, de sajnos, azok az úgynevezett magyar emberek, akik mindig holtbiztosán megtalálják a reakciós köröket Nyugaton és befeketítik kapcsolataik segítségével ezt a* országot, nem tudják ezt a kötelességet, azokat még meg kell tanítani erre a kötelességre. (Némethy Jenő (niirz): Nyugaton kik a reakciósok? Halljuk! —• Orbán László (kp): Ügy látszik találva érezte magát. — Zaj. — Némethy Jenő (msz): Nyugaton kik a reakciósok? Nem kelt általánosságban beszélni, meg- kell nevezni őket. — Buchinger Manó (szd): A maga barátai! — Zaj. — Farkas Mihály (kp): Buchinger talpraesetten megválaszolt! — Zaj a szabadsá gpâtton. — A klotürlámpa kigyullad.) Sajnos, csak azokra» a kérdésekre tudok válaszolni e rövid idő alatt, amelyeket jóhiszeműen tesznek fel. Még csak egy dologról szeretnék beszélni befejezésül. A. szabadságpárt részéről. Sulyok részéről merült fel a semlegesség óhaja, és talán illusztrálni akarta ezt a kívánságot azzal, hogy idézte a Szabad Nép-nek egy decemberi cikkét, amelyben mi a Borbának egyik cikkére hivatkoztunk és azt ismertettük. Èz a Borbacikk élesen állástfoglal a magyar reakciós körökkel szemben. Mi igyekeztünk hűen visszaadni a Borba eredeti cikkétr ezért azt a részét is "bennohngytuk — idézetről lévén szó —, amely megemlíti Bárányos földniívelésügyi minisztert. Anélkül, hogy Bárányos miniszter úrnak személyét valamiképpen érinteni akarnám, megemlítem, hogy azóta az események megmutatták, fényt vetetitek arra. ki az. aki részt vett az összeesküvésben, ki az, aki nem vett részt, ki az, aki langyos és habozó, ki az, aki kívülről támogatja ezeket. Mindenekelőtt mégegyszer hangsúlyozom, ez nem tartozik Bárányos miniszter úrra, csak azt akarom kérdezni, vájjon az volt L e a hiba. hogy túlságosan hagytak az ilyenfajta tanácsokat, — mint ennek a Borba cikknek lényege is volt — érvényesülni a magyar demokrácia belső szerkezetére, a magyar politika demokratizálására, vagy az volt-e a hiba december elején, hogy nem hallgattunk ezekre a figyelmeztető cikkekre, hogy semmibe vettük, elengedtük a fülünk mellett? Erre a cikkre hivatkozni, miután már lebonyolódott itt az összeesküvés gyalázatos színjátéka a szemünk előtt bebizonyította, hogy nem a Borba az és nem külső erők azok, amelyek egyes döntő állami pozíciókba embereket I
