Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-126

749 A nemzetgyűlés 126. ülése 1947. mivel az 1946:1. tc.-ben foglalt emberi jogokat csak kerettörvényeknek kell tartanunk. Ha eze­ket nem részletezi a törvényhozás, akkor rá kell bíznunk a bíróságok jogalkalmazására, már pedig a bíróságok ítélkezései, törvényke­zési jogalkalmazása bizonytalanná válitk, mert hiszen — és ennek hangsúlyt szeretnék adni — nincs kellően megállapítva még ma sem, hogy milyen magatartások és akciók veszé­lyeztetik szorosan véve a meghirdetett szabad­ságjogokat, éspedig a jogot az elnyomástól és félelemtől mentes élethez, a jogot a gondolat és vélemény szabad nyilvánításához és a sajtó­szabadsághoz, a jogot a személyes biztonság­hoz. Milyen cselekmények veszélyeztetik ponto­san a jogot a munkához és a méltó emberi meg élhetéshez, a jogot a szabad művelődéshez és a jogot a részvételhez az állam és az önkor­1 mányzatok életében? Hozzá' kell tennem, t. Nemzetgyűlési, az igazság kedvóért. hogy vannak ugyan szank­cionált törvényeink régebbről, amelyek az em­beri szabadságjogok egynémelyikét preciziroz­zák és védelmezik, nevezetesem biztosítják a sza­bad vallásgyakorlatot,, azután a jóhír védelmét, az egyesülési jogoit, de éppen itt, iái megajánlási vita során történt, hogy a sajtószabadság par­lamenti vitájában valaki idézte az 1914-es sajtó­törvényt és akkor azt kiáltotta a) baloldalról valaki, hogy azt régen hozták. Valamiképpen azt az értelmet adta., mintha nem kellene fi­gyelembe venni. Éppen azért kell most újra megfogalmaznunk és kodifikálnunk, hogy lai­kus ember előtt se mutatkozzék érvénytelen­nek vagy elévült jogszabálynak.. (Élénk helyes­lés a szabadságpárton és a pártonkívüliek cso­portjában.) T. Nemzetgyűlés! Rendeznünk kell másod­szor ezeket a törvényeket azért, mert ha a jogbizonytalanság állapota megmarad ezeken a területeken, az anarchikus jelenségeket idéz­het elő a társadalomban. Itt csak két igazoló példát hozok fel az idő rövidsége miatt Elő­ször is vegyük a személyi szabadság ügyét. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton.) Meg kell engedni azt, hogy a forradalmi változások idején a hatóságoknak nem állott módjukban minden intézkedésük esetén szorosan az emberi szabadság alapjából kiindulni és tettek olyan intézkedéseket, amelyeknek következtében ár­tatlan emberek több százai, talán ezrei előzetes bírói vizsgálat és ítélet nélkül hosszabb ideig szabadságvesztést szenvedtek. Ebből később kikerültek, de senki ezért elégtételt nem szol­gáltatott nekik. Ha ez tovább fennmarad, akkor ennek az lesz a következménye, hogy nem lé­vén körülírva a szabadságjogok, először is az emberek lelkét nem a félelemtől mentesség, ha­nem a félelemtől teljesség fogja elönteni. (ügy van! ügy van! a szabadságpárton és a párton­kívüliek csoportjában.) Másodszor pedig^. ha ilyen visszaélések a jövőben megtorlás nélkül maradnak, ez a körülmény indítólag fog hatni emberekre s nem szűnik meg a hajsza és az üldözés a magyar földön és nem lesz békes­ség közöttünk, ennek a békességnek hiánya Pedig megbénítja a lelkek demokratikus át­alakulását. Másik példát is hozhatok fel, éspedig a munkához és az emberi megélhetéshez való jogot. Akik vidéken élnek, láthatják, hogy igen sokan kiestek kenyérkeresetükből vagy talán évi április hó 22-én, kedden. 750 csak vagyonuk romjaiból élnek és próbálják ér­vényesíteni az általánosan körülírt jogot a sza­bad emberi munkához ós a megélhetéshez. Ar­ról azonban tapasztalatunk van, hogy ez a jog­keresés nagyon sokszor belevész a gazdasági élet, illetve a munkaalkalmat közvetítő hiva­talok és apparátusok labirintusaiba (Milassin Kornél (msz): A szakszervezetbe!) és a magyar tömegek most már határozott törvény után kiáltnak, amely megszabja azt, hogy munka­vállalás és munkajog tekintetében ne legyen különbség magyar ember és magyar ember között. (Dénes István (pk): Nagyon helyes!) T. Ház! Most mindezek befejezéséül párton­kívüli képviselőcsoportunk nevében és megbí- > zásából deklarációt teszek közzé (Halljuk! Hall­juk! a pártonkívülieknél és a szabadságpárton.) és felhívom rá a magyar kormány és ai nem­zetgyűlés figyelmét. (Olvassa): »Mi, pártonkí­vül tömörült nemzetgyűlési képviselők, akiknek neve be vain jelentve az elnökségen, 7 " pártszem­pontok felett álló országos érdeknek tekintjük mai demokratikus jogrendünk megszilárdítá­sát. (Helyeslés.) a magyar társadalom belső bé­kéjének és megnyugvásának előmozdítását. E célból veszélyesnek és mellőzendőnek tartjuk minden olyan ellentétnek a kiélezését, amely az amúgysem egységes társadalomban további szakadást idézne elő. Kívánjuk tehát a jog ural­mának maradéktalan érvényesítését, kívánjuk az egyház és az állam viszonyának olyan meg­nyugtató rend°Z'''s''t, amely a i emzet f '>- . ue:­mének és lelkiségének a legjobban megfelel és kívánjuk végül, gondoskodjék a magyar kor­mány arról, hogy az 1946:1. tc.-ben foglalt elvi deklaráció után az ott felsorolt természetes és elidegeníthetetlen állampolgári jogokat törvé­nyesen szabályozza a törvényhozás és megfe­lelő szankciókkal lássa el. (Helyeslés a szabad­ságpárton és a pártonkívüli képviselők sorai­ban. — Vásáry József* (msz): Az ellene vétők kapják meg méltó büntetésüket!) És végül kí­vánjuk a rendeletekkel való kormányzás meg­szüntetését.« (Taps a szabadságpárton és a pár­tonkívülieknél.) / Elnök: Kíván még valaki a törvényjavas­lathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal, Kérdem a t. nem­zetgyűlést, méltóztatnak-e az 1946—47. évi állami kjöltségvet/ésrői szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni 1 ? (Igen! Nem!) Szíveskedjenek azok felállni, aikdk nem fogadják el! (Megtörténik.) Kisebbség! Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általános­ságban, a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadta. T. Nemzetgyűlés! Most határoznunk kell a törvényjavaslat általános tárgyalása során benyújtott határozati javaslatok felett. Következik Szabó Árpád képviselő úr I. számú határoza/i javaslata. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Pásztor Imre jegyző (olvassa): »Küldessék ki miniszterközi Üizottság a minisztériumok, ia központi adminisztráció leépítése tervezeté­nek elkészítésére.« Elnök: Az előadó úr kivan szólni. Harmathy Lajos (kg) előadó: T. Nemzet­gyűlés!, Az előterjesztett határozati javaslatot

Next

/
Thumbnails
Contents