Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-126
749 A nemzetgyűlés 126. ülése 1947. mivel az 1946:1. tc.-ben foglalt emberi jogokat csak kerettörvényeknek kell tartanunk. Ha ezeket nem részletezi a törvényhozás, akkor rá kell bíznunk a bíróságok jogalkalmazására, már pedig a bíróságok ítélkezései, törvénykezési jogalkalmazása bizonytalanná válitk, mert hiszen — és ennek hangsúlyt szeretnék adni — nincs kellően megállapítva még ma sem, hogy milyen magatartások és akciók veszélyeztetik szorosan véve a meghirdetett szabadságjogokat, éspedig a jogot az elnyomástól és félelemtől mentes élethez, a jogot a gondolat és vélemény szabad nyilvánításához és a sajtószabadsághoz, a jogot a személyes biztonsághoz. Milyen cselekmények veszélyeztetik pontosan a jogot a munkához és a méltó emberi meg élhetéshez, a jogot a szabad művelődéshez és a jogot a részvételhez az állam és az önkor1 mányzatok életében? Hozzá' kell tennem, t. Nemzetgyűlési, az igazság kedvóért. hogy vannak ugyan szankcionált törvényeink régebbről, amelyek az emberi szabadságjogok egynémelyikét precizirozzák és védelmezik, nevezetesem biztosítják a szabad vallásgyakorlatot,, azután a jóhír védelmét, az egyesülési jogoit, de éppen itt, iái megajánlási vita során történt, hogy a sajtószabadság parlamenti vitájában valaki idézte az 1914-es sajtótörvényt és akkor azt kiáltotta a) baloldalról valaki, hogy azt régen hozták. Valamiképpen azt az értelmet adta., mintha nem kellene figyelembe venni. Éppen azért kell most újra megfogalmaznunk és kodifikálnunk, hogy laikus ember előtt se mutatkozzék érvénytelennek vagy elévült jogszabálynak.. (Élénk helyeslés a szabadságpárton és a pártonkívüliek csoportjában.) T. Nemzetgyűlés! Rendeznünk kell másodszor ezeket a törvényeket azért, mert ha a jogbizonytalanság állapota megmarad ezeken a területeken, az anarchikus jelenségeket idézhet elő a társadalomban. Itt csak két igazoló példát hozok fel az idő rövidsége miatt Először is vegyük a személyi szabadság ügyét. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton.) Meg kell engedni azt, hogy a forradalmi változások idején a hatóságoknak nem állott módjukban minden intézkedésük esetén szorosan az emberi szabadság alapjából kiindulni és tettek olyan intézkedéseket, amelyeknek következtében ártatlan emberek több százai, talán ezrei előzetes bírói vizsgálat és ítélet nélkül hosszabb ideig szabadságvesztést szenvedtek. Ebből később kikerültek, de senki ezért elégtételt nem szolgáltatott nekik. Ha ez tovább fennmarad, akkor ennek az lesz a következménye, hogy nem lévén körülírva a szabadságjogok, először is az emberek lelkét nem a félelemtől mentesség, hanem a félelemtől teljesség fogja elönteni. (ügy van! ügy van! a szabadságpárton és a pártonkívüliek csoportjában.) Másodszor pedig^. ha ilyen visszaélések a jövőben megtorlás nélkül maradnak, ez a körülmény indítólag fog hatni emberekre s nem szűnik meg a hajsza és az üldözés a magyar földön és nem lesz békesség közöttünk, ennek a békességnek hiánya Pedig megbénítja a lelkek demokratikus átalakulását. Másik példát is hozhatok fel, éspedig a munkához és az emberi megélhetéshez való jogot. Akik vidéken élnek, láthatják, hogy igen sokan kiestek kenyérkeresetükből vagy talán évi április hó 22-én, kedden. 750 csak vagyonuk romjaiból élnek és próbálják érvényesíteni az általánosan körülírt jogot a szabad emberi munkához ós a megélhetéshez. Arról azonban tapasztalatunk van, hogy ez a jogkeresés nagyon sokszor belevész a gazdasági élet, illetve a munkaalkalmat közvetítő hivatalok és apparátusok labirintusaiba (Milassin Kornél (msz): A szakszervezetbe!) és a magyar tömegek most már határozott törvény után kiáltnak, amely megszabja azt, hogy munkavállalás és munkajog tekintetében ne legyen különbség magyar ember és magyar ember között. (Dénes István (pk): Nagyon helyes!) T. Ház! Most mindezek befejezéséül pártonkívüli képviselőcsoportunk nevében és megbí- > zásából deklarációt teszek közzé (Halljuk! Halljuk! a pártonkívülieknél és a szabadságpárton.) és felhívom rá a magyar kormány és ai nemzetgyűlés figyelmét. (Olvassa): »Mi, pártonkívül tömörült nemzetgyűlési képviselők, akiknek neve be vain jelentve az elnökségen, 7 " pártszempontok felett álló országos érdeknek tekintjük mai demokratikus jogrendünk megszilárdítását. (Helyeslés.) a magyar társadalom belső békéjének és megnyugvásának előmozdítását. E célból veszélyesnek és mellőzendőnek tartjuk minden olyan ellentétnek a kiélezését, amely az amúgysem egységes társadalomban további szakadást idézne elő. Kívánjuk tehát a jog uralmának maradéktalan érvényesítését, kívánjuk az egyház és az állam viszonyának olyan megnyugtató rend°Z'''s''t, amely a i emzet f '>- . ue:mének és lelkiségének a legjobban megfelel és kívánjuk végül, gondoskodjék a magyar kormány arról, hogy az 1946:1. tc.-ben foglalt elvi deklaráció után az ott felsorolt természetes és elidegeníthetetlen állampolgári jogokat törvényesen szabályozza a törvényhozás és megfelelő szankciókkal lássa el. (Helyeslés a szabadságpárton és a pártonkívüli képviselők soraiban. — Vásáry József* (msz): Az ellene vétők kapják meg méltó büntetésüket!) És végül kívánjuk a rendeletekkel való kormányzás megszüntetését.« (Taps a szabadságpárton és a pártonkívülieknél.) / Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal, Kérdem a t. nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az 1946—47. évi állami kjöltségvet/ésrői szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni 1 ? (Igen! Nem!) Szíveskedjenek azok felállni, aikdk nem fogadják el! (Megtörténik.) Kisebbség! Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. T. Nemzetgyűlés! Most határoznunk kell a törvényjavaslat általános tárgyalása során benyújtott határozati javaslatok felett. Következik Szabó Árpád képviselő úr I. számú határoza/i javaslata. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Pásztor Imre jegyző (olvassa): »Küldessék ki miniszterközi Üizottság a minisztériumok, ia központi adminisztráció leépítése tervezetének elkészítésére.« Elnök: Az előadó úr kivan szólni. Harmathy Lajos (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés!, Az előterjesztett határozati javaslatot
