Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-125
'33 A nemzetgyűlés 125. ülése Í9Í7 tot, azonban a szegedi népbíróság, mint igazoló fellebbviteli bíróság megváltoztatta és Szabó Istvánt csak megfeddje, továbbá kereskedelmi és iparkamarai aktív és passzív választójogától 3 évre megfosztotta. Féllábú rokkantságára, továbbá vagyoni és családi viszonyaira való tekintettel azonban a dohányárudai jogosítvány gyakorlásától való eltiltását nem találta indokoltnak. Miután a dohánynagyárusok múltban való Politikai magatartásának elbírálására az érvényben lévő törvények és rendeletek értelmében az igazoló bizottságok» felsőfokon pedit? a népbíróság van hivatva. Szabó István dob,ánynagyárudai engedélyét a népbíróság jogerős határozata alapján meg kellett hagyni. Budapest, 1947 március 21. Dr. Ráez s- k« Elnök: Farkas Imre képviselő urat a vi szón válasz joga megilleti. Farkas Imre (kp): T. Nemzetgyűlési A választ ilyen értelemben kénytelen vagyok tudomásul venni. (K*ss Ferenc (msz): Ilyen is van?) Mindenesetre a dolgot . még alaposan meghányjuk-vetjük. Számos olyan dolog van ebben a kérdésben, amelyről később még majd vitatkozunk. Egyelőre a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul veszem. (Taps a szabadságpárton.) Elnök: Kérdem a t. Nemzatgyülést, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak az interpella-* cióra adott válaszát tudomásul Vfinni, igen vagy nem 1 ? (Igen.) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Hegyesi János jegyző (olvassa): »A nemzetgyűlés 1947. évi február hó 5i ülésén Szalay András nemzetgyűlési képviselő úr az erdők kitermelése tárgyában interpellációt intézett hozzám. Válaszomat az alábbiakban adom meg. Következik az iparügyi miniszter úr írásbeli válasza Szalay András képviselő úrnak az erdők kitermelése tárgyában folyó évi február 5-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat,-szíveskedjék az iparügyi miniszter úr válaszát felolvasni. T. Nemzetgyűlés! Szalay András nemzetgyűlési képviselő úr interpellációjában azt állította, hogy a fáért annak bintokoea a MALLERD. tehát közvetve az állam, rendkívül alacsony árat kap, viszont a fát forgalombahozó termelő vállalkozó mastas haszonnal adja azt tovább. Szabad legyen megemlítenem, hogy Szalay András képviselő úr interpellációjának elhangzása előtt, ugyanezen az üléson a földmívelósügyi miniszter úr Hajdú Gyula képviselő ár interpellációjára a faanyagot forgalombahozó termelő vállalkozó költségeivel kapcsolatban a következő felvilágosítást adta: »Ha e költségeket összeadjuk, megállapítható, hogy a jtölgys.zerfa termelésénél a vállalkozók úgyszólván semmit sem keresnek. A vállalkozók haszna az árrendszeren nem a fának kitermelésénél, hanem annak kifuvarozásánál és < vaKonbarakásánál van igen mérsékelten biztosítva, ami helyes is, mert ennél a munkaaktusaál lesz a fa közellátási cikk.« Az interpelláló képviselő úr állítása szeWpt 1 tömörköbméter 41—50 cm középátméfőjű I. o. minőségű bükkszerfáért fizet a fatermelő vállalkozó a MÁLLERD-nek 90.— Ftot. 7o._ Ft-on felüli költség mellett 209.— Ft-órt ?dja tovább, így tömörköbméterenként 49.— Ffc [Jaszna marad. Ezzel szemben megállapítható, hogy termelési költség-, fuvar-, munkabéradów üzleti; valamint egyéb ténylegesen felmeri április hó Í8-án, pénteken. 734 rülő költség összesen 116 Ft» a képviselő úr által jelzett 70 Ft-al szemben. Mivel az eladási ár 209.— Ft, tehát a képviselő úr által kimutatott 49.— Ft-os haszonmai szemben m 3-ként marad 2.90 Ft nettó haszon. Különben is MALLERD központi igazgatósága 1946 november 20-án az Anyag- és Arhivatalhoz felterjesztett árvetése szerint sajáttermelés esetén a MÁLLERD a tölgyszerfa termelésére ráfizet, holott a tölgyszerfát bükszerfával szemben nem fenyegeti a befülledési veszély, ami miatt pl. azon vidékeken, ahbl osekélyszámú fogaterő maradt meg, a termelő favállalkozók kénytelenek voltak traktorosokat, teherautókat beállítani, hogy a könnyen befülledő bükkszerfa anyagot időben felfűrészelésre tudják szállítani. Tűzifánál az interpelláló képviselő úr szerint a 170.014 Ip. M. számú rendelet f szerint tövön a keményfát 15.— Ft-ért veszik és maximálisan 13.— Ft, fuvarköltség, 6.— Ft termelési bér, 3 Ft vasúti költség mellett 52.—Ft-ért adják tovább, hasznuk tehát 15.— Ft űrm-ként. Az Anyag- és Árhiva al kalkulációja szerint 1 ürm. keményfánál 3.61 Ft. maradna űr méterenként, feltéve, hogy az összes kitermelt tűzifát a termelő vállalkozók el tudnák adni. A tűzifa és a műfa úgynevezett »erdei rakodóra való értékesítés«-ét az interpelláló képviselő úr helytelen értelmezéséből tényleg meg nem engedett árakon hozták forgalomba. — legfőképpen a MALLERD erdőgondnokságai — tűzifáit, ezért az Anyag- és Arhivatal folyó év február 5-én-176.346/1947. sz. alatt a vonatkozó rendelet helyes értelmezéséről értesítette a MALLERD Központi Igazgatóságát, valamint az érdekképviseleteket is, így a képviselő úr által kifogásolt túlzott árakon már .nem fognak eladások történni, mert az árellenőrző szervek is a rendelet helyes értelmezésére vonatkozó utasítást megkapták. -A MÁLLERD-en keresztül az államkincstárnak jutó tőárat ann'ak idején a Gazdasági Főtanács állapította meg. A termelési bér megállapítására vonatkozólag a földmívelésügyi miniszter úr, akinek hatáskörébe tartozik az erdőgazdasági munka- és fuvarbérek megállapítása, f. év február hó 5-én Pali Sándor nemzetgyűlési képviselőnek hasonló tárgyú interpellációjára már megadta a választ. Kérem a t. Nemzetgyűlést, fenti válaszom szíves tudomásulvételére. Budapest. 1947 április 8. Bán s, k.« Elnök: Szalay képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Szalay András (kg): T. Nemzetgyűlés! Az iparügyi miniszter úr kijelentette válaszában, hogy itt a fakereskedők tulajdonképpen nem is igen nyertek a fán. pedig kétségtelen tény az, hogy az égerfát először eladták 1 forintért méterenkint, később eladták 4 forintért és ha kiszállították az állomásra, akkor is 12 forintot kellett rajta keresni. Utt volt azután például a bányafa. Nem tudom megérteni, hogy 36 forintért adi'ák el a bányafát a kereskedőknek, ugyanakkor a magyar állam megvette a saját részére — mert a banyák is államiak — 155 forintért. Miért kellett akkor kupeceket beállítani, amikor a magyar államnak meg van az egész apparátusa, ott van az erdőigazgatóság, a gondnokság, a jágerok, akik kitermelték volna. Amellett a környékünkön neki adják ezt a fát a helybeli tisztviselőknek, erdőőrzőknek,