Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-125

715 A nemzetgyűlés 125. ülése 1947. mindegyiküknek annyit kell engednie célkitűzéseiből s programmjából, amennyi szükséges, ahhoz, hogy a kölcsönös bizalom helyreálljon és őszintén meg lehessen beszélni minden kérdést. Őszinteség nélküli nincs kritika, kritika nélkül nincs eredményes munka. A hibák kiküszöbölése a koallíciónatk is és a demokráciának is érdeke, külön-lkülön a kisgazdapártnak is, és a kommunistapártnak is. T. Nemzetgyűlés! A világtörténelemben úgy még sohasem léptek szövetségre egymással népek, nemzetek vagy pártok, hogy eleve kimondották: fnem kíváncsiak egyimás véle*menyére« A közös taktika elengedhetetlen feltétele a bírálat, a kritüka kölcsönös gyakorlata- Ha az egyik fél magát csalhatatlannak tartja, fix-pontnak tekinti, melyhez csak igazodni lehet, ő maga azonban igazodni képtelen, akkor az együttműködés nem a mellérendeltség, hanem az alárendeltség viszonylatában jelentkezik- (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton és a pártonkívüliek soraiban.) Ha a komniunistapártnak fia a szándéka és ha ezt őszintén óhajtja, hogy közösen kormányozzanak tovább, akkor fogadja el a tárgyilagos kritikát, ne tekintse a hírálatot, u kisebbségi véleményt mindjárt reakciósnak. (Parragi György (pk): Ugy van!) különben bele fog bukni merevségébe. A magyar népet nem lehet becsapni, orránál fogva sem lehet sokáig vezetni. (Ugy van! Ügy van! — Taps a párton kívülieknél és a szabadságpárton. — Taksonyi János (kg): Tiszta vizet a pohárba!) A fejlődésnek olyan fofeéra jutott ol az emberiség, amikor az agytekervényekben a problémák felismerése azonos módon történik s a reagencia is azonos. Ne higyjük, hogy a magyar politika manővere csak kevesek fe'ismerése; az egész ország tudja, mire megy a játék. (Pfeiffer Zoltán (pk): Nagyon jol tudja!) Ha erőszakolni akarják, ám tegyék, de sem egy új választás, sem a hatalom

1 puccsszerű átvétele nem oldja meg azt a kérdést, amelyre felelni kell, amelyet el kell dönteni: rábízzuk-e a népre sorsának irányítását, vagy megint vezetni akarjuk? (Ugy van! Ugy van! — Elénk taps a szabadságpárton, a párionkívülicknél és a kisgazdapárt egyes részein. — Nagy Vince (msz): Kiskorúságban karják tartani továbbra is!) Ugy választani, fc Nemzetgyűlés, hogy az 1945-ös választásokhoz képest visszafejlődést jelentsen, a nemzet jó hitelének a megrontása külföldön, (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton), egyben saját miagunk becsapása is. (Ugy van!) Nehezen hihető el, hogy csak egy új választás segít, mert egyéb lehetőségek is adva vannak az erőviszonyok megállapítására. Többen említették: itt van a községi választások kérdése. (Lévay Zoltán (msz): Azt nem merik!) Meg lehetne próbálni, hogy van-e eltolódás az 1945-ös választások óta. (Jármay Gyula (msz): De tiszbességes választójoggal!) Amennyiben nagy az eltolódás, talán indokolt volna újabb választások kérdésének felvetése, mindaddig azonban, míg a községek nem választanak, mellébeszélés az új választások emlegetése a demokratikus átrendeződés érdekében. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt és a pártonkívüliek oldalán. — Lévay Zoltán 'msz): Ijesztgetés!) Mert ha iaz egyik nem alkalmas, a másik sem hozhat megoldást Többen említették az üzemi bizottságok kérdését, de én nem akarok erre kitérni, mert évi április hó 18-án, pénteken. 716 ezt már elbeszélték előlem. (Lévay Zoltán (msz): Ott miért nem választanak

Î) Miután a kisgazda- és a kommunistapárttal már foglallkoztam, néhány szót szeretnék szólni a szociáldemokratapárthoz. (Halljuk! Halljuk! a szociáldemokratapárt oldalán.) A szociáldemokratapárthoz az elmúlt években, a háború előtt és a háború alatt, engem fegyverbarátság kötött. Nagyon sokszor jártam a munkásság közt, ,a szakszervezetekben tartottam előadást, állandó munkatársa voltam a Népszavának. Azt hiszem, ennyi elég ahhoz, hogy a szociáldemokraták elhigyjék jóhiszeműségemet, amikor most hozzájuk szólok. Parragi képviselőtársam megemlítette előttem, hogy a magyar politiika pojarikus helyh rétében a kiegyenlítő szerep tulajdonképpen a szociáldemokratapártra várna. Én ebben teljes mértékben osztozom. Az a párt, amelynek ma itt a parlamentbem a legszebb hagyományai vannak, szinte történelmi párt ma Magyarországon, (Ugy van! Ugy van! a pártonkívülieknél — Guláesy György (pk) : Történelmi lhi>vatása van!) mert. olyan 75 évre visszatekinteni, amelynek harcait makulátlan tisztaságban és becsületben vívta meg ez a párt, egyúttal kötelezi is arra, hogy történelmi múltjával történelmi hivatást teljesítsen és ilyen nehéz időben a közvetítő szerepét játssza (Ugy van! Ugy van! — Taps a pártonkívülieknél.) Én a legteljesebb mértékben híve vagyok a parasztegységnek. Elképzelésem szerint a magyar parasztságot össze fis kellene hozni egy nagy parasztpártban. Ha ez a nagy parasztpárt is megialakulna, talián ez tudna a legeredményesebben együttműködni a szociáldemokratapárttal és biztosíthatná a válságmenjtes, nyugodt demokratikus fejlődést Magyarországon. Befejezésül legyen szabad idéznem a kommunistapárt egyik illusztris tagjának emlékezetes pécsi pohárköszöntőjét. Rajk László Pécsett egyik beszédében ezt mondotta : Párt több van, de magyar nép csak egy van, {Helyeslés.) ós ennek a magyar népnek, csak egy hazája vám- Én ezt azzal egészítem ki, hogy üljünk a Ház bármelyik részén, legyünk kormánypártiak, ellenzékiek, pártonkívüliek, vagy a koalícióhoz tartozók, kötelességünk úgy politizálni, hogy a magyar nép is és a hazája is megmaradjon. (Ugy van! Ugy van! — Elénk helyeslés és taps a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban. Taps a szociáldemokrata- és a kisgazdapárt oldalán. — A szónokát üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Felvinczi László! Felvinczi László (msz): T. Nemzetgyűlés! A nagy átfogó politikai kérdések tárgyaiásta után engedtessék meg, hogy néhány szót szóljak egy olyan társadalmi réteg életkörülményeiről, amely hozzátartozóival és munkavállalóival együtt egymillió lelket számlál és amelyről igen kevés szó esett itt. Ez a magyar kézmiűvesiparosság. A szónokok beszéltek a parasztságról, a munkásságról a haladó értelmiségről. Mi iparosok egyik réteghez sem tartozunk, bar mindegyikkel szoros kapcsolatunk van. El kell mondanom, hogy a parasztsággal való kapcsolatunk közismert, a magyar kézművesjiparos, minit tanonc kezdi a maga életműködését és bizony legnagyobb része mint paraszt

1gyerek szerződik el tanoncnak. A tanonc, ha