Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-125
70? ./ nemzetgyűlés 125. ülése 1947. menyeit már láthattuk mind a politikusoknál, mind a népnél az elmúlt időkben. (Sulyok Dezső (msz): Ez volt, a Horthy-rendszer legnagyobb hibája!) A választások eredménye természetesen azóta is izgató anyag; Kezdetben * valameny- . nyien meg voltunk elégedve az eredménnyel. Emlékszem, — akkor még a parasztpárt tagja Voltam — hogy a parasztpárt is meg volt elégedve. Az volt a vélemény, ihogy végre gyökeret eresztettünk, illetőleg eresztettek. (Felkiáltások à szabadságpárt oldalán: Vékony gyöke ret!) A munkáspárti vezetők igen gyakran dicsérték a választásod tisztaságát, különösen Szakasits Árpád miniszterelnökhelyetes úr, és jól emlékszem, nemcsak magyarországi beszédeiben, írásaiban és nyilatkozataiban, hanem külföldi újságíróknak adott nyilatkozataiban is állandóan hivatkozott a Kossuth-híd mellett a választás eredményére és tisztaságára. Mi tagadás, Európa előtt ezzel a választással tettük megint tisztába magunkat! (Ugy van! Ugy van! — Taps a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban. — Szórványos t\aps a kisgazdapárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! A választások követelése abból indult ki, hogy a középeurópai politikai szerkezetben jelentős eltolódás ment végbe, Ahogyan akkortájt ezt mondani szokták, Európa balra tart. Ez tagadhatatlan. Semmiféle jobboldali politikának, fasiszta törekvésnek Magyarországon sincs helye. (Ugy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán-) Pozíciónk változatlanul kényes, akárcsak a háiború előtt vagy a háború alatt volt. Exponált helyen légy kis nép nem határozhatja meg önmaga politikáját, alíkailmazkodnia kell és tudomásul kell vennie, hogy nálánál nagyobb hatalmak szabják meg sorsát, államiságát, jövőjét. Ezer évig germán szuggesztiók alatt éltünk. Népünk minden idegszálával visszautasította, élő szeizmográfként lelkének rezdüléseivel hessegette el magától a germánság politikai és kulturális akaratát, mégis engednie kellett. Megdöbbenéssel és ámúlással láthattuk, hogy ai germánság faji vonalán a nemzeti szocialista politika milyen elementáris erővel érvényesült. Alig lehetett másképpen. A germánság hatáskörébe került népek engedtek. Amikor pedig a német nép megteremtette imperialista egységét és dinamikus politikájával lenyűgözte mind a szomszéd országokat, mind a szomszéd országokban elhelyezkedett német népcsoportokat, azok fenntartás nélkül, alig észrevehető ellenállással elfogadták az irányítást, alávetették magukat a, nemzeti szocializmus gazdasági, társadalmi és kulturális törekvéseinek. Hitler totális győzelmet aratott. Nem akarok és nem is szabad párhuzamot vonni a germán és a szláv törekvések között, Németország elnyomott, Oroszország felszabadított bennünket. A németség fajilag is betört a magyarságba, a szlávok és a magyarok közt markánsabb a faji határvonal. Mégis a középeurópai politikai átrendeződésben jelentőséget kell tulajdonítani annak a ténynek, hogy a szláv országokban a konr raunistapártok abszolút többséget kaptak vagy a miénknél jóval nagyobb eredményt értek e 1 . A kedvezőbb eredményt listakapcso; lássál biztosították. Ezt a szisztémát az első kísérletnél a magyar demokrácia reflexszerüen elutasította. Bizonyára méltóztatnak emlékezni arra, hogy 1945'be.n a választások előtt néhány nappal merült fel az a gondolat, hogy évi április hó Í8-án, pénteken. 708 talán jó lenne a koalíciós pártoknak közös listán indulni és akkor egyrészt a parasztpárt beavatkozásával, másrészt pedig, mivel nem lehetett megegyezni a százalékos elosztásban, el kellett vetni ezt a módszert, ezit a választási mechanizmust. Először Bulgáriában, azután Romániában és Jugoszláviában, amely utóbbi a maga föderatív politikai szerkezetével biztosította Tito politikájához az elseprő választási győzelmet, a felszabadító harcok politikai kerete, az alulról felfelé épített népi demokrácia diadalmaskodott. T. Nemzetgyűlés! Számunkra azonban a legérdekesebb és a legtanulságosabb a romániai választások áttekintése. 1944 augusztus 23-án Románia kiugrik és Stanatescu Itábornok vezetésével demokratikus koaliciós kormány alakul. A koalíció, kerete: az Országos Demokratikus Arcvonal, a kommunisták, a szociáldemokraták és az ekésfront mellett Maniu .nemzeti parasztpártjából és Bratianu liberális pártjából alakul. 0545 márciusában jön Groza, a történelmi pártokat kitessékelik a kormányzatból, a leszűkített koalíciót a román konr munisttapárt, a szociáldemokratapárt fele, az ekés-front, a Tatarescu-féle új liberálispárt és a parasztpárt baloldali disszidációja alkotja. A tavaly novemberi választásoknál ezek mint kormányzóblokk közös listán indultak, velük szemben Maniu nemzeti parasztpáríja. Bratianu óliberális. pártja, a magyar .népi szövetség, amely azóta — tudjuk — belépett a kormányba, dr. Lupu jobboldali parasztpártja és Petrescu független szociáldemokratapártja külön listán ellenzéki programmal indultak, ösz szesen 6,823.000-en szavaztak, ebből 4,766.000 szavazatot a demokrata tömb kapott, a többi az ellenzéki pártokra esett. Giroza kormányzó blokkja győzött, a szavazatokon mesterségesen megosztoztak, mégpedig a kommunisták, a szociáldemokraták, az ekésfront és Tatarescu egyenlő arányban, mindegyik 23—23 százalékot kapott, a fennmaradó 8 százalékot pedig a disszidens paraszt pártnak juttatták. A 'Grozablokk győzelme az ellenzék és a magyar népi szövetség szavazataihoz viszonyítva fölényes és döntő, de a grozai blokkon belül nehéz megállapítani a kommunista szavazatok arányszámát. így nem tudjuk, hogy a sz'áv népek között szintén idegen Románia jobban honorálta-e a kommunista programmot. mint Magyarország. Nem tévedünk azonban, ha azt állítjuk a mechanikus elosztásból való következtetéssel, hogy a grozai blokkra eső 4,800.000 szavazatból annak negyedrészét, 1,200.000 szavazatot a kommunistáknak juttathatok. Ez a 6,800.000 szavazatnak 17—18 százaléka, tehát ugyanannyi, m^nt amennyit százalékosan Magyarországon kaptak. A január 29-én megtartott lengyelországi választásoknál a -már ismertetett konstrukcióval a kü ] ön kormányzó blokkot alkotó Demokrata Tömb közös listán indult. Vele szemben az ellenzéki pártok külön listán vettek részt » választásokon. A Demokrata Tömb fölényes győzelmet aratott, az ellenzéki pártok pedig, köztük Mikolajczyk parasztpártja is, lemaradt. Ez a választási szisztéma a középeurópai választásoknál valóban mindenütt biztosította a kormányzó blokk győzelmét, az úgynevezett ellenzék pedig mindenütt lemaradt, vereséget szenvedett. Természetes, ha így nézzük a magyar* demokráciát, a kisgazdapárti többség azt, a látszatot kelthetné, mintha a mi politikánk nem fejlődne balra, mivel itt nem
