Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-125

679 A nemzetgyűlés 125. ülése 1947. évi április hó 18-án, pénteken. 680 a Magyar Pénzügyi Szindikátus elnökévé választotta meg, és kéri e megbízatásának az összeférhetetlenségi szabályok alapján való elbírálását. Bejelentését az összeférhetetlenségi bizottsághoz tettem' át. A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. T. Nemzetgyűlés! Tombáez Imre képviselő úr, mint a iközigazgatási, földmívelósügyi. valamint igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Tombáez Imre (kp) előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni a közigazgatási, földmívelésügyi, valamint igazságügyi bizottság együttes jelentését az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona elnevezésű jogi személy megszűnéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Elnök: Az előadó úr által beterjesztett jelentést, amelynek kinyomatása és szétosztása megtörtént, a házszabályok 96. §-ában foglalt rendelkezés értelmében nyomban tárgyalás alá vesszük. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlésnek tudomására hozom, hogy a belügyminiszter úr Kiss Koland államtitkár urat miniszteri megbízottként bejelentette. Ennek megfelelően következik az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona el<nevezésű jogi személy megszűnéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Tombácz Imre (kp) előadó: T. Nemzetgyűlés! A trianoni békeszerződéssel megosztott önkormányzati testületek, vármegyék, városok, községek vagyoni viszonyaira vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján magyar részre jutott vagyontárgyak az 1929:IV. te. 1. §-a értelr niében ideiglenesen az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona elnevezésű jogi személy tulajdonává váltak. Ez a jogi személy az idézett törvénycikk 2. §-a szerint arra szolgált, hogy állagából és jövedelméből a trianoni békeszerződés következtében megosztott önkormányzati testületek a megosztás folytán szenvedett vagyoni veszteségért kárpótlásban részesüljenek. E jogi személy a rendelkezésére álló anyagi erőkhöz képest feladatának megfelelt, a megosztás folytán vagyoni veszteséget szenvedett önkormányzati testületek kárpótlása megtörtént és minden ezirányú eljárás már befejezést nyert Az 1929:1V. te. 3. §-a szerint az önkormányzati testületek kárpótlási igényeinek teljes kielégítése után az önkormányz-ati Testületek Kárpótlási Vagyona jogi személy vagyonának hovafordításáról a törvényhozás rendelkezik. Ezért szól a javaslat 1. §ának (1) bekezdése úgy, hogy az önkormányzati Testületek Vagyona megszűnik, és összes viagyona az államra száll. Ezzel kapcsolatban szolgáljon tájékoztatásul, hogy az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona elnevezésű jogi személy vagyonának zöme mező- és erdőgazdasági ingatlanokból, éspedig az orosipuszítai mezőgazdasági birtokból es a tompakeiebiai erdőgazdaságból, ezek tartozékaiból és ia hozzájuk tartozó felszerelési tárgyakból állott, amelyek közül az orosipusztai gazdaság az 1945:

VI. törvényeikkel törvényerőre emelt 600/1945. M. E. számú rendelet alapján teljes egészében megváltásra került. A tompa-kelebiai erdőgazdaság pt'dig ugyancsak a 600/?945. M. E. szánni és az 5600/1945. M. E. számú rendelet hatálya alá tartozik, tehát e jogszabályok erejénél fogva az államra száll. Az ezen felüli ingatlanok területe és értéke nem számottevő. A szóbanlévő ingatlanok telekkönyV/i helyzete bonyolult és éppen ezért tartalmaz a Javaslat 1. §-ának (2) bekezdése olyan rendelkezést, hogy .a vagyonhoz tartozott ingatlanok tulajdonjogát ,a telekkönyvi hatóság az igazságügyminiszter rendeletére jegyzi be. A nemzetgyűlés közigazgatási, földművelésügyi, valamint igazságügyi bizottsága a tegnapi napon tartott együttes ülésében tárgyalás alá vette ia törvényjavaslatot, amelyet a belügyminiszter úr a házszabályok 95. §-a alapján a sürgősség kimondását kérve terjesztett be a nemzetgyűlés ülésében. Az együttes bizottság a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta, csupán a 2. §. (2) bekezdésének ötödik sorából törölte a felesleges »jeden« szót. Az együttes bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot az imént említett módosítassad általánosságban és részleteiben is elfogadni méltóztassék. Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona elnevezésű jogi személy megszűnéséről szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elf Dgadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés .a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás aliapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Hegyes! János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét, valamint 1—2 §-ait, melyeket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint következik a Békéscsaba megyei városnak törvényhatósági jogú várossá nyilvánításáról szóló törvényjavaslat tárgyaiásta. Szentiványi Laoss előadó urat illeti a szó. Szentiványi Lajos (kg) előadó: T. Nemzetgyűlési Az alkotmányjogi és közjogi bizottság letárgyalta azt a törvényjavaslatot, amelyet a belügyminiszter úr Békéscsaba megyei városnak törvényhatósági jogú várossá való átalakítása tárgyában terjesztett a nemzetgyűlés elé, A bizottság javaslata az, hogy a nemzetgyűlés a belügyminiszter úrnak a javaslatát fogadja el. A fokozatos fejlődés folytán községi alakulataink sorDnkint bizonyos előléptetésben szoktak részesülni és megyei városokból törvényhatósági városokká szoktak alakulni. A legutolsó ilyen átalakítás — azt hiszem — 1942 ben történt, »amikor Szombathely és Kaposvár megyei városok alakultak át törvényhatósági jogú városokká. Békéscsaba megyei vár is ezért az előléptetésért, ezért az átalakításért folyamodott. A közjogi bizottság is megállapította azt, hogy Békéscsaba város úgy népességi, kulturális, mint közgazdasági szempontból <méltó az önálló jogkör betöltésére, lakosságának a száma