Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-124

665 A nemzetgyűlés 124. ülése 1947. Talán ezzel az idézettel felelhetnék: »Jaj a legyőzötteknek!« Ez alól az igazság alól senki sem vonhatja ki magát, nincs kivételezés. A szenvedésteli magyar életút a Golgotán vezet keresztül és hihetetlenül sok türelmet kiövetel..A multbani átkos rendszer bűneiért vezekel ez a jobb sorsra érdemes magyar nép, amelynek pedig a bűnhöz olyan kevés köze van. A múltban a vezetők éltek vissza mindig a nép bizalmával és csak eszköznek használták fel a népet Kényelmes életük biztosítására és annak megvédésére kihasználták politikai járatlanságát, kizsákmányolták verejtékes munkájában és félrevezetve, belehajszolták immár másodszor egy borzalommal teli. rettenetes yéráldozatot követelő háborúba. Ez a második világháború nemcsak a férfiak legjavát követelte áldozatul, hanem anyagi javainkat is tönkretette, a terméshez szükséges eszközeinket, az elmúlt évszázad verejtékes munkájával és megszámlálhatatlan áldozatával épített és szerzett hídjainkat, vasútainkat, gazdaságunkat, pompás épületeinket, minden ragyogó, boldogító alkotásunkat romokba döntötte. (Gyurkovits Károly (szd) Ezit remélhetőleg nem a demokrácia csinálta?) Ez a nép szinte dermedt lélekkel állt a romok tövében, akarata,, habár kis időre is, megtorpant. Nem akart hinni a szemeinek. Nem akart hinni saját magának, hogy a multbani közömbössége, sorsával való nemtörődömsége az oka a romoknak, az ország lerongyolódásának, a nélkülözéseknek és a szenvedéseknek. Nem akart hinni, hogy hiábavaló volt a szorgalom minden alkotása, termelése, hogy a kánaáni bőségből hetek alatt kifosztott, nincstelen, nyomorgó nép lett a magyarból (Gyurkovits Károly (szd): Látja, mit jelent a fasizmus?) és talán teljesen szét is hullhatott, el is pusztulhatott volna, ha vallásosságában rejlő erejét, Istenbe vetett törhetetlen hitét is elvesztette volna. Ám a magyar hitet és az <bbeu rejlő erőt, ezt a felbecsülheteíien lelki örökséget őseitől örökölte. A hittel és az abban rejlő erővel építettük meg hajdan gyönyörű országunkat és most a

z emberi élet legféltettebb kincséhez, a vallás. a hitoktatás megreformálásához kgtak bozzá a mi nagy politikai reformátoraink, s ezzel felkorbácsolják a sokat szenvedő magyar népnek már-már megnyugvó lelki békéjét. A fakultatív hitoktatás /elemelése, vagy armak alkalmazása nélkül is, nem remélt nagy eredményeket értünk el az újjáépítésben, mind anyagilag, mind lelkileg a felemelkedés útján haladunk. Mi szükség van tehát most arra és kinek az érdeke az, hogy itt fakultatív vallásoktatás legyen? Szent István országának a hitben élő és abban megerősödött ^ magyar népe bebizonyította, hogy annak ellenere hogy a, múlt bűnös vezetői, idegen eszmékkel fertőzték meg és a magyar népre diktatúrával feküdtek rá, amit azután az összeomlás követett, hitének erejével mire képes. Mert az összeomlásból, amelyet a magyar érdekkel ellentétes ÏOSIS.

Z politikai vonalvezetés idézett elo, a magyar nép újra a hit, a reta'ény es ,a szeretet «rejével tört fel a meg nem erdemeit szenvedésből. Ezek után még sokkal .-jobban ragaszkodik hitéhez, mint bármikor es a múlt tanulságai alapján többé nem hajlandó semmifele Politikai vagy eszmei irányzatok alapjának az építéséhez a vallásban rejlő hitet odaadni, Vtfgy azt a jelenlegi vezetők kívánsága szerint Teformálni, 'amikor a saját maguk programmai április hó 17-én, csütörtökön. 666 ját, terveit, sem tartják be. Ez pedig nem közömbös nemcsak a felnövő ifjúságra, hanem a felnőttek millióira sem. Csak egy pé.dát tímlítek, mégpedig a törvényhatósági választások ügyét. Erre sokkal fontosabb és égetőbb szükség volna, mint a fakultativ hitoktatásra, (Pászthory István (msz): Igaz!) hogy a nép szabadon megnyilatkozhassak és a többségi akarat elve aliapján rendezhesse éle'formáját, törvényeit. (Pászthory István (msz): Ez lenne a demokrácia!) Elnök: Képviselő úr, beszédideje lejárt. (Egy hang a szociáldemokratapárton: A felolvasás ideje! ö kifogásolja mindig, hogy más olvas, és most ő a távolvasó!) Nagyiván János (msz): Kérek meghoszabbítást. Elnök: Méltóztatlnak hozzájárulni a meghosszabbításhoz? (Igen!) A nemzetgyűlés' <a meghosszabbítást megadta. Nagyiván János (msz): Egy nemzet életében a szellemi és erkölcsi erők döntő tényezők. Ezek legbiztosabb alapja a hit. A hit az a lelki erő, amely megacélozza az emberi akaratot és megtermékenyíti a szeretetet. Oak a szeretet ménében foganhat meg a tiszta és boldog életű o'mber. (Egy hana a szociáldemokratapárton: Hát mégis csak jobb az olvasás?) A nyomorúságba taszított, szenvedő magyar népet is a hit és a szeretet élteti, vezérli, erősíti és bíztatja életsorsának tűrhetőbb kiformálására, a nemzeti élet új alapjának megteremtésére és az új miagyar élet testi és lelki felerősítésiére. Ez a lelki erő. ez a hatalom öntudatra ébresztette a magyar népet. A nemzet minden igaz és hű fia újra elfoglalta munkahelyét, azt a felelősségteljes helyet, ahova sorsa állította, hogy teljesítse kötelességét. Hihetetlen nélkülözések közepette dolgoznak tovább a munkások, a tisztviselők, de teljesíti kötelességét az iparos, a kereskedő, továbbá a földmíves» a termelő, a gazdálkodó is, akik ma nagyon sokszor az áldozathozatalnak, a szenvedésnek és a tömérdek bajnak a gazdái. Építik a hazát mindazok, akik magyarok, hogy újra eljöhessen a boldog, a megelégedett magyar élet. De ezt a inagyar nép hit nélkül, remény nélkül nem tudná teljesíteni. Harcosa a maga felemelkedésének, boldogulásának, de nem tűri, hogy ennek árát őseinek hitével fizesse meg. '• T. Nemzetgyűlés! Ennek köszönhetjük, hogy idáig eljutottunk a fejlődés útján. Ezt a keresztény magyar családok százezreinek köszönhetjük. Ezt az erőt nem vindikálhatja magának egyetlenegy párt sem. Higyiék el. hogy ezt n széthullott állami életet a keresztény családok százezrei foerták össze. Ezek a keresztény családok a városokban, a falvakban és kinn a tanyákon a nemzeti élet őrállomásai, őrhelvei voltak. Én magam is ott vészeltem át nehéz napokat. Senki más segítségünk nem volt, nem bízhattunk senki másban, csak az alkotó Úristenben. Volt olyan nap. hogy harminc rohamban volt részünk, de bíztunk az Úristenben. Nem kell mondanom, hogy mennyien adták életüket őzért a Ihitért, mennyien haltak nieg családjuk becsületéért. Ezért ragaszkodik annyira hitéhez a magyar nép. Nem a kommunistapártnak vagy a szociáldemokratapártnak köszönhető a fejlődés, a pártok csak belekapaszkodtak, belecsimpaszkodtak a keresztény családok százezreibe. Ezeknek köszönhetjük, hogy itt állunk, hogy