Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-123

625 A nemzetgyűlés t23. ülése 1Í)'H. évi április hó 16-án, szerdán. 62 (i leges megmozdulásának,, gyűléseik tartásának és gyűlési határozatok miniszterhez való eljut­tatásának felesleges és céltalan módjára«, (Mozgás.) »mert az ilyfen határozatok minden­kor csak egy bizonyos csoportnak, nem pedig az összességnek megnyilatkozásai.« (Perr Viktor (kg) gúnyosan: Demokrácia!) »Felhívom igaz­gató urat, hûgy a szülők iskolákban gyűlést nem tarthatnak, csaik azokon az értekezleteken jelenhetnek meg, amelyekre iaz igazgató úr hívja'őket egybe és amely értekezleteken az igazgató úr elnököl. Végül felhívom figyelmét arra,, hogy , a miniszter úr fenti rendeleteinek nruvHl.éktnlíui vriíTfli-i i< As.-'i'-T az iga/írató úr egyénileg felelős.« (Révész Mihály (szd): Nem ebben állapodtunk meg! Abban állapodtunk fneg, hogy ,a miniszter úr szavait tetszik idézni!) Már idéztem a miniszteri rendeletet. A miniszter úr rendeletei szerint tebát szülői értekezletet lehet tartani, (Révész Mihály (szd): Ki van aláírva? Ezt nem a miniszter úr mon­dotta! — Znj.) azonban ezeken az értekezlete­kon nem lehet a fakultatív oktatás ellen állást foglalni, csakis a, fakultatív oktatás mellett lehet állást foglalni. (Zsedényi Béla (pk): Ha ezt mondotta, akkor törvénytelen! — Révész "Mihály (szd): Nem mondotta! Nem tudta idézni a miniszter szavait! Ki van aláírva? Ki írta alá?) A főigazgató' aki ismerteti benne a mi­niszter rendeletét. (Révész Mihály (szd) : Abban állapodtunk meg. hogy a, miniszter szavait idézi! — Parragi György (pk): Cáfolja meg! — Révé«'/ Mihály (szd): Nem cáfolom meg, amíg nem állítja!) Szeretném felhívni ezzel kapcsolatban a miniszter úr figyelmét nrra. hogy van egy tör­vény, az 1946:T. te, amely mint az ember örök és elidegeníthetetlen "<>üát bliztosítia a gondolai, és véleménynyilvánítás szabadságát, a gyüle­kezés és egyesülés jogát. Szeretném felhívni a miniszter úr figyelmét arra'is, amit úgv lát­szik nem tud, hogy a magyar kormány, illetve a nipervnr állam feie kénvisel etében aláírtak egy békeszerződést, amelynek IT. fejezete 2. cikkében, a magyar állam kötelezte magát arra, hogy a véleménynyilvánítási és a gyülekezési joo: szabadságát mindenki számára biz-tosítja. (Gyurkovits Károly (szd): De nem a fasiszta véleménynyilvánítás számára! — Zajos ellent­mondások a szabadsáapárt és a kisaazdapárt oldalán. — Perr Viktor (kg): A vallás mint fasizmust) A gondolat é<s' véleménynyilvánítás szabadságához természetesen hozzátartozik az is, — bármilyen furcsának látszik ez a minisz­ter úrnak — hogy valaki olyan véleményt nyil­vánítson, amely nem tetszik a minis/torneik, sőt olyan véleményt nyilvánítson, amely a mi­niszteri elhatározással ellentétben áll. Elvégre ez a demokrácia.' Természetesen el lehet kép­zelni ennek az ellenkezőjét is, éspedig azt, hogy a mindentudó és mindenható miniszterrel ellentétben mindenféle állásfoglalás és kritika lehetetlen és megengedhetetlen. Erre láttunk Példákat a közelmúltban, de láttuk ennek rend­kívül szomorú következményeit is. Szeretném ezzel kapcsolatban felhívni t miniszter úr figyelmét még egy törvényhelyre: ez az 1946:X. te,, amely szerint bűntettet (követ el és öt évig terjedhető börtönnel, büntethető az a közhivatalnok, aki bárkinek az 1946:1. te­hén biztosított örök és elidegeníthetetlen em­beri jogát jogellenesen sérti. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szabadságpárt oldalán.) Fel kellett ezt hoznom azért, ttoeri a minisz­NE.UZETGYÜLÉSI NAPLÓ VII ter ur rendkívüli ügybuzgóságában odáig megy, hogy nemcsak bizalmas körrendeleteket adott ki, hanem a sajtóban is nyilatkozott ilyen antidemokratikus formában, éspedig a Magyar Nemzet 1947 március 30-i számában közölt inter­jújában azt mondja, »hamarosan rendeletet fog kiadni, mely szerint tilos olyan szülői értekez­let tartása az iskolában, ahol állást akarnak foglalni a fakultatív vallásoktatás ellen, {Fel­kiáltások a szabadságpárt oldalán: Hallatlan! Hihetetlen!) « tanszemélyzet azonban köteles a készülő reform lényegét ismertetni«. (Némethy Jenő (msz): Ki a fasiszta?) Másnap meg is je­lent ez a rendelet- (Nagy Vince (msz): Öt. évig terjedhető börtön!) A miniszterelnök úr a nemzetgyűlésben mondott hatalmas beszédében, amelyben át­fogta a demokrácia összes problémáit, a fakul­tatív vallásoktatással kapcsolatban úgy emlé­kezett meg a miniszter úrról, mint aki hithű kereisztány és polgári gondolkodású férfi. (Gú­nyos felkiáltások a szabad'sáf/párt oldalán: Lát­juk!) T. Nemzetgyűlés! Megmondom őszintén, én nem kételkedem a miniszter úr hit hűségében, nem tehetem meg ezt azért sem, (Parragi György (pk): Glattfelder forog a sirjában!) mert annakidején Glattfelder Gyula mint igen jó katolikus ifjút helyezte -el ingyen a Szenf Imre kollégiumban és ezzel lehetővé tette, hogy tanuljon. Minden indoka megvan tehát arra, hogy hálás le-gyen azzal a keresztény egyház­zal szemben, amely lehetőséget adott neki arra, hogy tanulmányait bevégezhesse, is ezt a szé­dületes karriert befuthassa. A miniszter úr azonban megfeledkezett ezekről a szép gyer­mekévekről, ami úgylátszik, sajátsága a mi­niszter úrnak, mert általában feledékeny ter mészetű. így megfeledkezett arról a háláról i«. amely őt a Függetk'n Kisgazdapárthoz fűzi, (Némethy Jenő (msz): Melvik párthoz tarto­zik?) ahhoz a.párthoz, amely a háborús idők rádiólektorából rádióelnököt, akadémiai tagot egvetemi tanárt és a jó Isten tudja, még mi mindent esinált. Ez nem tartí>tia vissza a mi­niszter urat attól, hoery a koMieiós válság leg­súlyosabb ideiében (Pawrasri György (pk): Ilgy van!) két nyilatkozattal akkor döfje le hátulról a kisgazdapártot, amikor ,n.z a legnehezebb vívó­dásait élte. kétségtelenül csak aaért, hosv ezzel bizonyos jó pontokat szerezzen magának. (Ko­váts László (pk): Meg is szerezte!) Akkor a Független Kisgazdapárt képviselői csoportjá­nak felháborodása — és nem volt különbig a paraszt és értelmiségi képviselők közt — vihar­ként kisepe'rte a miniszter urat a párt le<rfon­toisaTm pozíciójából, a politikai mzottfcáárból. (Uay ran! Uav van! — Tans a szabadságpártés a pqrtonkívülíek soraiban, szórványos tans a kisqazdavárt olda^n. — F,av h an a a szab^sáa­párt oldalán: Gulácsy úrral együtt! —.Gulácsy György (pk): Tévedés kérem! En Parisban voltam akkor! — Zaj és derült séa.) A miniszter úr azonban azzal a ruera Vmas­sá&rgal. amelyet a Gö.nnbös-éra alatt a rádiónál sajátított el, revideálta álláspontiát és szemét állandóan az előtte lebegő miniszteri székre függesztve, Tamásként megtagadta két nyilat­kozatát és a Független Kisgazdapárt képvi­selői csoportjától nem éppen férfiasan, de an­nál töredelmesebben boesánatot kért. "Ezáltal lehetővé tette arat. hogy politikai poraiból fő­nixként újjáéledve elfoglalhassa azt a izéket. amelyre borzasztóan vágyott úgy is, mint poli" tikai csodagyermek. (DerüUséa a szabadság­párt és a pártánk ír üli ok oldalán, valamint a 40

Next

/
Thumbnails
Contents