Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-123

591 A nemzetgyűlés 123. ülése 1947. T. Ház! Nem foglalkozom tovább ezzel, mert a klerikális reakcióra vonatkozó állítás, vagy a történelem nemismeréséből vagy pedig rosszakaratból fakad. Kilengések voltak, van­nak ós lesziiek, de kérdezem, hogy a kommu­nista oldalon nincsenek-e önzők és nincsenek-e kapitalisták ma is? Tudjuk, hogy a keresztvíz egymagában senkit nem tesz cselekvő keresz­ténnyé, de úgy gondolom, hogy egy koinmu­nistapártba való belépés sem tesz senkit igazán demokratává. (Helyeslés a szabadságpárton.) T. Nemzetgyűlés! A népjóléti tárca 113 milliós költségvetése valóban mosolyra indít, amikor az ország lakosságának 10%-a szorul segélyre. A kolduló hadirokkantakról nem is beszélek. Azt mondják, hogy ez a parlament a kisemberek parlamentje, valójában azonban mégsem nyúl le a kisemberekhez. Tudom, hogy mindenre az a válasz, hogy háború volt, koldus ország vagyunk, newi telik többre, ak­kor azonban azt kérdelzem, hogy egy koldlus országnak /miiért van szüksége 18 miniszteri tárcára, egy koldlus ország miéit tud adni 16 milliót autóra. — Svájcban a miniszterek bi­ciklivel járnak — egy Koldus ország honnan tud adni 13 milliót Operára? Tudjuk. hDgy a kultúra igen szükséges dolog és szintén emeli az ország nívóját, de amikor Hollandiában a színházak magánkézbein is tudnak kultúrát terjeszteni, akkor egy ilyen koldus országnak miért kell erre ilyen sok államsegélyt adni, és kérdezem, hogy egy ilyen koldus országnak a mozik jövedelmét miért kell pártcélokra fel­használnia; (Ügy van! Ügy van! a szabad­ságpárt oldalán.) a feloszlatott egyesületek elkobzott vagyonát miért nem lehet népjóléti célokra fordítani, és miért kell egy ilyen kol­dus országnak, amely tisztviselőit nem tudji t megfelelően fizetni, lehetetlen új állásokat kreálni, mint például a Franco ©lienkormány­ban az államtitkári állás. És kérdezeim, — elz valóban mosolyt keltő — hogy miért van egy­általában szükség ennek az országnak parla­menti kiadásokra, hiszen a legfontosabb kérdé­seket úgyis pártközi értekezleten döntik el. T. Nemzetgyűlés! Z. Nagy Ferenc képvi­selőtársunk Sulyok Dezső képviselő úr beszé­dére válaszolva azt mondotta, hogy Sulyok Dezső kimutatta, hogy a költségvetés szerint ez az ország nem tud megélni, viszont a ma­gyar népnek olyan nagy a létfenntartó ereje, annyira tud éjjel-nappal dolgozni, hogy meg fogja mutatni, hogy ennek ellenére is fenn­marad. De kérdezem t. Nemzetgyűlés, vájjon ideális'e az a »nappal mosóit, éjszaka l'ont« típus? Vájjon egy így dolgozó nép tud-e egészséges nemzedéket a világra hozni? Váj­jon ideálja egy demokratikus országnak a sok sápadt és angolkóros gyermek? Egy ilyen, léttel folytatott küzdelemben vájjon tudunk-e szellemi felemelkedésre gondolni? T. Nemzetgyűlés! A francia miniszterel­nöki a napokban mondotta azt, hogy a fasiz­mus ellen a legjobb fegyver a szabadság es a rend, a demokrácia mellett pedig a demo­kratikus kormányzás. Az pedig, hogy a mi­niszterelnök paraszt, hogy a kormány tagjai és a vezetők között igen-igen sok a munkás és a paraszt, önmagában még nem tesz demo­kratikussá egy kormányzást sem. (Slachta Margit (pk): Ügy van!) T. Nemzetgyűlés! Amíg ez ( a kormány el­odázza a községi választásokait, amíg a (mező­gazdiasági érdekképviseleti törvény javaslalát még' mindig nem hozza elő, amíg az amnesztia kérdését neun veti feL komolyan, amíg a sajtó ­évi április hó 16-án, szerdán. 592 szabadság csak egyeseknek jelent tényleges szabadságot, amíg az ellenzékeit legmagasabb helyről azzal fenyegetik meg, hogy radikális eszközökkel hallgattatják el, amíg a ©zabadke­reskedelem csak szó, addig ezt a kormányzást nem tudom demokratikus szellemű kormány­zásnak tekinteni, és éppen azért, mert ez a kor­mányzás nem cselekszi azt, ami az országot demokratikussá teszi, mert a kormányzás szel­leme valóban nom eléggé demokratikus, a meg­ajánlási törvényjavaslatot nem fogadom el. (Éljenzés a szabadságpárt soraiból.} Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Slachta Margit! Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! a szabadságpárt soraiban.) Még mindig elnézést kell kérnem, hogy csak halkan tudok beszélni és azért nagyon megkérem t. képviselőtársaimat, legyenek erre tekintettel. A költségvetési vita folyamán nagyon nagy anyag gyűlt össze, amellyel foglalkozni szerettem volna most a felhatalmazásnál. De mind előzőleg, mind pedig éppen a költség­vetési vita során kétszer is feltettek egy kér­dést, a t. baloldal részéről, amelyre felelni kívánok, s ez olyan nagy anyag, hogy ezért elhagyom tervbevett felszólalásom tulajdon­képpeni anyagát és erre fogok bővebben kitérni. A tervbevett anyagból csupán annyit emlí­tek meg, hogy teljesen csatlakozom Veress Anna képviselőtársam amaz álláspontjához, hogy à felhatalmazást megadni nem tudjuk. Csatlakozom ahhoz, amit a Blistázottakkal kapcsolatban mondott, amikor kifogásolta, bogy az ezektől nagyrészt jogtalanul elvett állásokba nem az üldözésből visszatértedet helyezték be, hanem olyanokat, akiknek arra az állásra semmi joguk nem volt» s ezenfelül még az eredeti létszámot 56%kai felis emelték. Csatlakozom ahhoz is, amit a nyugdíjasokról mondott és azokról az özvegyekről, akiktől régen meghalt férjeik magatartása miatt von­ták el a nyugdíjat. Csatlakoznom kell az ő állásfoglalásához azért, mert a mi erkölcs­tanunk az özvegyek és árvák nyomorgatását, a munkások és szolgák bérének elvonását az égbekiáltó bűnök közé sorolja, önmagában véve védekezhetik a kormány a nincstelenség­gel, ha ezekkel a nyomorgatásokkal szemben ott nem lennének a műnyugdíjasok, akikről már szólottam az igazságügyi költségvetés vitája folyamán és akiknek, — ha úgy tetszik — akár egy évi állami Rzolgálat után húsz évi magánmunkát is beszámítanak a nyugdíjba. Ez a rendszer teszi ^olyan élessé és égbekiál­tóvá a nyugdíjasok helyzetét, akik viszont nyomorgásra vannak kárhoztatva. Különösen fájó' probléma azonban a hadi­rokkantak helyzete, amire több utalás történt a költségvetési vita folyamán. Még jobban meg­döbbenünk azonban, ha konkréten vesszük vizsgálat alá. hogy: mit is kapnak a hadirok­kantak. A hadirokkantak jelenleg két csoportra vannak osztva. Nem a katonai rendfokozat szerint, hanem aszerint, hogy van-e érettségi­jük, vagy nincs. (Milassin Kornél ímsz): Es a pártok szerint is lehet!) Az érettségivel ren­delkezők az első osztályba tartoznak, a töb­biek a második osztályba. Az első osztályban egy 100%-os rokkant havi 110 < forintot kap, gyermekei után pedig 15—15 forintot. A 75%-os rokkant havi 45 forintot és gyermekei után 8—8 forintot, az 50°/o-os rokkant pedig havi 20

Next

/
Thumbnails
Contents