Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-122
581 A nemzetgyűlés 122. ülése 1947. évi április hó 15-én, kedden. 582 ama nevelési irányzat jellegének megvilágosítása szempontjából, amely előtt álltunk, ennek a könyvnek egyik fejezettét felolvassam. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalán.) Ez a könyv, amely mondom, 8—14 éves gyermekeknek szól, teljes részletességgel tájékoztatja ezeket a gyermekeket a nemi életről, a női hüvelyről, a férfi himvesszőről, ezek egyesüléséről, a gyermek mikénti fogtaimzásásáról, a végén azután a kislányokhoz szólva ezeket (Pászthory István (msz): Ezért kell a könyvmonopólium!) mondja (olvassa): »Gyerekek, bevallók nektek valamit, amit azelőtt a világ minden kincséért sem mertem volna senkinek elmondani. Olyan négyéves lehettem, amikor egy este nem tudtam, elaludni. Forogtam, nyafogtam, de. nem törődött velem senki. A lámpát is eloltották, úgy» hogy nem játszhattam a kezemmel nyuszit sem, ami árnyképet mutat a falon. A nővérem pedig már aludt, így péket sem játszhattam vele. Mert a kedvenc játékunk az volt, hogy a dunyhából kenyeret dagasztottunk, és azon vitatkoztunk, hogy melyikünk ikenyere kelt meg jobban ... Szóval egy ilyen unalmas estén a kezem a hüvely nyílásához tévedt«, — hogy ini a hüvely, azt már megmagyarázta — »elkezdtem simogatni és egyszer csak nagyon kellemes izgalmat éreztem.« (Nagy zaj és mozgás ászahad ságpárt oldalán. — Ternay István (msz) : Ez 8—14 éves gyermekeknek ,szól! őrület! — Nagyiván János (msz): Ez nein kerül indexre! — Ternay István (msz): őrület! — Pászthory István (msz): Nom őrület, botrány! — A szónok tovább olvassa): »Az izgalom egyre fokozódott, neun! tudtam abbahagyni, amíg ez «i furcsa jóérzés nem lett egész jó. akkor kifáradtam és abbahagytam.« (Perr Viktor (kg): Hány éves volt a Magda?) Négyéves volt. (Továbbolvassa*.) »Anyukám egyszer észrevette, hogy mit csinálok, leszidott és meg kellett fogadnom, hogy so'ha többé nem ítészem.« (Pászthory István (msz): Dr. Lr geti Magda!) »Azt mondta, hogy ez bűn, és beteg is lehetek tőle. Meg is fogadtam. Nem akartam többé gondolni se rá. Ha este az ágyban eszembe jutott, erőszakkal másr a gondoltam, de nagyon nehezen aludt<am el, nappal micig álmos voltam és nyafogtaimt« (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Ez is nyafogás!) »Az tán egyszer mégsem tudtam ellenállni és megint ezt játszottam. Amíg játszottam, nagyon jólesett, de utána lelki furdalásom volt, mert megszegtem a fogadalmiam, bűnt követtem el, s attól is féltemi, hogy, megbetegszem.« (Perr Viktor (kg): Hát még ha mom lo'.t volna lelkifurdalása!) »Mondhatom, gyerekek, majdnem belebete'gedtem a félelembe, hogy megbetegszem. De nem lett semmi bajom, csak sovány és sápadt voltam. A doktor bácsi elrendelte, hogy egyek sok főzeléket meg gyümölcsöt, minden nap -oltást adott ÖI karomba és azt mondta, hogy az oltásoktól majd meghízom és piros lesz az arcom. De én csak sovány imiaradtam. Nemcsak a főzeléket nem ettem meg, de képzeljétek, még a krémes pitét sem. Semmiféle étel scan ízlett, és magyon utálatos, nyafogós gyerek lettem. Persze a doktor bácsinak nem mondhattaim imieg, hogy mi bánt, de nem is kérdezte tőlem. Néha egy időre abba) tudtam hagyni ezt a játékot'» de nagyon nehezemre esett, már csmk azért is, miiért tilos volt. Biztosan ti is úgy vagytok vele, ha valami tilos, annál jobiban vágytok rá. Ugy íhogy lasrtán meginti csak újra kezdtem. De beszélni nem mertem róla senkinek. Mikor már nagyobb lettem, olyan tíztizenkótJ éves és a lányokkal az iskolában mindent megbeszéltünk, megtudtam, hogy a többi leány is ismeri é» gyakorolják] ezt a játékot.« (Nagy zaj a szabadságpárton és a pártonkívülieknél.) »Volt ugyan néhány...« (Kigyullad a klotürlámpa.) Tisztelettel kérem a Házalt, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet folytassam. (Juhász István (szd): Nem érdemes! — Stühmerné Oberschall Ilma (msz): De nagyon érdekes! Halljuk! Halljuk! — Ternay István (msz) Juhász István felé: Kár volt közbeszólni! — Juhász István (szid): A Házat nem érdekli! — Stühmerné Oberschall Ilma (msz): Főigazgatósági engedéllyel adnak ki ilyen könyvet! — Juhász István (szd): Nagyon izgatja a képviselőtársunkat! — Felkiáltások a szabadságpárton és a pártonkívülieknél: Hogyan lehet gyermekeknek ilyet itaníitani! — Nagy Vince (msz): Odaadják a gyermekeknek, mint tankönyvet! — Nagy zaj. — Nagy Vince (mtsz): Szégyen arra», aki kiadta és engedélyezte az ilyen könyvet! Piszok féTrcmunka! — Ternay István (msz): Ki adta ki ezt a könyvet? — Zaj.) Elnök: Osendet kérek, képviselő urak. (Nagy Vince (msz): Ez a modern'erkölcstan Juhász képviselő úr szerint! — Juhász István (szd) : Mi baja van a képviselő úrnak? .Azt mondottam, hogy nem érdekel! — Nagy Vince (msz): Ki ke 1 ! mennie a terembőll — Juhász István (szd) : Üljön le a képviselő úr! — Nagy Vince (msz): Miért? Joga van beszélni. Az elnök úrnak sem tetszett megakadályoznia a. beszédében, Juhász »alelnök úr« se akadályozza! — Juhász István I (szd): De fel vannak izgatva az urak! A könyv felizgatta önöket! — Folytonos zaj.) Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. A házszabályok nem adnak módot arra, hogy az ülés idején túlra meg lehessen hosszabítani a beszédet. Gróh József (pk): Miután én háromnegyed kettő óra előtt kezdi em meg beszédemet, he^ lye van a meghosszabításinak. (Stühmerné Óberschalll Ilma (msz): Ügy van! Ügy van!) Háromnegyed két óra előtt kezdtem. Elnök: A házszabályoknak megfelelő ideig, a z ülésre szánt idő tartamán belül beszélhet a kéi)viselő úr és azután az ülést be kell zárni. N T incs meghosszabbítás. (Zaj. — Pászthory István (msz): Majd interpelláció formájában kell előhozni! — Nagy Vince (msz)": Legalább megismertük, hogy milyen aljas könyveket adnak a gyermekek kezébe! — Pászthory 1stván (msz): Régebben bezárták, ha valaki ilyet írt! — Zaj.) Gróh József (pk): Méltóztassék megengedni, hogy a még rendelkezésemre álló néhány perc alatt csak azt mondjam meg, hogy az egész vallásos és erkölcsös oktatásnak egyik fő célja, hogy a gyermekben kifejleszszük az önuralmat, hDgy a gyermek legyőzze önmagát és úgy rendezze életét, hogy azt semmiféle rendetlen hajlam ne vezesse. Amikor állami approbációval ilyen könyvek jelennek meg a 8—14 éves ifjúság részére, akkor azt hiszem, ez nem az az irány, amely a nemzet javát fogja szolgálni. T. Nemzetgyűlés! Valamikor huszonötévvel ezelőtt Ravasz László és Prohászka Otto37*
