Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-121
• r )10 A nemzetgyűlés 121. ill esc If) 17. Hogy pedig vagyonukhoz is milyen gör esősen ragaszkodnak, azt akkor láttam, amikor a hadifogolykérdésben Reicher képviselő úr felszólalt és felszólalása alatt kicsúfolták a hadifoglyok nyomorúságát. (Zajos ellentmondások a kommunista- és a szociáldemokratapárt oldalán. — Döbrentei Károlyné (kp): Hazugság! Nem azt csúfolták ki!) A harag árt a szépségnek! (Frieszol József (kp): Nem szicgyeli magát, ilyen valótlanságot állítiani?) Méltóztassék csak ráfordítani a napló megfelelő oldalára és tessék végignézni azt a hangzavart, amelyet itt Pfeiffer képviselő úr Révai úrral folytatott le. Véletlenül nincs gramofonlemezre felvéve, de ennyire még vissza tudunk emlékezni. (Döbrentei Károlyné (kp): Azt mondták, hogy hamis próféta! — Prieszol József (kp): Ugyanúgy farizeuskodoltt. mint a képviselő úr!) Amikor Révai azt kérdezte, hogy honnan vegyék a pénzt, én azt mondtam, hogy adják oda a mozikat, hiszen ilyen nemes célra ezt a keserves munkával szerzett vagyont is fel lehet áldozni. Akkor nem veirték a padot, hogy »azonnal odaadjuk a mozikat és lemondunk a rádióról és más vagyontárgyakról«, amelyeket önök bizony hatalmi szóval szereztek meg a demokrácia örve alatt. Tehát tovább kellett menni. Mivel a reakció vádja nem vezetett eredményre, jönni kellett a fasizmussal. Én 'szeretek tanulni, különösen, ha olyan bölcs emberekre tudok hivatkozni, akik ebben a kérdésiéin jártasabbak, mint én. Legelsőnek veszem Justus Pál t úrnak (Némethy Jenő (msz): Az ideológus? — Egy hang a szabadságpártról: Az államtitkárjelölt!) »A szocializmus útja« című könyvét. (Felkiáltások a szociáldemokratapárton: Az igen!) Justus képviselőtársam is nagyon sokszor (lohálódzotl «i »fasiszfta« jelszóval. Ügy látszik azonban, hogy önmagát is dezavuálja. Igaz, náluk ez nem számít, a cél erdekében nem mennek a szomszédba ilyen eszközökért. Justus Pál képviselő úr azt mondja (olvassa): »Majd kiragadva és általánosítva az olasz és német fasiszta rendszer egyik tulajdonságát, a munkaszervezetek, sőt a polgári versenytársak,elleni diktatórikus fellépést, minden diktatórikus polgári rendszert fasizmusnak neveznek, mint a parlamentarizmus és a demokrácia totális ellentétét.« (Török Júlia (szd): Na és?) Amikor tehát önök azt mondják, hogy mi fasiszták vagyunk. (Rudas László (kp): Akkor igazait mondunk!) akkor önökön joggal nevethetnek, professzor úr. — ha meg méltóztatik engedni és ha még professzor méltóztatik is lenni — mert hogy mi a parlamentarizmusnak és a demokráciának miben vagyunk az ellenfelei, azt igazán nem tudom. Nézzenek széjjel saját soraikon! (Török Júlia (szd): Ebből is látszik, hogy ön nem. teoretikus! — Némethy Jenő (msz): Eszem a lelkét, de keUves! — Derültség. — Török Júlia (szd): Ez olcsó szellemesség volt! — Egy hang a szociáldemokrata párián: Vásiáry a hordóu!) Ha »v. maguknak hordó, akkor maguk nemsokára a hordó ala kerülnek! (Derültség.) De még egyet mondok a hordóról. Kérdezzék meg Balogh államtitkár urat BB'1400 literes hordóról majd ő meg fogja mondani. (Egy hang a kommunistapárton: Olyan hordó nincs! — Felkiáltások a kisgazdapárton: Mi van ebben?) Majd megmondja, ha megkérdik tőle. Kérdem én, — abból kiindulva, amit Justus képviselő úr leírt, — vájjon mi akarunk-e polgári diktatúrát, amikor a polgári többség feévi április hó 11'-én, pénteken. 52Ô nyciget bennünket, hogy vigyázzunk, mert radikálisan fognak majd elintézni? Vagy mi akarunk itt diktatúrát, amikor a túlsó oldlalról a demokrácia felkent bajnokai kegyesen tudomásul veszik,, hogy a magyar nép méltóztatott bennünket beküldeni merni a választáson nagy többséggel az ő megkérdezésük nélkül, mert hia őket megkérdezték volna, ők nem egyeztek vollna bele. (Döbrentei Károlyné (kp): Biztosan megbánták már!) De megyek tovább. (Spitálszky Károly (szd): Nem látjuk!) Mi a fasizmus? A fasizmusról nemcsak Justus tanár úr beszélt, — igaz, hogy iái képviselő úr legfeljebb párttauár, de nem valóságos tanár — beszélt ellenben róla dr. Moór Gyula rector magni'ficus. (Ternay István {msz} : ö viszont t'anár!) aki 1946. évi székfoglalójában foglalkozott ezzel a kérdéssel. Azt .mondta (olvassa): »A fasizmus és a nemzetiszocializmus legbelső lényegük szerint az olasz és német imperializmusnak, hatalmi törekvésnek féket nem ismerő megnyilatkozásai.« Nem tudom ilyen körülmények között hogyan nevezhetnek bennünket fasisztáknak. — De tovább megyek (olvassa): »Az egész fasiszta és nemzetiszocialista gondolatvilág ennek az egyetlen vezérlő gondolatnak, az imperializmusnak a szolgálatában állt.« De kérem, szíveskedjenek elolvasni kiváló ideológusuknak — ezt csak nem fogják dezavuálni — Révai Józsefnek április 6-i (Egy hang a szabadságpárton: Malasztját!) vezércikkét, amelyben igenis leszögezi magát az imperializmus mellett. (Mozgás. — Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton. — Közbeszólás a szabadságpárton: Nem fasizmus., ha az ő oldalukon van ;az imperializmus!) A magyar nemzet nemcsak Sulyok Dezső felszólalásában, hanem lényegileg is távol akarja magát tartani minden háborútól. Olvassák el ezzel szemben ezt a vezércikket. Én nem töltöm vele az időt. (Ternay István (msz): Pedig érdekes volna! Halljuk!) Megveheti mindenki. (Felkiáltások a szociáldemokrata- és kommunistapártról: Csak olvassa fel.) Hát akikor felolvasom. (Derültség. — Egy hang a kisgazdapárton: Telik az idő! — Némethy Jenő (msz): En előfizetője vagyok, el is tettem ezt a számot! — Piatrik János (kg) : Diskurálni, ez a legjobb! — Zaj.) Hivatkozom arra, hogy a szabadságpárt az országot nem akarjia beleengedni a külhatalmak semmiféle bonyodalmába", mert álláspontja szerint igenis elég volt nekünk ezer esztendő vérzivatara, elég volt a két világháború, amelybe akaratunkon kivül vittek bele bennünket. Révai képviselő úr azonban azt mondja (olvassa): »Mint nemzetnek, amelv függetlenségét félti, szemben kell albánunk azokkal az imperialista erőkkel, amelyek a német imperializmus felélesztésén fáradoznak. Mint demokratikus népeknek védekeznünk kell azokkal a nemzetközi erőkkel szemben« — Révai képviselő úr tehát nemzetközi bonyodalomra spekulál (Gúnyos derültség a szociáldemokrata- és kommunistapárt oldalán.) — »amelyek ellenségeinket támogatják. Mint nemzetnek és mint népnek, mint országnak és mint demokráciának is érdekünk, hogy összefogjunk mindazokkal, akiknek szintén van félnivalójuk Németországtól . és a nemzetközi reakciótól« stb., stb. Ebből minden józaneszü és elfogulatlan ember igenis (kti tudja olvasni azt a konzekvenciát, amelyeit én levontam, önök tudják, hogyan mentsók ezt, mint ahogy
