Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-120

455 A nemzetgyűlés 120. ülése 1947. évi április hó 10-én, csütörtökön. 456 szövetkezetre is. Most van az ideje annak, hogy felépítsük a szövetkezeteket, de ezt helyes irányban kell tennünk és akkor ezen keresztül a nemzet feltétlenül eredményeket er el. amely eredmények visszahatnak az egyes tag-okra. (Az elnöki széket 12 óra 25 perckor Kéthly Anna foglalja el) En avval zárom beszédemet, hogy ezt a törvényjavaslatot ebben a formában mind magam, m'ind pártom és a magyar parasztság ne~ vében nem tudom elfogadni. Hagyjuk meg a Hangyát, ne szedjük szét, legyen az a magyar parasztoké, a magyar dolgozóké, a magyar verejtékezőké. (Éljenzés és taps a szar badságpárt és a pártonkívüliek soraiban.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: üróh József! Gróh József (pk): T. Nemzetgyűlési Nem sok értelme van egy képviselő beszédének akkor, amikor a törvényjavaslat szerves részéhez kivan hozzászólni, azonban sem a miniszter úr, sem a helyettese nem foglal helyet a nemzetgyűlésben. (Nagy Vince (msz): ügy van! Negligálják a saját javaslatukat! — Vásáry József (msz): Lejáratják a parlamentet! — Dávid János (szd): Itt van az előadó úr! — Nagy Vince (msz): A miniszter úr belebetegedett a mai kritikába! — Vásáry József (msz): Abba bele is lehet betegedni! — Dávid János (szd): A nagy demagógiába bele lehet betegedni! — Mozgás) Bizonyos mertekig »lehűtött« hangon kénytelen az ember erről az igen fontos kérdésről szólni, amelynek egészséges kivitelezéséhez fűződik az ország népének boldogulása (Mozgás.) Amikor 1918-ban elvesztettük a Felvidéket, az ott lévő magyarság fajtája leniiinarauasanak és boldogulásának eszközét nagyon helyesen a szövetkezetben vélte megtalálni. Mi sem .természetesebb, mint az, hogy ott az állami élet tökéletesen távol volt attól, hogy a magyarságot segítse abban, hogy gazdaságilag meg tudjon erősödni- Ennek ellenére sikerül

1Galántan egypár magyarnak megalakítania azt az egyébként közismert Hamzaszövetkezetet, amely egészen rövid idő alatt valami különös erőre tudott kifejlődni, centrálisán hatalmas ipartelepeket létesített, ellátta a Felvidék magyarságát mindazokkal a szükséges cikkekkel, amelyek gazdaságának eredményei vezetéséhez kellettek. Ez a szövetkezet tudott adni minden vonatkozásban jó vetőmagot, nagyszerű állatállományt, gépeket és mindent. Ez a Hanza-szövetkezet egészen alulról épült fel. semmi hatósági támogatást nem kapott, de hatósági elnyomást annál inkább. Ezt a szövetkezetet egy lelkész, egy könyveléshez értő ember és egy ügyvéd alakította meg és egypár év alatt olyan nagyszerű fejlődésnek indult, hogy a Felvidék magyar részeit, de még szlovák részeit is egészen behálózta. Ennek a szövetkezetnek nem volt semmi olyan adminisztrációja, amely felesleges költséget igényelt volna, nem volt ebben a .szövetkezeti alkotásban semmi, ami nem kizáró lag alulról nőtt volna ki. semmi, amit felülről létesítettek. Nagyon sajnálom, hogy ma, amikor nyilvánvaló, bogy egy állam eletét gazdaggá, tartalmassá, élénkké egyedül és kizárólag az önkormányzatni alkotás teheti, elvágjuk itt az útját az önkormányzati cselekvésnek- Miért zárjuk ki. hogy a falu, a gazdaközönség, a járás vagy a vármegye maga termelje ki önr magából azokat a személyeket, azokat a szövetkezeteket, akik és amelyek alkalmasak arra, hogy az ő boldogulását szolgálják? N Egészeri elhibázoWuak tartom más vonalon is, de különösen ezen a vonalon az állami omnipoteir eia érvényesülését. A legnagyobb mértekben meg kell adni a szabad utat és lehetőséget, hogy a magyar nép önmaga termelje ki azokat a gazdasági intézményeket, amelyek boldogulását szolgálják, mert ő maga tudja, hogy mire van szüksége, ő maga tudja, hogy mit tud adni és maga kell, hogy meghatározza, kiválassza azokat a személyeket, akik az Ő ügyeit intézik. Ezzel szemben itt most mit látunk T A Hangya már több mint ezer szövetkezetből áll és legfőbb hibája az volt, hogy nem alulról» hanem felülről alkották meg. Most azonban megvolna a lehetőség, hogy ez a Hangyái egyes intézményeiben gyökérszálakat alkosson és (inalló életet éljen, akkor azt is besorozzák egy általános szövetkezeti központba, megszüntetik önállóságát és vele együtt sokezer szövetkezeit gazdasági önállóságát is. (Slachta Margit (pk): Ugy van!) Mi ennek az alakulásnak legszembetűnőbb hibája? Amjkor a Hjainza visszatért, vezetői el mondották, hogy a csehszlovák állam milyen közönnyel viseltetett velük szemben és mennyi kellemetlenséget okozott nekilk. Pár esztendő múlva azután mar azt mondották, hogy a magyar állami ellenőrzés és felügyelet, a vizsgálatok sorozata sokkal terhesebb, mint amit a csehszlovák állam rendszeresített velük szemben. Hogyan állunk most. t. Nemzetgyűlés? Meg fog alakulni az ürszágps »Szövetkezeti Köz pont és lesz a superfieiesben egy szövetkezeti hitelintézet. Nem tudom, hogy az OKH-e, vagy más, nem vagyunk róla tájékoztatva. Meg fog alakulni az Országos Szövetkezeti Kamara is. de ezenkívül a szövetkezetek felett az ellenőrzést gyakorolni fogják a dolog természetének megfelelően az illetékes minisztériumok. Alul még nincs semmi, de felül már van egy óriási 'hivatali szervezet. Állandóan tiltakozunk a bürokrácia ellen, tiltakozunk a haszontalan közigazgatási kiadások miatt és most, amikor még azt kell momdianunk, hogy a Hangyától eriekintve szinte légüres térben mozgunk, maris szervezünk három óriási organizációt arra, ami nincs. Nem tudom, hogyan van a dolog pénzügyileg alátámasztva, de meg kell szoknunk azt, hogy nagy problémák és terveik jönnek ide zügyi előkészítés nélkül. Államosítottuk a bányákat, de hogy azok mibe fognak kerülni, azi ma sem tudjuk. Most egy óriási szövetkezeti szervezetet létesítünk» de nem tudjuk, honnan fogjuü venni hozzá az anyagi eszközöket. Amikor költségvetésünkben nem jut fedezet a legszükségesebbre, — hogy egyebet ne mondjak, emberbaráti intézményekre» egyetemre vagy kultúrára — akkor szeretném tudni. hogy azokat az óriási szervezeteket, amelyeket egy ilyen hatalmas központi igazgatás involvál, mi módon fogjuk ellátni pénzzel, (Kiss Ferenc (msz): Tovább fölözik a parasztot!) amikor egyelőre semmi reményünk nincs arra, hogy az állam költségvetésének keretében & szövetkezetek céljaira nagyobb dotációt lehetne adni. mint amennyit ez a költségvetés ad. T. Nemzetgyűlés! Az adminisztrációval járó meddő költségeken kívül még egy szem