Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-120

455 A nemzetgyűlés 120. ülése 1947. évi április hó 10-én, csütörtökön. 456 szövetkezetre is. Most van az ideje annak, hogy felépítsük a szövetkezeteket, de ezt he­lyes irányban kell tennünk és akkor ezen ke­resztül a nemzet feltétlenül eredményeket er el. amely eredmények visszahatnak az egyes tag-okra. (Az elnöki széket 12 óra 25 perckor Kéthly Anna foglalja el) En avval zárom beszédemet, hogy ezt a törvényjavaslatot ebben a formában mind ma­gam, m'ind pártom és a magyar parasztság ne~ vében nem tudom elfogadni. Hagyjuk meg a Hangyát, ne szedjük szét, legyen az a ma­gyar parasztoké, a magyar dolgozóké, a ma­gyar verejtékezőké. (Éljenzés és taps a szar badságpárt és a pártonkívüliek soraiban.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: üróh József! Gróh József (pk): T. Nemzetgyűlési Nem sok értelme van egy képviselő beszédének ak­kor, amikor a törvényjavaslat szerves részéhez kivan hozzászólni, azonban sem a miniszter úr, sem a helyettese nem foglal helyet a nem­zetgyűlésben. (Nagy Vince (msz): ügy van! Negligálják a saját javaslatukat! — Vásáry József (msz): Lejáratják a parlamentet! — Dávid János (szd): Itt van az előadó úr! — Nagy Vince (msz): A miniszter úr belebete­gedett a mai kritikába! — Vásáry József (msz): Abba bele is lehet betegedni! — Dávid János (szd): A nagy demagógiába bele lehet betegedni! — Mozgás) Bizonyos mertekig »lehűtött« hangon kény­telen az ember erről az igen fontos kérdésről szólni, amelynek egészséges kivitelezéséhez fűződik az ország népének boldogulása (Moz­gás.) Amikor 1918-ban elvesztettük a Felvidéket, az ott lévő magyarság fajtája leniiinarauasa­nak és boldogulásának eszközét nagyon helye­sen a szövetkezetben vélte megtalálni. Mi sem .természetesebb, mint az, hogy ott az állami élet tökéletesen távol volt attól, hogy a ma­gyarságot segítse abban, hogy gazdaságilag meg tudjon erősödni- Ennek ellenére sikerül 1­Galántan egypár magyarnak megalakítania azt az egyébként közismert Hamzaszövetkeze­tet, amely egészen rövid idő alatt valami kü­lönös erőre tudott kifejlődni, centrálisán ha­talmas ipartelepeket létesített, ellátta a Fel­vidék magyarságát mindazokkal a szükséges cikkekkel, amelyek gazdaságának eredményei vezetéséhez kellettek. Ez a szövetkezet tudott adni minden vonatkozásban jó vetőmagot, nagyszerű állatállományt, gépeket és mindent. Ez a Hanza-szövetkezet egészen alulról épült fel. semmi hatósági támogatást nem kapott, de hatósági elnyomást annál inkább. Ezt a szövetkezetet egy lelkész, egy könyveléshez értő ember és egy ügyvéd alakította meg és egypár év alatt olyan nagyszerű fejlődésnek indult, hogy a Felvidék magyar részeit, de még szlovák részeit is egészen behálózta. Ennek a szövetkezetnek nem volt semmi olyan adminisztrációja, amely felesleges költ­séget igényelt volna, nem volt ebben a .szö­vetkezeti alkotásban semmi, ami nem kizáró lag alulról nőtt volna ki. semmi, amit felülről létesítettek. Nagyon sajnálom, hogy ma, amikor nyil­vánvaló, bogy egy állam eletét gazdaggá, tar­talmassá, élénkké egyedül és kizárólag az ön­kormányzatni alkotás teheti, elvágjuk itt az útját az önkormányzati cselekvésnek- Miért zárjuk ki. hogy a falu, a gazdaközönség, a járás vagy a vármegye maga termelje ki önr magából azokat a személyeket, azokat a szövet­kezeteket, akik és amelyek alkalmasak arra, hogy az ő boldogulását szolgálják? N Egészeri elhibázoWuak tartom más vonalon is, de külö­nösen ezen a vonalon az állami omnipoteir eia érvényesülését. A legnagyobb mértekben meg kell adni a szabad utat és lehetőséget, hogy a magyar nép önmaga termelje ki azo­kat a gazdasági intézményeket, amelyek bol­dogulását szolgálják, mert ő maga tudja, hogy mire van szüksége, ő maga tudja, hogy mit tud adni és maga kell, hogy meghatározza, kiválassza azokat a személyeket, akik az Ő ügyeit intézik. Ezzel szemben itt most mit látunk T A Hangya már több mint ezer szövetkezetből áll és legfőbb hibája az volt, hogy nem alulról» hanem felülről alkották meg. Most azonban megvolna a lehetőség, hogy ez a Hangyái egyes intézményeiben gyökérszálakat alkosson és (inalló életet éljen, akkor azt is besorozzák egy általános szövetkezeti központba, megszüntetik önállóságát és vele együtt sokezer szövetkezeit gazdasági önállóságát is. (Slachta Margit (pk): Ugy van!) Mi ennek az alakulásnak legszembetűnőbb hibája? Amjkor a Hjainza visszatért, vezetői el mondották, hogy a csehszlovák állam milyen közönnyel viseltetett velük szemben és mennyi kellemetlenséget okozott nekilk. Pár esztendő múlva azután mar azt mondották, hogy a ma­gyar állami ellenőrzés és felügyelet, a vizsgá­latok sorozata sokkal terhesebb, mint amit a csehszlovák állam rendszeresített velük szem­ben. Hogyan állunk most. t. Nemzetgyűlés? Meg fog alakulni az ürszágps »Szövetkezeti Köz pont és lesz a superfieiesben egy szövetkezeti hitelintézet. Nem tudom, hogy az OKH-e, vagy más, nem vagyunk róla tájékoztatva. Meg fog alakulni az Országos Szövetkezeti Kamara is. de ezenkívül a szövetkezetek felett az ellenőr­zést gyakorolni fogják a dolog természetének megfelelően az illetékes minisztériumok. Alul még nincs semmi, de felül már van egy óriási 'hivatali szervezet. Állandóan tiltakozunk a bürokrácia ellen, tiltakozunk a haszontalan közigazgatási kiadások miatt és most, amikor még azt kell momdianunk, hogy a Hangyától eriekintve szinte légüres térben mozgunk, maris szervezünk három óriási organizációt arra, ami nincs. Nem tudom, hogyan van a dolog pénzügyi­leg alátámasztva, de meg kell szoknunk azt, hogy nagy problémák és terveik jönnek ide zügyi előkészítés nélkül. Államosítottuk a bányákat, de hogy azok mibe fognak kerülni, azi ma sem tudjuk. Most egy óriási szövetke­zeti szervezetet létesítünk» de nem tudjuk, honnan fogjuü venni hozzá az anyagi eszközö­ket. Amikor költségvetésünkben nem jut fede­zet a legszükségesebbre, — hogy egyebet ne mondjak, emberbaráti intézményekre» egye­temre vagy kultúrára — akkor szeretném tudni. hogy azokat az óriási szervezeteket, amelyeket egy ilyen hatalmas központi igazgatás involvál, mi módon fogjuk ellátni pénzzel, (Kiss Ferenc (msz): Tovább fölözik a parasztot!) amikor egyelőre semmi reményünk nincs arra, hogy az állam költségvetésének keretében & szövet­kezetek céljaira nagyobb dotációt lehetne adni. mint amennyit ez a költségvetés ad. T. Nemzetgyűlés! Az adminisztrációval járó meddő költségeken kívül még egy szem

Next

/
Thumbnails
Contents