Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-120
448 A nemzetgyűlés 120. ülése 1947. kívüliek soraiban.) Különösen az ellenzék megkívánhatta volna azt, hogy amikor ennek az ország gazdasági élete szempontjából olyan súlyos kihatású javaslatnak a megvitatása folyik, akkor az ne a pártok hivatalos szónokainak távollétében történjék, (Pászthory István (msz): Suttyomban kell nekik! — Kárpáti Antal (szd): Ez már megtörtént az eredeti javaslat tárgyalásánál! — Zaj.), akik nyilván nem hajlandók vállalni az erkölcsi és a poli" tikai felelősséget ezért a javaslatért. (Ugy van! Ügy van! *— Elénk helyeslés és taps a szabadság: párt és a pártonkívüliek soraiban. — Kárpáti Antal (szd): Méregkeverés ez! — Zaj.) Farkas Ferenc t. képviselőtársam ezt t a törvényjavaslatot a parasztság és a munkásság képviseletében nagy örömmel üdvözölte. Ha olyan nagy örömmel üdvözölte, akkor kérdem: hol van a parasztság és a munkásság képviselője, amikor ennek a szövetkezetnek a keresztelőjéről van szó (Kárpáti Antal (msz): Már megnyilatkozott! — Zaj.), amikor a szövetkezeti elv megvalósításáról van szó? T. Nemzetgyűlés! Tisztában vagyok azzal, hogy átmeneti korban élünk. Elvégre olyan rendszerváltozás történt, amelynek minden vonatkozásban változást kell hoznia, nemcsak politikai síkon, hanem erkölcsi és gazdasási síkon egyaránt. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt és a Pártonkívüliek soraiban. — Némethy Jenő (msz): Hozott is. főleg erkölcsi síkon! — Pászthory István (msz): Ebben különösen kellene!) Tisztában vagyok azzal is, hogy vannak kérdések, amelyek terén az átmeneti intézkedéseknél nem fontos az idő állandósága, nem fontos az, hogy évtizedekre nézünk előre. Ennek a demokráciának gyors cselekedetekre, gyors intézkedésekre volt szüksége. Meg tudom érteni, hogy egyes törvényjavaslatok valószínűleg rövid időn belül korrekcióra szorulnak. A szövetkezeti kérdésnél ellenben, amely ia magyar parasztságnak nemcsak becsületkérdése, hanem létkérdése is, más a helyzet, mert a magyar parasztság nem fog tudni megmaradni, nem fog tudni jól gazdálkodni, nem lesz meg a gazdasági és politikai ereje, ha a- szövetkezeti törvényben nem biztosítjuk részére mindazokat a jogokat és lehetőségeket, amelyek a parasztságot meg" illetik. (Ugy van! Ugy van! Helyeslés a sza badságpárt oldalán. — Pászthory István (msz): Hiszen ez a céljuk!) Farkas Ferenc képviselőtársam — akit a kormány képviselőjének, a koalíció képviselőjének kell tekintenem és aki. nem is feliratkozott szónok volt, hanem csak reflektált Nagy Vince képviselőtársam felszólalására — azt mondotta, hogy ezt a törvényjavaslatot igen buzgó előkészítés, a. szakértőkkel való többszöri, hónapokon keresztüli tanácskozás után hozták idie. Meg keill cáfolnom igen t képviselőtársamat, mert ezt a javaslatot sohasem dolgozták ki aprólékosan és részletesen, mint ahogyan ez a nagy probléma megkívánta volna. (Némethy Jenő (msz): Helyesírási hibák is voltak benne!) Nézzük csak meg a dolgot. A kereskedelemügyi miniszter 1946 szeptember 17-én nyújtotta be a szövetkezeti! javaslatot, tehát több, mint féléve annak, hogy a parlament elé került ez a javaslat. Fél évig rágódtak, (Ugy van! Ugy van! a szabadság párt oldalán.) fél évig munkálkodjak rajta. Valószínűleg azelőtt is többször összeült a g ár! közi értekezlet, mire törvényjavaslat lett előle. Ha ilyen alapos és nagy munka van évi április hó 10-én, csütörtökön. 444 mögötte, akkor egy délelőtt kell letárgyalni a magyar parasztság évtizedes gazdasági problémáit? (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban.) Hát így tiszteljük és így becsüljük a demokráciát? (Taps a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban.) Ez játék a szavakkal! Tisztában vagyok azzal és meg is értem, hogy emögött igenis nagy politikai problémák húzódnak meg. (Nagy Vince (msz): Ugy van. ponujLaii ervek.) Tisztában vagyunk ezzel, de a demokráciában megkívánt őszinteséggel nézzünk a kulisszák mögé is; nézzük, hogy milyen hatalmi, versengés van emögöttt, (Nagy Vince (msz): Ugy van! Ez a döntő!) nézzük, hogy a pártok hogyan tudják egymás állományát maguknak megszerezni. Sajnos, azt kell mondanom, hogy a parasztság majd ezzel a törvénnyel elveszíti a lehetőségeit egy jobb gazdasági élet irányábanNézzük csak ennek a törvénynek gazdasági jelentőségéi. Etek nltetben azt kell mondanom, hogy a szövetkezeti elvet a multba.n egyedül csak a szociáldemokratapárt Általános Fogyasztási Szövetkezete érvényesítette. A múltban az Általános Fogyasz'ási Szövetkezet ragaszkodott a szövetkezet orthodox elveihez. Itt nyilvánult meg a demokratikus vezetés. Vegyük figyelembe azt, honnan indult el a szövetkeze!i mozgalom. 1820-ban Angliában létesültek az első szövetkezetek. 1844-ben 27 tákácssegéd Rochdaleben megállapította, hogy a kapitalista és a szocialista gazdálkodás közt meg kell teremteni a kisemberek önsegélyét, meg kell teremteni a kapitalista gazdálkodás, SL nagytőke, a-kamat- és az áruzsora elleni védekezést. Huszonhét egyszerű angol munkás akinek nem volt nagy kereskedelmi tudása és szakismerete, összeült. Ügy hívták őket, hogy a »becsületes rochdalei úttörők«, és ezt a becsületet, ezt az úttörő jelleget az egész szövetkezeti mozgalom átvette. Átvette különösen az Általános Fogyasztási Szövetkezet, a ,szociáldemokratapárt révén. Mi történt ugyanis? Melyek a szövetkezeti elvek? Itt majd rátérek igen t. Farkas Ferenc képviselőtársam előadására! Melyek a szövetkezeti elvek? Ez a nyitott tagság, bárki jöhet és mehetTökéletesen igaza van Farkas Ferencnek abban, hogy ezt az elvet a törvényjavaslat nem törte át. Ázt állítani azonban, hogy a szövetkezetek nagy tömegükben, tehát mint szerve"k jöhetnek és mehetnek, ez nem a szövetkezeti elv megerősítése, mert mindnyájan nagyon tisztában vagyunk azzal, hogy egy irányított gazdálkodás mellett mit jelent az, ha valaki az államhatalom jászola mellől elmegy és próbál a saját útján járni. (Nagy Vince (msz): Kitaszítottság!) A parasztság részére nem lehet megnyugtató, hogy ellenzékbe menjen a demokrácia gazdasági hatalmával szemben akkor, amikor a miniszter úr, a pártok és a felszólalók mind azt hangoztatják, hogy a szövetkezetek mellé oda kell állítani a magyar demokrácia teljes gazdasági t erejét. Ilyen körülmények között, igen t. képviselőtársam, nem lehet ezt mondaná és ezzel ráborítani a leplet a valóságra, hogy hiszen ez nem kötelező, ez önkényes», mert ha a Hangya-szövetkezeteknek nem tetszik, fogják magukat és kilépnek ebből a közösségből. (Nagy Vince (msz): Kitaszított gyerekek!) Azt ajánlja képviselőtársam, hogy a magyar parasztság menjen gazdasági ellen-